Andrea lufival vonult fel évekkel ezelőtt a Budapest Pride-on, amit a tévét is bemutatott. Másnap a munkahelyén úgy fogadták, hogy ’hoztál nekünk is lufit?’. Andrea munkahelyén így derült ki, hogy leszbikus.

Vasárnap kezdődik a 18. Budapest Pride, a fesztiválprogramban több mint húsz workshop lesz, többek között a gyűlölet-bűncselekményekről, de színházi előadásokkal, beszélgetésekkel, irodalmi estekkel és kiállításokkal feszegetik a testiség és szexualitás konvencióit.  A vasárnapi megnyitón, a Toldi moziban beszédet mond Bán Zsófia író és Fischer Iván karmester. A megnyitó során Gergye Krisztián provokatívnak ható tánckompozíciót ad elő, Péterfy Bori az azonos nemű szerelem szépségét leíró verseket szaval, Kulka János pedig az önelfogadás fontosságáról énekel.

A július 6-i felvonulás fő üzenete, hogy felhívja a figyelmet a szolidaritásra, az egymásért és másokért való kiállás fontosságára. A Hősök terétől induló menet az Olimpiai parkig tart, ahol utána egy pikniket rendeznek koncertekkel és beszédekkel.

Stiller Ákos

Az első leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű (LMBT) fesztivált még 1993-ban tartották a Toldi moziban, az első felvonulás 1997-ben indult a Capella bár elől a Vörösmarty térhez. A békés rendezvénysorozat 2007-ben szakadt meg, akkor és az azt követő két évben több száz ellentüntető tojással, sörösüvegekkel dobta meg a felvonulókat, az erőszakos atrocitások miatt a rendőröknek kellett közbeavatkoznia, még a vízágyúkat is bevetették. 2010 óta súlyosabb rendbontás nem történt, igaz, a rendőrség különböző okokra hivatkozva megpróbálta nem engedélyezni a rendezvényt, végül a felvonulást kordonokkal, szinte hermetikusan körbezárták.
Hogy idén mi lesz, azt egyelőre nem tudni, a szervezők a rendőrségtől egyelőre nem kaptak erre vonatkozó információkat.

A közbeszédben a legnagyobb ellenszenvet az váltja ki, hogy minek kell rózsaszín tangában felvonulni, de a Budapest Pride felvonulás az LMBTQ-közösséget is megosztja, legalábbis, hogy ebben a formában szükség van-e rá. Nyilvánosan az egyik legélesebb kritikával Szincsák Gergő Bendegúz, a magyaroszági kultúrális meleg magazin, a Humen Magazin újságírója illette a rendezvényt, aki az újság Kell-e nekünk Pride vitaestjén azt mondta, az nem méltó a meleg közösséghez, nem segíti az integrálódást és kirekesztő. Szincsák szerint főként az idei, ahol nyíltan az alaptörvény negyedik módosítása ellen is tiltakoznak, holott szerinte vannak olyanok, akik nem értenek egyet ezzel, mert szerintük jogállamban élünk.

Ez az érv azonban többeknél „kiverte a biztosítékot”, mint Víg Dávid, a Budapest Pride kultúrális programokért felelős szervezője mondta, a negyedik alaptörvény módosítással a strukturális elnyomást tartják fent a jog eszközeivel, ami ellen épp küzdenek. (Az alaptörvény negyedik módosításáról részletesebben itt olvashat) A politikai megosztottság egyébként folyamatosan napirenden van: van, aki szerint inkább baloldali a rendezvény. A Budapest Pride szervezői szerint ez viszont nem rajtuk múlik: a demokratikus pártok képviselőit meghívják, de nem mindenki jön el. Mint Hanzli Péter, a Pride szóvivője a hvg.hu-nak elmondta, a kormányoldalon egyelőre senki sem jelezte részvételét, az ellenzéki oldalon többen is. Merész Gabriella szervező szerint ugyanakkor a Pride nem pártpolitikai kérdés, így beszédeket nem mondhatnak és „láthatóságot sem biztosítunk számunkra, ha van véleményük azt elmondhatják a parlamentben, de nem itt”.

Ellentüntetők a kordonok mögött

Stiller Ákos

Víg Dávid szerint egyébként a Pride azért fontos, hogy legyen egy olyan nap, amikor biztonságban, kézen fogva végig tud menni egy meleg pár az Andrássy úton, a közösség építését a kulturális programok határozzák meg, ami többek között azon a vidéki diákon segíthet, aki az atrocitásoktól tartva nem tudja vagy meri felvállalni másságát, viszont tud egy közösséghez fordulni. Merthogy egyelőre úgy tűnik, a budapesti, jól képzett fiatalok merik felvállalni, hogy az azonos neműekhez vonzódnak, a többiek a bujkálást választják. Egy 2010-es felmérés szerint, ami az LMBT-közösség Pride-dal való viszonyát vizsgálta, akik nem mennek el a felvonulásra, azok azért nem teszik ezt meg, mert félnek, hogy kiderül. „Úgy fogják fel, hogy majd mutatják őket a tévében, és ezzel vége a bujkálásnak” – mondta Dombos Tamás, a Magyar LMBT Szövetség ügyvivője, aki szerint ez sokkal bonyolultabb kérdés, minthogy kell-e Pride, vagy nem. Szerinte azzal a szégyenérzettel kell leszámolni, amit gyerekkortól fogva belénk neveltek.

Ehhez a Pride csak egy eszköz, de szerinte az oktatásnak vagy a szappanoperáknak, a médiának nagy szerepe van – utalt a Barátok közt Hoffer Misijének történetére, amit azóta egyetlen egy kereskedelmi tévé sem mert bevállalni. Ha egy hónap alatt el lehetne érni, hogy közvetlen személyes kapcsolata legyen mindenkinek egy LMBT-közösség tagjához, akkor egy éven belül melegházasság lenne - mondja.