Elérte a térséget és kedd hajnalban „megkezdte a műveletet” a Terrorelhárítási Központ (TEK) speciális egysége, amely a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett magyar férfi segítségére indult – mondta a TEK főigazgatója kedden az M1 Ma reggel című műsorában. A hvg.hu úgy tudja, Ukrajna is kiemelten kezeli az ügyet, hogy a férfit minél előbb kiszabadítsák.

Hétfőn jelentették be, hogy a hétvégén elraboltak Ukrajnában egy magyar férfit, aki kint dolgozott. A TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályának vezetője, Fodor Gergely a hvg.hu-nak a történtekről azt mondta, hogy a magyar útlevéllel rendelkező férfi magyar rendszámú gépkocsijával közlekedve a munkáját végezte, amikor a válságövezetben „rossz helyre tévedt”. Ezért nem klasszikus túszejtésként kezelik a helyzetet, és egyelőre senki nem kért semmit azért, hogy a férfit szabadon engedjék.

Fodor Gergely hozzátette: a műveletet irányító törzs összeült a központban, és felvette a kapcsolatot az ukrán hatóságokkal, valamint folyamatosan konzultál a Külügyminisztériummal. „Mivel a helyszínen harcok is dúlnak, a Terrorelhárítási Központ speciális egysége – a hazai és nemzetközi szabályoknak és protokollnak megfelelően – haladéktalanul Ukrajnába utazott” – közölte. Az osztályvezető válasza azt jelenti, hogy hírszerzési és rendőr-diplomáciai szakemberek, összesen négy-öt fő utazott ki, hogy felvegyék a kapcsolatot a kinti társszervekkel.

Fegyverek helyett tárgyalás

Hogy ezek után mi történik, Tarjányi Péter volt rendőr, aki jelenleg rendőrségi tanácsadóként is szerepel, vezette le Facebook-oldalán egy bejegyzésben. Az első és legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy tényleg emberrablás történt-e. „Ez országtól függően néhány órától akár napokig is eltarthat. Mivel Ukrajna hasonló jogi intézményekkel rendelkező ország, ezt reggel óta biztosan leellenőrizték az illetékesek.”

Ezt követően összeül egy válságstáb, amely a TEK, a Külügyminisztérium, a belügy és az Információs Hivatal embereiből áll fel. Ennek tagjai „megosztják a térségről származó összes információjukat és bedobják a „közösbe” azokat a kapcsolataikat, amelyek segíteni tudnak a helyzet tisztázásában – kik rabolhatták el a férfit, mi a céljuk vele, illetve milyen szokások alakultak ki az elmúlt időszakban emberrablási szempontból, stb. Majd ezek alapján a kiszabadítási lépéseket is megvitatják.

Miután ez megvan, és eldőlt, hogy ki irányítja az akciót, azonnal felveszik a kapcsolatot a kinti hivatalos szervekkel. Eközben pedig felkészül egy tárgyaló és koordinációs egység, amely az adott országba utazik. A csoport nem fegyveres, hangsúlyozta Tarjányi, és nincs beavatkozási engedélye. „Közben a válságstáb megpróbál a külföldi társszervektől még több adatot szerezni. Igyekeznek a helyszínen és Budapestről is „rábírni” a helyieket, hogy kiemelten kezeljék az ügyet.”

Hozzátette: fontos, hogy az emberrablókkal minél hamarabb felvegyék a kapcsolatot, de van, amikor ez heteket, hónapokat vesz igénybe. Amennyiben ez összejön, akkor az itthoniak és a kint lévő hazai csapat is segíti a tárgyalást. „Csak annyit erről, hogy a Dél-Szudánban elrabolt magyar katonának az adott óriási lökést az életben maradásban, hogy magyar szót hallott a háttérben, amikor rádiós kapcsolatfelvétel történt az emberrablókkal, ezt az okosoknak írom, akik szerint felesleges ilyenkor magyar rendőröknek kiutazni” – jegyezte meg a volt rendőr. Az emberrablókkal való alkukötés elsősorban nem pénzt jelenthet, hanem valamilyen háttéralkut vagy akár segítségnyújtást is. Az utolsó lépés pedig az elrabolt személy kiszabadítása, vagy annak elérése, hogy az illetőt elengedjék.