Az 53 meghirdetett mezőhegyesi földrészlet egyikében - még 2012-ben - hirdettek eredményt, egy másikét eredménytelennek nyilvánították. A többi esetében a jogszabályi határidőt jóval túllépve sem közöltek végeredményt, pedig már hónapokkal ezelőtt azzal kerestük meg a Nemzeti Földkezelő Alap sajtóirodáját, hogy kamatostól visszafizetik-e a biztosítékok összegét, s van-e bármilyen következménye a mulasztást elkövető állami szervezetre a kormányrendeletben megszabott határidők be nem tartásának. (A jelenség, hogy az állam egyes intézményei saját magukra vonatkozó határidőket sem tartják be, nem új keletű. Például az uniós pénzek folyósítása is sok esetben csúszik: nem ritka, hogy a projektnek már fél éve vége, de a az aláírt támogatási szerződéssel rendelkező pályázóknak a pénzt még mindig nem fizették ki. – szerk.)

A Földalapkezelőtől a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz irányítottak bennünket, de válasz onnan sem érkezett. Türelemmel vártunk: azóta megalakult az új kormány, átalakultak a minisztériumok, így megkerestük az illetékesnek vélt Földművelésügyi Minisztériumot is, egyelőre onnan sem kaptunk választ kérdésinkre. Az adott pályázatok ügyében eljáró pécsi ügyvédi iroda vezetője, Turi Attila pedig azzal utasította el érdeklődésünket, hogy őt a vonatkozó törvények titoktartásra kötelezik.

Miért jogszabálysértő?

A vonatkozó jogszabályok - 262/2010 (XI.17) Kormányrendelet - olvasatunkban egyébként eléggé egyértelműek: a pályázónak benyújtáskor regisztrációs díjat és biztosítékot kell befizetnie, ez utóbbi a megpályázott terület éves bérleti díjának 10 százaléka. A mezőhegyesi földrészletek esetében a földek minőségének és nagyságának megfelelően az összeg több százezer forint: ezen belül van olyan, amelyért  50-100 ezer forint közötti összeget, de a többségért 200-500 ezer forint közötti summát kellett biztosítékként fizetni.

A kormányrendelet szerint, ha a pályázó nem nyer, akkor a biztosítékot a kihirdetés utáni 8 napon belül vissza kell fizetni. A mezőhegyesi földek esetében azonban még eredményt sem hirdettek, holott a rendelet szerint a jegyzőkönyvek kézhezvételétől számítva a pályázatokat 15 napon belül el kell bírálni, melyet egy alkalommal meg lehet 15 nappal hosszabbítani. „A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő - annak meghosszabbítása esetén - sem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.” - olvasható a kormányrendeletben.

Az NFA honlapján közzétett pályázati felhívások szerint az érintett területeket a tavalyi év októberében hirdették meg, decemberben felbontották a pályázatokat, s azóta semmiféle értesítést nem kaptak az érintettek. Nem tudható, hogy hány pályázat érkezett a földrészletekre, így az sem, mennyien fizettek biztosítékot. Bitay Márton, az FM földügyekért felelős államtitkára az Index-nek azt nyilatkozta, hogy eddig összesen 270 ezer hektárt írtak ki pályázaton, és 221 ezer hektár esetében eredményt hirdettek. Vagyis 49 ezer hektár esetében még nincs eredmény – de hogy ennek mekkora része csúszott ki a határidőből, nem tudjuk. A mezőhegyesi háromezer hektár azonban biztosan köztük van, és más Békés megyei és nem megyei példákat is ismerünk csúszásokról.

Az NFA honlapján a földhaszonbérleti pályázati hirdetmények teljesen átláthatatlanok: azon kívül, hogy megyénként listázták őket, lényegében csak be vannak ömlesztve. Nincsen olyan keresőfelület, amely alapján területre, bérlőre, pályázóra, a különböző határidőkre, birtokméretre stb. keresni lehetne, így bármilyen összesítés rendkívül nehéz, ahogy ez Ángyán József munkáját is megnehezítette.

Ősszel kezdődik az állam ellen indított per

Kun Mihály, a Ménesbirtok Zrt vezérigazgatója már decemberben 37 oldalas jogorvoslati kérelemmel fordult az NFA-hoz, a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz és az igazságügyi tárcához, amelyben a pályázati kiírás jogalapját vonja kétségbe. Egyetlen sor nem érkezett észrevételeire az általa megkeresett állami szervektől, így ő a Fővárosi Törvényszéken indított pert az állam és az azt képviselő NFA ellen. (Az első tárgyalást október 16-ra tűzte ki a bíróság.)

A vezérigazgató alapvetően tartja törvénysértőnek a mezőhegyesi birtokok meghirdetését, elsősorban azért, mert nem biztosít jogorvoslati lehetőséget, holott ez európai uniós irányelv. De kifogásolják azt is, hogy az érintett birtokokkal magántulajdonú területeket is meghirdettek, tekintet nélkül arra, hogy a Zrt munkavállalóinak a rendszerváltás után adott 20 aranykoronás földrészleteinek helyzete máig rendezetlen. Ezt csak tetézi, hogy a megpályáztatott területeken járdák, utak, vízkivételi lehetőségek, műemléki értékű építmények is találhatók.

A földrészletek sorsáról hivatalosan senki nem kapott értesítést, miközben Simonka György, a térség országgyűlési képviselője, egy márciusi Facebook-bejegyzés szerint már folytatott megbeszéléseket a mezőgazdasági cég képviselőivel arról, hogyan képzeli a területek jövőbeni működtetését, hogyan lehetne egy olyan integrált szervezetet létrehozni, amelyben a földtulajdonosok majd integrálódnak akár a vetőmagtermesztésbe, akár más ágazatban.

A földpályázatok eredményeinek kihirdetésével kapcsolatosan feltett kérdéseinket ismételten megküldtük a Földművelésügyi Minisztérium sajtóirodájának (korábban az NFA-hoz, illetve az illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is megküldtük). Azóta is várjuk a választ.