szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

Tavaly jól teljesítette a rendőrség az elvárásokat - bevételi szempontból. A központi költségvetésben előírányzott 16 milliárd forint helyett az egyenruhások a közigazgatási és szabálysértési bírságok terén 19,1 milliárd forintot osztottak ki. Érdekes egyébként, hogy a közlekedési szabálysértések miatt évek óta egyre kevesebb büntetést szabnak ki.

Elégedetten nyugtázta Miskolc rendőrkapitánya, Bogyay Ferenc, hogy „a bírságok alsó és felső határainak növekedése mellett a jogalkalmazói akarat tudatosult a végrehajtói állomány szemléletében”, így a városban kiszabott pénzbírságok átlagos összege egy év alatt 20 576 forintról 25 897 forintra nőtt. Borsodi kollégája mellett Józsefváros parancsnoka is azzal büszkélkedett, hogy a budapesti kapitányságok tekintetében a kiszabott bírságok alapján 62 437 000 forinttal a 2. helyen állnak. A kiszabott bírság egy főre jutó átlaga a VIII. kerületben 38 877 forint, ez több mint tízezer forintos emelkedés egy év alatt.

Ezek alapján úgy tűnik, a rendőrségnek kifejezetten célja a minél több bírság beszedése. Már csak azért is, mert a hvg.hu-nak több kapitányságról is azt mondták, hogy a parancsnokok az egyik kiemelt feladatnak tekintik a bírságolást, általános szállóige, hogy „a traffipax sohasem pihenhet”. Darabszámra ugyan nem írják elő az egyenruhásoknak azt, hogy egy szolgálatban mennyi bírságot szabjanak ki, de azt figyelik a vezetők, hogy a kiszabott közigazgatási bírság a korábbi évek szintje alá ne essen. Amikor ez megtörtént a Debreceni Rendőrkapitányságon a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatója, Lingvay Csaba vizsgálatot rendelt el idén januárban.

A rendőrök teljesítik az előirányzott összeget

A központi költségvetésbe befolyt bírságok összege – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Országos rendőr-főkapitányság adatai alapján – tavaly 33,5 milliárd forintot tett ki. A közigazgatási  és a szabálysértési bírság tekintetében a rendőrök összesen 19,1 milliárd forintos büntetést osztottak ki, ami az előirányozott 16 milliárdot szépen túllépte. Előbbibe tartozik például a gyorshajtás, kötelező haladási irány be nem tartása.

Egy sokat érő mozdulat - tavaly 19 milliárd forint folyt be bírságokból
©

2011-ben egyébként az állam összesen 38,1 milliárd forinttal gazdagodott a bírságokból, a rendőrség „hozzájárulása” mintegy 22,48 milliárd forintra rúgott. Akkor 4,47 milliárd forintot volt a szabálysértési, 17,64 milliárdot pedig a közigazgatási bírságok összege. Igaz, 3,3 milliárd forint nem folyt be az államkasszába, ennyi bírságot ugyanis nem fizettek be. Az azt megelőző esztendőben a bírságokból 38,6 milliárd forintra tett szert a költségvetés, aminek nagyjából a kétharmadát a rendőrök munkája eredményezte. Az egyenruhások ugyanis összesen 24,38 milliárd forinttal büntették a közlekedési szabályokat megsértő állampolgárokat. Ebből a közigazgatási bírság jelenti a legnagyobb részt, 19,08 milliárd forintot.

Rendőrségi költségvetés helyett a központi
A Gyurcsány-kormány idején hatalmas botrány lett abból, hogy a rendőrség támogatását csökkentették, és az így kieső összeg fejében a testület költségvetésébe bevételként betervezték a bírságokat, ami alapján úgy tűnt, a rendőr azért fog „szívesen” bírságolni, mert magának hajt be pénzt. A 2010-es kormányváltás után döntöttek is a változástatáról, és a bírságokból származó bevételeket 2011-ben átvezették a Belügyminisztérium, majd 2012-ben a központi költségvetésbe.

Örül az állam a gyorshajtóknak

Az objektív felelősség alá eső szabálysértések közül magasan a gyorshajtók termelik meg a bírságokat. 2010-ben 15,7 milliárd, 2011-ben 14,83, tavaly pedig 14,1 milliárd forintot gyűjtöttek össze az államnak a száguldozók. Érdekességként három éve 753 ezer darab közigazgatási bírságot jegyzett a rendőrség, de csak 450 ezer után tudta a bírságot követelni, mert 208 ezer esetben megszüntették a bírságokat. Erre példa a főleg közlekedéssel kapcsolatos joggal foglalkozó JogIQ blog szerzőjének esete, amelyben a hatóság nem járt el teljes körültekintéssel a büntetés kiszabása során, és miután bíróságon támadták meg azt, a bírságot törölték. A rendőrség tájékoztatása szerint  2011-ben 630 ezer közigazgatási bírságból 118 ezret szüntettek meg, tavaly pedig 592 ezer büntetésből 125 ezer esetben fújt visszavonulót a testület.

Ebben az évben módosultak egyébként a közlekedési bírságokkal kapcsolatos szabályok. 2012 áprilisában az új szabálysértési törvény a helyszíni bírság lehetséges legnagyobb összegét 30 ezerről 50 ezer forintra emelte meg. Ezzel együtt a jogszabály módosítás az egyenruhások mérlegelési lehetőségét csökkentette, mert bevezette a fix bírságot, ami azt jelenti, hogy a rendőr nem térhet el tőle. A változtatás révén életbe lépett az is, hogy szabálysértési eljárás indul azokkal szemben – dupla bírság kiszabásának lehetőségével –, akik a helyszínen nem ismerték el hibájukat.

A szabálysértésekből 2012-ben 3,37 milliárd forint bevétel keletkezett. A 2012-es költségvetés bírságbevételekre vonatkozó fejezete 33,4 milliárdot jegyzett.  A gyorshajtás terén a korábbi évekhez képest kis csökkenés történt: a kiszabott bírságok összege 14,8 milliárdról 14,1 milliárd forintra esett vissza. A legkisebb bírság ebben az esztendőben is a védett természeti területen való károkozás volt, alig százezer forint bírságot szabtak ki az egyenruhások ebben a kategóriában.

Már bizonyítani sem mindig kell?

Idén az állam bevételeit gyarapíthatja az, hogy három, a közigazgatási bírságok (objektív felelősség) hatálya alá tartozó szabálysértés kiszabásához egyáltalán nincs szükség képi – fénykép, vagy videó – bizonyítékra a hatóság részéről. Erre szintén a JogIQ blog hívta fel a figyelmet két héttel ezelőtt.

A blog szerzője szerint a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna), a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megszegésénél nincs szükség arra, hogy a hatóság képi bizonyítékot készítsen ezen szabálysértések elkövetéséről. Mindez azt jelenti, hogy az objektív felelősség intézménye alapján eljárva, ha a rendőr ilyen szabálysértést észlel, akkor a járőrautóból ki sem kell szállnia, csak a rendszámot kell felírnia, valamint azt, hogy pontosan hol és mikor kerül elkövetésre a szabálysértés. Majd erről készít egy jelentést, és ez alapján fognak eljárni a szabálysértést elkövető autóssal. Ezek a szabálysértés egyébként 30-50 ezer forintos bírságot jelenthetnek.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Autó

Parkolási bírság 10 évvel korábbi címre?

Az ombudsman állást foglalt két olyan autósokat érintő gyakori panaszügyben, amelyek a járműnyilvántartás és a tényleges tulajdonosi lakcím külön kezeléséből adódnak.

Csikász Brigitta Itthon

Megértette a rendőr a dolgát: bírságol, mint a gépágyú

„Fiatalkorúvá, illetve fiatal felnőtté cseperedett egy olyan elkövetői réteg, amely nem riad vissza az útonállásszerűen elkövetett rablások elkövetésétől, személyiségükből adódóan gyakran fel sem fogják, hogy tettüknek milyen súlyos következményei lehetnek" – írta jelentésében Miskolc rendőrkapitánya. A beszámoló szerint nőtt a lopások száma is, összességében is romlott a közbiztonsági helyzet a megyében. A kiszabott bírságok összege viszont nőtt, mert a rendőrökben "tudatosult a jogalkotói akarat".

Hazai pálya: Fél órát álltunk sorba egyetlen lesiklásért, mégis örülünk

Hazai pálya: Fél órát álltunk sorba egyetlen lesiklásért, mégis örülünk

3,2 millió forintot fizetett valaki egy Radiohead-kazettáért

3,2 millió forintot fizetett valaki egy Radiohead-kazettáért

Február közepén utalják a 13. havi nyugdíj negyedét

Február közepén utalják a 13. havi nyugdíj negyedét