„Primitív, agresszív, alaptalan gyűlöletkeltés” – megérkezett az ukrán külügy reakciója a Voks 2025-re

„A magyar tisztviselők nem létező, állítólag Ukrajnából érkező fenyegetéseket találtak ki, hogy indokolatlanul megfélemlítsék a magyar állampolgárokat” – közölte az ukrán tárca.

  • HVG HVG
„Primitív, agresszív, alaptalan gyűlöletkeltés” – megérkezett az ukrán külügy reakciója a Voks 2025-re

Hosszú közleményben reagált az ukrán külügyminisztérium Orbán-kormány Voks 2025 nevű „véleménynyilvánító szavazását” népszerűsítő, Ukrajnára kihegyezett negyedéves kampányára. 

A közlemény elején rögzítették, hogy tisztelik és készek meghallgatni azokat a magyarokat, akik részt vettek a konzultáción, beleértve az ukrán állásponttól eltérő nézeteket vallókat is. „Nehéz azonban kétségbe vonni a magyar kormány ezen kezdeményezése mögött meghúzódó manipulatív szándékot, amelynek semmi köze a demokrácia, a nyitottság és az átláthatóság elveihez a népakarat kifejezése terén” – írták. 

Mint fogalmaztak: a magyar kormány minden tőle telhetőt megtett az általa kívánt eredmény elérése érdekében, és a konzultációt „agresszív, alaptalan gyűlöletkeltés” kísérte mindennel szemben, ami Ukrajnával kapcsolatos. „A magyar tisztviselők nem létező, állítólag Ukrajnából érkező fenyegetéseket találtak ki, hogy indokolatlanul megfélemlítsék a magyar állampolgárokat” – hangsúlyozták. 

Az ukrán külügyminisztérium szerint az „ukránellenes hisztériakeltés” valódi célja, hogy elterelje a magyar társadalom figyelmét az Orbán-kormány társadalmi és gazdasági politikájának kudarcairól. „Meggyőződésünk, hogy a magyar állampolgárok túlnyomó többsége képes felismerni ezt a primitív manipulációt” – jegyezték meg, hozzátéve, hogy a magyar népre továbbra is barátként tekintenek.

Nem összeszámolni nehéz a Voks 2025-öt, hanem kitalálni, milyen végeredmény kell a kormánynak

Negyedéves kampányt épített Ukrajnára a magyar kormány. Ez idő alatt több hajtűkanyart vett az orosz-ukrán konfliktus és Donald Trump hozzáállása is. Most, hogy eredményt kellene hirdetni, teljesen más világégéstől tartanak az emberek. És közben a belpolitika is hatalmasat fordult.

Ezt követően kitértek Ukrajna uniós csatlakozásának kérdésére is. Mint írták, „szilárd meggyőződésük”, hogy az Magyarország számára is stratégiai érdek, hiszen nagyobb stabilitást hozna az egész régiónak, és az Ukrajnában élő magyar kisebbség védelmét és jólétét is biztosítaná. 

„Ha a magyar kormánynak valóban aggályai vannak Ukrajna európai integrációjával kapcsolatban, akkor inkább támogassa a csatlakozási tárgyalások megkezdését. A tárgyalási folyamatot éppen arra tervezték, hogy azonosítsa és kezelje az EU-tagállamok aggályait, mielőtt új országok csatlakoznak. A tárgyalások lehetővé teszik, hogy Magyarországnak a lehetséges kockázatokkal kapcsolatos aggályait kezeljék és eloszlassák” – fogalmaztak. 

Végül hozzátették: „Ukrajna konstruktív partnerségre törekszik az EU valamennyi tagállamával, köztük Magyarországgal is, egy erősebb, biztonságosabb és virágzóbb Európa építésében.” 

Orbán Viktor március elejei jelentette be, hogy megkérdezik a magyarok véleményét Ukrajna uniós tagságáról, majd közvetlenül március 15. előtt be is mutatták, hogyan néz majd ki a „faék egyszerűségű” nemzeti konzultációs ív, és biztos, ami biztos alapon a kezdeményezést egy erős plakátkampánnyal is megtámogatták, illetve voltak olyanok – például az Építési és Közlekedési Minisztérium dolgozói vagy a katonák –, akiknek felhívták a figyelmét, hogy ne felejtsenek el szavazni.

A kormány azt állítja, hogy majdnem 2,3 millió szavazat érkezett a Voks 2025-re

A részvételi adat már megvan, az eredményre még egy kicsit várni kell.