"Az elmúlt három évben nemcsak mennyiségét tekintve fogadtunk el rengeteg jogszabályt (...), hanem minőségében is", hiszen az Országgyűlés újraalkotta az alaptörvényt, az összes sarkalatos jogszabályt és a legjelentősebb szakpolitikai törvényeket - mondta Navracsics Tibor, hangsúlyozva, hogy ezek azonban nem jelentenek semmilyen veszélyt a demokráciára, ezért egy idő után a külföldi aggodalmak is lehiggadnak majd.
Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő velencei bizottsági kritikáról a kormányfő helyettese azt mondta, ha a bizottságban helyet foglaló alkotmányjogászok amellett érvelnek, hogy az Ab-nál nincs fontosabb testület, az felveti "a szakmai sovinizmus vádját". "A Velencei Bizottságnak - úgy tűnik - pontosan az a problémája, hogy egy rendkívül sokszínű intézményrendszerrel rendelkező Európában egy pontosan meg nem határozott alapról valamilyen uniformitást kíván bevezetni. Abszolút értékeket és abszolút követelményeket fogalmaz meg, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy megállják a helyüket" - fejtette ki véleményét. Hozzátette, míg a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - azt mondja, Magyarország súlyosan csorbította az Ab hatáskörét, addig maga az Ab jelentette ki, hogy a mostani hatásköri rendszerben a testület jól tud működni.
Navracsics Tibort az interjúban kérdezték a bírósági ügyáthelyezés megszüntetését is tartalmazó ötödik alkotmánymódosítási javaslatról, amelyről azt mondta: a kormány azt látta, hogy az európai fórumon nem szakmai, hanem politikai ellenállás alakult ki az ügyáthelyezéssel kapcsolatban. Ezért - noha más uniós tagállamok gyakorlatában is ismert az áthelyezés, amelyet a magyar kormány egyébként is csak rövid távú megoldásnak tervezett a bíróságok leterheltségének csökkentésére - a megszüntetés mellett döntöttek, és előrehozzák az igazságszolgáltatás-fejlesztési terveinek a megvalósítását - magyarázta.
Arra a felvetésre, hogy ha az ötödik alkotmánymódosításban is hibát talál Brüsszel vagy a Velencei Bizottság, akkor ismét változtatnak-e az alaptörvényen, a tárcavezető azt felelte: mivel a negyedik alkotmánymódosítás vitatott pontjai közül kettőben megegyeztek, a harmadik esetében pedig nagyon közel állnak hozzá, "nem lesz már újabb köre ennek".
Az európai uniós tagságot firtató felvetésre Navracsics Tibor kifejtette: Közép-Európa sohasem volt és soha nem is lesz a senki földje, ez a régió ugyanis mind fekvését, mind hagyományait, mind pedig nemzeteit tekintve értékesebb annál, hogy "szabadon hagyják", ezért valamilyen érdekszférába, szövetségi rendszerbe mindig tartoznak ezek az országok.
"Mindig jelentkezik valaki, aki erre a régióra igényt formál" - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, azzal folytatva, hogy ebből a szempontból is értékelni kell az uniós tagságot, és így azt látni, hogy Magyarország eddigi geopolitikai elkötelezettségei közül az EU a legjobb. Egyrészt "itt legalább vitáink lehetnek", hiszen korábban meg sem hallgatták a magyarokat. Másrészt "érvényesíthetjük - még ha súlyos viták árán is - a saját megoldásainkat, és beleszólhatunk Európa jövőjének alakításába" - mondta. Megjegyezte, hogy a bankadótól kezdve a romák felzárkóztatási stratégiáján keresztül a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapjáig "mi mindent hoztunk mi be az Európai Unióba".
Ez, szerinte, jól mutatja, hogy Magyarország a jövőben is tudja érvényesíteni a hangját az EU-ban, amihez azonban az érdekek pontos meghatározása és az azokért való küzdés is szükséges. Ez a magyaroknak kicsit talán újdonság, mert arra neveltek, hogy "mi csak húzzuk meg magunkat" - fogalmazott Navracsics Tibor.
Ebből a szempontból - mint mondta - nem félti az unióhoz hétfőn csatlakozó horvátokat, akik természetesnek veszik, hogy az EU a nemzeti érdekek képviseletének a helyszíne.
