szerző:
Neuberger Eszter
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Beleragadt a csizmájuk a sárba, ezért mezítláb dolgoztak a kukoricaföldeken, hogy haladjanak a munkával. Mert aki lemarad, azt a munkafelügyelő kiparancsolja a sorból, és örülhet, ha a pénzét megkapja. Ám a mezítlábas napszámért súlyos árat fizettek: elkapták a nádvágólázat, az egyiküknek órákon múlott az élete. A nagykunsági feketemunkások még jóvátételben sem reménykedhetnek: a gazdák nem jelentik be őket, a dolgozók még a toborzók teljes nevét sem ismerik. De sok választásuk nincs: a térségben a közmunkán kívül csak feketemunka van, az is alkalmi jellegű.

„Azok után, amin keresztülmentem, biztos, hogy nem megyek többet napszámba” – szögezi le Kutecz Mónika, négygyermekes tiszaburai családanya, aki két hete magas lázzal került a karcagi kórházba. Az asszony a földeken végzett munka közben súlyos fertőzést szedett össze.

Mónika egyike annak a huszonöt Jász-Nagykun-Szolnok megyei mezőgazdasági idénymunkásnak, akiket augusztus eleje óta leptospirózissal vagy köznyelvi nevén nádvágólázzal kezeltek a karcagi, illetve a debreceni kórházban. Az összes többi megbetegedetthez hasonlóan ő is kukoricacímerezés közben kapta el a bakteriális fertőzést, amelyet rágcsálók és kutyák ürüléke és vizelete terjeszt, és amely horzsolásokon vagy apró vágásokon keresztül juthatott a szervezetébe. Az asszony ugyanis több munkatársához hasonlóan esős időben mezítláb dolgozott a kukoricaföldön, mert a felázott talajon a munkavégzéshez biztosított gumicsizma használhatatlanná vált a rátapadó sár miatt. A címerezés a kukorica virágának eltávolítása, és a növény beporzásának elkerülése végett csinálják, rendesen júliusban van az idénye. A címerezők sorról sorra haladva a helyenként akár 180 centire is megnövő kukoricanövény tetején lévő címerből húzzák ki kézzel a virágport.

Egy órán múlott az élete

„Igyekszünk minél gyorsabban és hatékonyabban dolgozni, különben következő alkalommal már nem hívnak” – magyarázta egy másik nádvágólázban megbetegedett napszámos édesapja, igazolva, hogy a jobb teljesítmény végett vették le a csizmát annak ellenére, hogy mezítláb dolgozni a fertőzés veszélye nélkül is kockázatos. János és fia, András (nevüket kérésükre megváltoztattuk) nyaranta együtt járnak címerezni, de más idénymunkákat, például paprika- vagy hagymaszedést is vállalnak: „mindig azt, aminek épp szezonja van” – mondja János, az apa.

Amíg a szem ellát
©

A 35 éves András pár napja tért haza a debreceni kórházból, miután egy hete szerdán mentő vitte kórházba, mert egy éjszakán keresztül sehogy sem tudta csillapítani a lázát, az ügyeletes orvos pedig nem látta szükségesnek, hogy kiszálljon. Negyvenfokos lázzal és veszélyesen alacsony vérnyomással a mentőorvosok szerint valószínű, hogy ha egy órával később kerül kórházba, nem marad életben.

Mónikához és Andráshoz hasonlóan György (az ő nevét is megváltoztattuk), a 25 éves családapa is megbetegedett címerezés közben. A férfi egyébként nemrég a településen indult közmunkaprogramban szerzett állandó munkahelyet, a mezőgazdasági idénymunkát csak kiegészítésként, hétvégente végezte eddig. „Most a lábadozási idő miatt kieső jövedelem miatt többet veszít a pluszmunkán, mint nyer” – tudtuk meg Gyula édesanyjától, aki Gyula helyett mesélte el a történetet, mert az csak nem rég jöhetett haza a kórházból, így nem kívánt nekünk nyilatkozni. „Gyula az intenzív osztályt is megjárta, az orvosok azt mondták, a megbetegedés ráment a veséjére” – meséli Gabriella.

„Aki sokat ugrál, azt nem hívják többet”

Tiszaburáról csak úgy, mint a környező településekről nyaranta hajnalban akár százával is viszik a napszámosokat a környező földekre dolgozni. „Azt nem is tudnám maguknak megmondani, hogy pontosan hová visznek minket, mert nem is figyelem, és általában nem a főút mellett dolgozunk” – mondja János, aki fiaival: Andrással és Józseffel legutóbb valahol Kisújszállás környékén címerezett.

A disznópásztor-betegség

A nádvágóláz és a disznópásztor-betegség a leptospirózis közismert nevei, a betegség maga azonban eddig nem kapott különösebb figyelmet. A mostani megbetegedési hullám eddigi 25 érintettje is többszöröse a Jász-Nagykun-Szolnok megyében a betegséget évente elszenvedőknek.

Az első megbetegedések július végén történtek a kukoricásban címerező munkásoknál, akik azért fertőződhettek meg a leptospirózissal, mert a víz és a talaj, amivel csupasz lábbal érintkeztek a jelentősen elszaporodott patkányok és pockok vizeletével szennyeződött – ez hordozza a betegségért felelős baktériumot. A betegek jellemző klinikai tünetei a visszatérő 39-40 fokos láz, hidegrázás, izomfájdalmak, erős fejfájás, szédülés, hányás és hasmenés. A betegség lappangási ideje 4-16 nap között mozog, emiatt szinte lehetetlen megmondani, hogy a megbetegedett napszámosok hol szedték össze a baktériumot.

A munkások toborzását nem az ültetvény tulajdonosa, hanem alvállalkozók végzik, akik jobban ismerik a helyi viszonyokat – kocsmákban, vagy az utcán szervezik be a munkaerőt. A településekről hajnali fél négy magasságában kisbusszal vagy platós kocsival indul a napszámos brigád, és délután egy óra körül érkeznek vissza. Zoltán szerint a szállító jármű a föld szélén parkol egész idő alatt, de nem azért, hogy ha kell, bárkit is hazaszállítson – inkább a napszámosokat felügyelő alkalmazott pihenőhelye.

Sokaknak a környéken az idénymunkán kívül nincs más, ha semminek nincs épp szezonja, munkanélküli és egyéb szociális segélyekből élnek. Ezért sem gyakori, hogy bárkinek is panaszkodnának a rossz munkakörülményekre és a dolgozók szükségleteire nem sokat adó munkafelügyelőkre – túlságosan kell a munka ahhoz, hogy a kockára tegyék.

Aki többszöri figyelmeztetés után sem dolgozik megfelelően, nem halad elég gyorsan, azt kiállítják a munkából. Rendszerint az ültetvény szélén kell megvárnia a műszak végét, és csak a ledolgozott munkaórákért kapja meg a fizetését, amelyet hazaindulás előtt osztanak. A jelenlegi órabér a napszámért 600 forint. Zoltánnak a kifizetésekkel még nem volt problémája, panaszkodni azonban amúgy sem nagyon lehet: „aki sokat ugrál, azt egyszerűen nem hívják többet". A mezőgazdasági idénymunkákért ugyanis kapkodnak a helyiek, a véges kapacitású közfoglalkoztatás mellett ez az egyetlen nagyszámú munkaerőt foglalkoztatni képes ágazat. Tiszaburán 50 százalékos a munkanélküliség, a 3100 fős lakosságból 1800-an még nyugdíj előtt állnak, közülük kilencszázan jogosultak munkanélküli segélyre – közölte a hvg.hu-val a falu önkormányzata.

Nem tudni, hogy kinek dolgoztak

A leptospirózisban megbetegedett kukoricacímerezők a "munkahelyükön" kapták el a kórt, ezért a dolgozók kártérítési igénnyel vagy járadékigénnyel fordulhatnak a munkáltató felé – mondta a hvg.hu-nak Sipos Márta munkajogász. Noha a mezőgazdasági idénymunkások egy vagy több alvállalkozón keresztül dolgoznak a földtulajdonosnak az esetek többségében, Sipos szerint egy esetleges munkavédelmi eljárás során a láncolat legtetején állót, tehát a gazdát perelhetik a munkavállalók.

Csakhogy a címerezés közben megbetegedett tiszaburai munkások egyikének sem volt alkalmi munkavállalói kiskönyve, ami a mezőgazdasági alkalmi munka végzéséhez szükséges az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatási rendszerben, és annak az írásos bizonyítéka, hogy a munkavállaló kinek, mikor és mennyit dolgozott. Ez alapján állapítható meg az is, hogy a munkáltatónak mennyi adót kell fizetnie a dolgozó után: ez mezőgazdasági idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára vonatkozóan 500 forint.

Napszámosok úton - képünk illusztráció
©
„Ha az érintett munkások nem bejelentett munkavállalók voltak, akkor nagyon nehéz bárkit is felelőssé tenni az ügyben” – mondta a hvg.hu-nak Borhidi Gábor, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavédelmi ügyvivője. Borhidi szerint az ügyben indult foglalkozási egészségügyi vizsgálat valószínűleg nem talál majd felelőst, csak a munkavédelmi szabálysértés tényét derítheti fel. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal már elindította a vizsgálatot foglalkozási megbetegedés gyanújával. „Nehézséget jelent, hogy továbbra sem tudható, kinek dolgoztak a megbetegedett napszámosok, jelenleg is zajlik az érintettek meghallgatása” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Szabó István, a hivatal vezetője.

Borhidi Gábor szerint, ha nem találják meg a munkáltatót, a munkavédelmi törvény szerint elvileg megállapítható annak a felelőssége, akinek a területén a munka közben megbetegedettek dolgoztak. Ha például egy építkezésen feketén dolgozót ér baleset, a felelősséget az építési terület tulajdonosának kell vállalnia.

Felhívta, hogy sajnálja

A be nem jelentett munkásokat foglalkoztató gazdák és alvállalkozóik most a jelek szerint menteni próbálják a menthetőt: a hvg.hu-nak nyilatkozó három megbetegedett napszámos egyikénél például azóta már megjelent a munkásokat toborzó alvállalkozó, hogy az adószámát és a személyi adatait elkérje – ezek szükségesek a munkavállaló bejelentéséhez is.

Mónikát pedig ott jártunk előtt két nappal hívta fel az az ember, aki őket toborozni szokta, hogy az asszony állapotáról érdeklődjön, és azt mondta, sajnálja, hogy Mónika így járt. Szerettük volna megtudni, hogy hívták a toborzóját, hogy legalább az alvállalkozónak feltehessük a kérdéseinket, ám a helyi viszonyokat és a napszámosok kiszolgáltatottságát jól mutatja, hogy az illető vezetéknevét egyik dolgozó sem ismerte, és azt sem tudták pontosan megmondani, hol lakik.

"Én már nem hiszek abban, hogy a tízezer forintos utazási költségemet meg a gyógyszerek árát egyszer megfizeti nekem valaki" – mondta lemondóan Mónika, aki valószínűleg kontrollvizsgálatra sem tud majd visszamenni Debrecenbe, ahol kezelték, mert a hónap végére rendszerint a család minden pénze elfogy. Az asszony most gyesen van, eddig akkor vállalta az egyébként fizikailag is kimerítő címerezést, hogyha gyorsan volt pénzre szükség.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megszámolták, hány oldal van az interneten – aztán rácsodálkoztak, mennyi működik ebből

Megszámolták, hány oldal van az interneten – aztán rácsodálkoztak, mennyi működik ebből

Kiszivárgott egy tervezet, elveszíthetik a szaktanárok a közalkalmazotti státuszukat

Kiszivárgott egy tervezet, elveszíthetik a szaktanárok a közalkalmazotti státuszukat

A férgeket vizsgálva jöttek rá a kutatók, mivel mérsékelhető a szívinfaktus által okozott károsodás

A férgeket vizsgálva jöttek rá a kutatók, mivel mérsékelhető a szívinfaktus által okozott károsodás

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével

A németek többsége elégedetlen a kormány teljesítményével

Lenyűgöző videó: ekkora hajó még soha nem ment át a Korinthoszi-csatornán

Lenyűgöző videó: ekkora hajó még soha nem ment át a Korinthoszi-csatornán

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő