Bekéretik-e a Külügyminisztériumba a lengyel nagykövetet Budapesten, vagy éppen Londonban? Hogy fog csütörtök este Brüsszelben az uniós csúcson egy vacsoraasztalhoz ülni Donald Tusk a brit és a magyar kormányfővel az elmúlt napok kiszivárogtatási botrányai után? Megterhelődnek-e a kétoldalú lengyel-brit, lengyel-magyar kapcsolatok? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ, miután a Wprost lengyel hetilap hangfelvételeket közölt vezető lengyel politikusok és üzletemberek lehallgatott beszélgetéseiből.

Radoslaw Sikorski

AFP / Kisbenedek Attila

A hétfőn közölt beszélgetésekben Jacek Krawiec a PKN Orlen állami olajvállalat igazgatója azt mondja Pawel Gras kormányszóvivőnek, hogy a paksi bővítés ügyében „Orbán úgy leszopta Putyint, hogy baszd meg, közben fel is állt neki a farka”, később arról beszélnek, hogy Hernádi Zsolt MOL-elnök nevetve mondta nekik, előre tudja, hogy büntetőügyében felmentő ítélet születik majd. A keddi beszélgetésekben az egyébként az Egyesült Királyságban felnőtt és David Cameron brit kormányfővel Oxfordban együtt végzett Radoslaw Sikorski külügyminiszter a szintén híresen anglomán Jacek Rostowski volt pénzügyminiszterrel közösen szidta David Cameront annak EU-szkeptikus politikája miatt, amit ráadásul még „sikerült elkúrnia is”. Egyelőre csak a Downing Street reagált, azt írva, a britek igenis szkeptikusak az unióval szemben, Donald Tusk kiállt munkatársai mellett, ennek ellenére nem kizárható, hogy a botrány elsodorja kormányát, és előrehozott választások lesznek, miközben a rendőrség keresi a kiszivárogtatót, a Wprost főszerkesztőjét is kihallgatták.

Volt már "Baszd meg!"

Ilyen esetek egyébként korántsem annyira ritkák. Idén februárban például Victoria Nuland Kijevbe delegált amerikai nagykövet szavai miatt kellett Washingtonnak magyarázkodnia, aki egy a YouTube-ra feltett hangfelvétel szerint „Fuck the EU!” kifejezéssel illette az ukrán demokratikus változások ügyében szerinte tehetetlen uniós vezetőket. Angela Merkel elfogadhatatlannak nevezte Nuland szavait, a nagykövet és a Fehér Ház szóvivője bocsánatot kért, és minden el volt intézve, ráadásul kiderült, hogy az orosz kormányfő egyik tanácsadója még a feltöltés előtt Twitteren megjósolta, hogy Nulandtól elfogadhatatlan dolgok jelennek meg, így gyorsan rá lehetett fogni az egészet az orosz titkosszolgálatokra.

Magyar vonatkozású esetre is volt már példa: 2011 júniusában Borut Pahor szlovén kormányfő egy szlovén újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen elhangzott kijelentései borzolták a kedélyeket. Pahor a magyar uniós elnökség utolsó napjaiban arról elmélkedett, hogy ha átadjuk az EU vezetését, el fogják szigetelni Magyarországot. Az ügyet akkor láthatóan sem a magyar, sem a szlovén kormány nem akarta különösebben feszíteni, Budapesten bekérették a szlovén nagykövetet, Pahor pedig levélben kért bocsánatot Orbántól, amit személyesen adott át Ljubljanában a magyar nagykövetnek.

Ukrajnában jól jött, hogy az egészet rá lehet fogni az oroszokra. Szlovéniában pedig a fenti eset után hamarosan választások következtek, ahol Pahor baloldali kormányát jobbközép kabinet váltotta, és bár a kormányfőt később köztársasági elnökké választották, a kétoldalú kapcsolatok továbbra is jók. Jelzi ezt az is, hogy Navracsics Tibor frissen kinevezett külügyi és külgazdasági miniszter első útja Ljubljanába vezetett.

Putyin Párizsban: van, ahol a keze a cél

MTI/EPA/Yoan Valat

A nemzetközi példák azt mutatják, ha nem érdeke bármelyik félnek a helyzet élezése, az ilyen ügyek nem terhelik jelentősen a kétoldalú kapcsolatokat, még a mostaniaknál súlyosabb esetekben sem, mint például Angela Merkel telefonjának lehallgatása, ami után természetesen elhangzott pár dühös nyilatkozat német részről, utalásokkal a formálódó USA–EU szabad kereskedelmi egyezményre is, de azért a stratégiai partnerség egy percig nem forgott veszélyben. (A szabad kereskedelmi egyezmény esetében pedig annyi érdeket kell összehangolni, hogy az önmagában is hatalmas feladat.)

Még nem ügy?

Balázs Péter volt külügyminiszter is arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy „ez az ügy a diplomáciában így nem ügy”, és nem is lesz az egészen addig, amíg megdönthetetlen bizonyítékok elő nem kerülnek arról, hogy a felvételek valódiak. (Bár ezt egyébként maguk a szereplők sem vonják egyértelműen kétségbe.) „Ez egyelőre a sajtóra tartozik, a diplomáciának nincs vele dolga, nem hiszem, hogy akár csak informális módon is bárki felvetné az érintettek közül a hangfelvételeken elhangzottakat például a mostani uniós csúcson” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter.

Eörsi Mátyás, a parlament uniós ügyekkel foglalkozó bizottságának volt elnöke szintén úgy vélte, hogy a felvételeknek nem lesz különösebb következménye, már csak azért sem, mert jelenleg egyik félnek sem érdeke, hogy élezze a helyzetet. Ráadásul „ne legyen kétségünk, a lengyel diplomáciában a barátságos nyilatkozatok ellenére tényleg így tekintenek ránk az oroszokkal ápolt kapcsolatok miatt, és mivel ezzel tökéletesen tisztában vannak a magyar kormányban is, valójában senkit nem ért meglepetés, mint ahogy a brit külügyben is nyilvánvalóan jól ismerik a lengyel álláspontot Cameron EU-szkeptikus politikájával szemben”.

Eörsi szerint a felvételek elsősorban az uniós főtárgyalói posztra ácsingózó Sikorskinak lehetnek nagyon érzékenyek, hiszen több támogatóját elveszítheti miattuk. Az egykori liberális képviselő szintén úgy vélte, hogy az ügy szóba sem kerül majd az EU-csúcson az érintettek között. „Majd úgy tesznek, mintha meg sem történt volna, vagy ha esetleg valahogy mégis felmerül a téma, együtt szidják majd a posztkommunista titkosszolgálatokat” – mondta.

Mit akarnak a lengyelek?

Másképp látja ugyanakkor egy ma is aktív nagykövet – aki éppen ezért csak név nélkül akart nyilatkozni. Ő azon túl, hogy egyetértett abban, az egész botrány egyelőre Sikorskinak a legkínosabb, úgy látja, nem lesz olyan könnyű elsimítani az ügyet. „Ezek a szövegek több olyan szófordulatot, káromkodást tartalmaznak, amik könnyen szállóigékké válhatnak, és önálló életre kelhetnek a nyilvánosságban akár hosszabb időre is, így pedig nehéz lesz meg nem történtnek tekinteni az ügyet, ha nem kezelik,  akár meg is ronthatja a két ország viszonyát.” Szavait alátámaszthatja egyébként az is, hogy az „Orbán leszopta Putyint” már megkezdte „karrierjét” a magyar közösségi oldalakon.

Ő szintén úgy látja, magyar-lengyel viszonyban jelenleg „túl sok illúziója egyik félnek sincs a másikkal szemben”, így ez kevésbé okozhatott meglepetést, Sikorski rendkívül kritikus szavai az Egyesült Királyság, de főleg Amerika felé kellemetlen meglepetést kelthetnek mind Londonban, mind Washingtonban, főleg azért, mert a lengyel kormány kifejezetten szorgalmazta a katonai együttműködés fokozását ezzel a két országgal. „Engem is meglepett, hogy Sikorski ennyire kritikus, ingerült, valószínűleg a brit és az amerikai külügyben is így lehetnek ezzel” – fogalmazott.

A nagykövet szerint így jól tenné elsősorban a lengyel fél, ha megpróbálná legalább a háttérben tisztázni a helyzetet. „Ennek megvan a módja, diplomáciai csatornákon biztosítani a másik felet, hogy a kiszivárgott beszédek ellenére teljes a bizalom a magyar vagy a brit kormány iránt, és szerintem az érintettek akár az uniós csúcsot is kihasználhatják arra, hogy tisztázzák a helyzetet.

Lengyel forrásból egyelőre annyit tudtunk meg, Varsóban „remélik, hogy az eset nem árt a V4-es együttműködésnek”, amit Varsó továbbra is stratégiai célként kezel, és egyelőre úgy látják, az Orbán-kormány részéről is ez a helyzet. Még akkor is, ha Orbán Viktor hozzáállása az ukrán válsághoz nyilván távol is áll Donald Tuskétól.

A hibrid háború része?

A NATO-ban már nyíltan beszélnek arról, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajnában folytatott hibrid háborújának része a lengyel kiszivárogtatások ügye, és ez a vélemény az EU-ban is, emiatt úgy kezelik, mint orosz kísérletet arra, hogy uniós tagállamok közé éket verjenek a kiszivárogtatással - mondta egy uniós forrás. A diplomata szerint nem nagyon lehet bvéletlen, hogy éppen egy energetikai ügyekkel (is) foglalkozó uniós csúcs előtt szivárogtak ki az ilyen témájú felvételek. "Mindenki tudhatta, hogy a lengyelek nem tapsolnak a paksi szerződésnek, ilyen formában magyar-lengyel relációban túl nagy meglepetés senkit nem érhetett" - mondta forrásunk, aki szerint ennek ellenére a V4-es csúcs zavartalan lefolyása bizonyítja, hogy nagy gondot nem okozott a felvétel.