szerző:
Csikász Brigitta
Tetszett a cikk?

A biztosító arra hivatkozik, hogy csak a csalásokat akarja kiszűrni, miközben az ügyfél fel van háborodva. Miképp lehet, hogy a baleset okozója elismeri a felelősségét, de mégsem egyszerű egyről a kettőre jutni kárrendezéssel? Pedig lehet, hogy a biztosító is olcsóbban megúszná.

Molnár Péter a Tétényi úton araszolt egy júniusi délután, amikor hirtelen hátulról nagy lökést érzett, a Volvója pedig belement az előtte lévő autóba, az meg a sorban az előtte lévőbe. „A Volvo használhatatlan lett, és öt hónapja a garázsban áll. A biztosító annak ellenére nem akarja kifizetni a káromat, hogy a vétkes sofőr elismerte felelősségét” – mondta a hvg.hu-nak Molnár Péter.

Az eset egyáltalán nem számít egyedinek. Gyűjtésünk során találkoztunk olyan példával, amikor a biztosító a megszületett jogerős ítéletet is nehezen hajtja végre, pedig a helyzet már a kezdet kezdetén egyértelműnek látszott. Az autótulajdonosnak ellopták a kocsiját, és noha a gépkocsira megkötött casco lopás esetére is szólt, négy évig tartó jogi huzavona következett. A végén a biztosítónak annyit kellett fizetnie, mintha új gépkocsit loptak volna el. Az érthetetlen nemteljesítéseknek az oka a biztosító szemszögéből leginkább az, hogy nagyon sok a biztosítási csalás. Az ügyfelek viszont úgy látják, hogy a biztosítók a kifárasztásukra játszanak, rosszabb esetben az ügyvédek bírják rá őket a helyzet jogi úton történő tisztázására – tekintve, hogy óradíj alapú az elszámolásuk.

Pedig nem is Gyál külsőn történt

Molnár Péter egyébként ügyvéd, tehát egy olyan ügyfél, aki kiismeri magát a jog útvesztőiben, és amúgy is olyasvalaki, aki nem hagyja magát lerázni. Elmondása szerint a biztosító az esetében azt közölte, hogy a gépjárműve „első részén rögzített sérülés nem a bejelentés szerinti káresemény során keletkezett, az a leírt baleseti szituációval nem egyeztethető össze.” Azt, hogy mik ezek a megdönthetetlen bizonyítékok, Molnár Péterrel nem közölte a biztosítója, a Genertel Zrt.

Koccanás (a kép csak illusztráció)
©

„Nemcsak hogy erről nem kaptam tájékoztatást, az ügy dokumentumait sem mutatták be, amikor megbeszélésen voltam náluk. Emellett a kárszakértő sem volt hajlandó felvenni az egyeztetésről jegyzőkönyvet. Pedig többek között kijelentette, hogy sem ő, sem a biztosító nem tart engem biztosítási csalónak, de arról meg vannak győződve, hogy hamis bejelentést tettem a káreseményről”. Molnár annyira fel van háborodva, hogy panaszt nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF), amely augusztus 7-én megindította a vizsgálatot, de arról egyelőre még semmit sem közöltek a panaszossal. A hvg.hu is érdeklődött az időközben a Magyar Nemzeti Bankba integrált PSZÁF-nál, amely a folyó eljárásról azonban nem nyilatkozhatott.

6 év sem volt elég
A nyáron írtunk arról, hogy egy budapesti ügyvéd feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen csalás gyanúja miatt, miután a Generali-Providencia biztosítónak hat év és egy jogerős bírói ítélet sem volt elég ahhoz, hogy egy dabasi nőnek kifizesse az autójában keletkezett kárt, pedig a vétkes sofőr elismerte hibáját. A társaság megfenyegette az ügyfelet, ha nem mond le kárigényéről, csalás miatt feljelenti, amit aztán meg is tett. A nő ártatlanságát kimondták, ám a biztosító a mai napig nem fizetett. A feljelentés alapján elindult nyomozás folyamatban van, gyanúsítottként még senkit nem hallgattak meg – közölte a hvg.hu megkeresésére a Fővárosi Főügyészség.

„Ha biztosítási csalást akarnék elkövetni, akkor Gyál külsőn 'találkozom' egy kamionnal és kész. Nem városi dugóban játszom el egy ütközést” – jegyezte meg a férfi. Molnárnak az is érthetetlen, hogy miután a biztosító úgy beszélt vele, mintha hamis kárigényt jelentett volna be, elkezdett vele alkudozni, mintha vásári bazárban lenne. „A szakszerviz javítási árajánlata 1,2 millió forint volt, a Genertel erre először 190 ezret ajánlott, majd 345 ezres összeggel próbálkozott.” Ezeket az összegeket Molnár elfogadhatatlannak tartotta: nemhogy a kár kijavítására nem futotta volna, de a biztosító eljárása miatt felmerült egyéb költségekre sem, mint például a többhavi kényszerű autóbérlés összege.

A férfi most közjegyzőtől kérte független igazságügyi szakértő kirendelését. Ennek azért van jelentősége, mert ha nem hatóság vagy bíróság rendeli ki az igazságügyi szakértőt, vagy nem közjegyző választja ki, akkor csak magánszakértőnek számít, akinek a megállapítása az ügyben nem döntő erejű. Ha a független igazságügyi szakértő szakvéleménye megérkezik, Molnár meg tudja javíttatni a Volvóját. Akkor a szervizelés teljes költsége egyértelmű lesz, ami alapján pedig perre megy a biztosítóval.

A kárbejelentések 1-2 százaléka megrendezett baleset

A Genertel a konkrét üggyel kapcsolatban szintén azért nem akart nyilatkozni, mert az eljárással kapcsolatos információk biztosítási titoknak minősülnek. A kárrendezésekre vonatkozóan azonban beszámoltak arról, hogy csoportszinten (a Genertel Zrt. a Generali-csoport tagja – szerk.) évente mintegy 300 ezer kárkifizetést teljesítenek, és ehhez képest mindössze 300-350 ügyből lesz per. De ezeknek is legfeljebb hatoda vezethető vissza olyan ügyre, hogy a kárral kapcsolatos vizsgálat során visszaélés gyanúja merült fel. A többi ügy egyéb jogalapi, illetve összegszerűségi vitából ered. A bíróság a perek többségében a Generali Csoportnak szokott igazat adni – tették hozzá.

Adataik szerint – írta tájékoztatásában a biztosító – a kárbejelentések 5-10 százalékára tehető a visszaélések száma, amiből minden ötödik-tizedik megrendezett baleset. A biztosító a csalások jelentős részét még kifizetés előtt felderíti, egy részük azonban látens marad. Hangsúlyozták: Magyarországon a jogosulatlanul igényelt kifizetések több milliárd forintot tesznek ki évente.

Hogyan csalnak a magyarok?

A gépjármű-biztosítási csalások leggyakoribb esetei a megrendezett autóbalesetek, visszamenőleges időponttal megkísérelt biztosítási szerződéskötések valós balesetek megtörténte után, fiktív gépjármű-javítási számlák benyújtása, illetve a jogos igénynél magasabb összegű kártérítés-igénylések. Jelentős számban fordul még elő a casco-csalás oly módon, hogy a járművet a tulajdonos tudtával és megbízásával eladják, ellopatják, vagy szétszerelik és alkatrészként értékesítik, majd megkísérlik felvenni a biztosítótól a lopáskár utáni kártérítést. Emellett előfordul „részlopás” csalás is, amikor az illető kiszerel egy alkatrészt a járműből (pl. kerék, vezérlő elektronika, légzsák), benyújtja a kártérítési igényét, majd miután megkapta a pénzt, visszaszereli az eredeti alkatrészt.

Olyankor se nagyon akarnak fizetni, ha kellene

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke egy korábbi cikkünkben beszélt arról, hogy saját ügyvédi praxisából is ismer olyan esetet, amikor szakértői véleményre hivatkozva zárkózott el a kárrendezéstől a biztosító, ami a tanúk vallomásával és más szakértők véleményével ütközetve kártyavárként omlott össze. Hasonló tapasztalatai vannak Kvasz Tibor közlekedési jogásznak is, aki szerint a biztosítók az általuk felkért magánszakértők véleményére alapozó pereket rendre elbukják.

Kovács hangsúlyozta, hogy amióta vannak biztosító társaságok, azóta vannak biztosítási csalások is, amit a cégek persze megpróbálnak kiszűrni, és ez nem baj. „A gond ott van, amikor a biztosítók a csalások miatt keletkező veszteségeiket úgy próbálják orvosolni, hogy a gyengébb ellenállás felé haladva nem a tényleges visszaéléseket szűrik ki. Hanem ehelyett egzisztenciális és intellektuális fölényükre támaszkodva akkor is megtagadják a fizetést, amikor amúgy egyértelmű a felelősségük.”

„A biztosítók tevékenységével kapcsolatos panaszok száma csökken, szakértői elfogultsággal kapcsolatos kifogásokról pedig nem tudnak” – közölte ezzel kapcsolatban Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője. „A panaszoktól függetlenül meg kell jegyezni, a biztosítók törvényben foglalt feladata és kötelessége nemcsak a jogos kárigények kezelése és kielégítése, hanem a jogtalan kárigények visszautasítása is. Ez azért is fontos, mert ellenkező esetben a kármentes ügyfeleknek, illetve a jogos károk elszenvedőinek kellene megfizetniük a jogellenes károkat magasabb díjak formájában” – tette hozzá a szóvivő.

MNB: a legtöbb panasz a kötelező biztosítást érinti

Az MNB 2013 első hat hónapjában 977 biztosítási jellegű beadványt kapott. Az ügyfelek leggyakrabban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (34 százalék), a lakás-, és otthonbiztosítás (22 százalék) és a unit linked biztosítás (11 százalék) miatt fordultak a felügyeleti hatósághoz. A panaszok – mint ahogy a szervezet honlapján is megtalálható – leginkább a kárigény/szolgáltatási igény elutasításával (23 százalék), díjszámítással (17 százalék), kártérítési összeg mértékével (14 százalék), tájékoztatási hiányossággal (11 százalék), valamint a kárügyintézés elhúzódásával (7 százalék) kapcsolatosak. A Genertellel kapcsolatban 2013 második negyedévben 12 darab kérelem érkezett a hatósághoz, ami az abban a negyedévben beérkezett kérelmek 2,6 százaléka.

Nem fizetett a biztosító, pedig a napnál is világosabb, hogy járt volna a pénz? Írja meg az [email protected] oldalra!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Csikász Brigitta Autó

Biztosítási csalások: „szerviz helyett jól összetörjük a kocsit”

„Most nem jó az autóm, de egyelőre nem viszem el megjavíttatni, mert arra várok, hogy mikor ér rá a szervizes ismerősöm, vele összetörjük a kocsit, aztán a biztosító pénzén megcsináltatom a járgányt.” Ez a javítási mód nem szokatlan: az ilyen és ehhez hasonló visszaélések teszik ki a biztosítási csalások nagy részét.

Csikász Brigitta Itthon

Fizetés helyett fenyegetett és feljelentett a biztosító

Hat év és egy jogerős bírói ítélet sem volt elég ahhoz, hogy egy dabasi nőnek kifizesse a Generali-Providencia biztosító az autójában keletkezett kárt, pedig a vétkes sofőr elismerte hibáját. Cikkünk szereplőjét a cég "meg is fenyegette", majd feljelentette csalás miatt. Az érintett jogi képviselője viszont a biztosítót jelentette fel.

Letiltotta a Twitter Ali Hamenei ajatollah egyik fiókját

Letiltotta a Twitter Ali Hamenei ajatollah egyik fiókját

Tizenegy aranybányászt kimenekítettek Kínában

Tizenegy aranybányászt kimenekítettek Kínában

Ujhelyi: Egy minisztérium sem vállalta a felelősséget az oltási tervért

Ujhelyi: Egy minisztérium sem vállalta a felelősséget az oltási tervért