A Dunántúli Naplónak karácsonykor küldtek levelet az esetről. A menyasszonynak az előző esküvőjén nem volt egyházi szertartás, csak polgári. A házasságot korábban hivatalosan érvénytelenítették már, így a mostani hivatalos házassági engedély kiadásakor biztosították a jegyeseket, hogy minden rendben van.

A templomot már feldíszítették az esküvőhöz, megérkeztek a rokonok is, az eskető pap azonban nem volt hajlandó összeadni a párt. Azóta Budapesten, bíborosi engedéllyel összeházasodhattak a jegyesek – olvasható a cikkben.

Az egyház állásfoglalása szerint ha a pár valamelyik tagjának korábban már volt egyházi esküvője, akkor az kizáró ok lehet, hiszen „amit Isten megkötött, ember szét nem választhatja”. A korábbi egyházi házasságot „felbonthatja” ugyan a katolikus egyház, de hosszú és szigorú procedúrával. Ha viszont valakinek csak polgári esküvője volt, amelyet törvényesen felbontottak, tarthat az új párjával egyházi esküvőt.

Bonyolítja a helyzetet, ha a pár egyik tagja katolikus, a másik viszont (akinek már volt házassága korábban) nem az. Ez esetben nem köthetnek ugyanis katolikus egyházi szertartás keretében házasságot a lap szerint.

Tehát, ha például a vőlegény katolikus, a menyasszony pedig református, és volt korábban esküvője, a pár nem tarthat katolikus egyházi esküvőt. Azt nem tudni, hogy ez volt-e a helyzet a pécsi párnál is, és ha igen, akkor ezt miért nem közölték velük a felkészítésen.

Akár perelhetnének is

Egy ügyvéd azt mondta a lapnak: ha bebizonyosodik, hogy a párt valóban nem tájékoztatták korábban az esetleges kizáró okokról, és mindent leszerveztek, kifizettek, akkor akár pert is indíthatnak. Cél lehet a felmerülő költségek megtérítése, de nem vagyoni kártérítést is kérhetnek.

Mégsem bíborosi engedéllyel volt esküvő?

Az esküvő az egyik pécsi templomban lett volna, a jegyesoktatást egy budapesti plébános atya végezte, az esketésre pedig egy pécsi atyát kértek fel. A jegyespár az esküvő helyéül választott templom igazgatójával személyesen nem vette fel a kapcsolatot.

Az esküvővel kapcsolatban a jegyesek a jegyesvizsgálat elvégzéséhez szükséges dokumentumokat csak az esküvő napján adták oda a templomigazgatónak a vőlegény édesanyja közvetítésével. Ekkor derült ki, hogy a menyasszony korábbi, polgári házasságkötése miatt a tervezett egyházi házasságkötés az egyházi törvények szerint nem tartható meg addig, míg az illetékes egyházi bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét ki nem mondja. A jegyesoktatást végző atya úgy adott ki igazolást, hogy erről a döntő körülményről nem tudott – olvasható a Pécsi Egyházmegye közleményében.

Az esküvő megtartására ilyen körülmények között sem a Pécsi Egyházmegye, sem az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye nem adott, és nem is adhatott semmiféle engedélyt vagy hozzájárulást. Az, hogy a pár Budapesten „bíborosi engedéllyel” házasodott össze, nem felel meg a valóságnak – közölték.

„Nincs okunk kétségbe vonni, hogy ugyanez a tiszta vágy indította szerelmének elmélyítésére azt a jegyespárt, amelyik egyházmegyénkben kívánt szentségi házasságot kötni. Megértjük azt is, hogy egy ilyen helyzetben csalódás és szomorúság lehet úrrá az érintetteken és az ünnepre készülő közösségen. Egyházmegyénk papjai azonban a vonatkozó egyházi törvények alapján éppen a házasság szentségének és méltóságának megóvása érdekében hozták meg döntésüket” – fogalmaznak a közleményben.