szerző:
Cs. B.
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Több százmilliós hűtlen kezelésként indult, amiből mára a számvitel rendjének megsértésére maradt: egy 2006-os eljárásból mára lett meg a vádemelés. Az eljárás bírósági szakban van, a következő tárgyalási napon, márciusban a szakértőket hallgatják meg.

Olyan, mintha a szakértő az ülések és a gumik vizsgálatából és nem az alvázszámból állapította volna meg, hogy lopott-e a gépkocsi – vázolta fel véleményét a MÁV Hídépítő Zrt.-vel kapcsolatos büntetőeljárás egyik vádlottjának a védője, Hadnagy József a szakértői véleményekről. Szerinte elgondolkodtató, hogy mennyire állnak meg a vádhatóság bizonyítékai – köztük a szakértők megállapításai – a tárgyalások során, ha a vádlottakat 180 millió forintos hűtlen kezelés helyett számvitel rendjének megsértésének vétsége miatt vonná felelősségre az ügyészség.

Nyomozás súlyos megállapításokkal

Mintegy tíz évvel ezelőtt első vizsgálatot rendeltek el a MÁV egyik cégénél, a MÁV Hídépítő Kft.-nél, mivel a társaság egyik évről a másikra 900 milliós veszteséget halmozott fel. A belső ellenőrzés súlyos visszaélések gyanúját állapította meg, ezért a MÁV 2006-ban feljelentést tett. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) akkori közleménye szerint a társaság a vasúti provizóriumok – ideiglenes hídelemek – legyártására kapott megrendeléseket úgy teljesítette, hogy újak gyártása helyett a régieket festették át és számlázták le, mintha újak lennének.

Emellett, tette hozzá a rendőrség, a nyomozás során több szabálytalanságra bukkantak. Így például a több ezer oldal iratanyag áttanulmányozása és rendezése során felmerült a gyanú, hogy a kft. fiktív számlázást folytatott, amely mögött tényleges tevékenység nem állt. A bűncselekményekkel – hűtlen kezelés – okozott vagyoni hátrány a BRFK nyomozói szerint meghaladta a 207 millió forintot.

Nincs kétség: ez a híd fel van újítva
MTI / Marjai János

Nem lenyúlták a pénzt, hanem felturbózták a könyvelést?

„A vádemelésre azonban mindebből a számvitel rendjének megsértése maradt, és nem bűncselekményként, hanem vétségként” – jelezte a hat megvádolt ember egyikének védője, Hadnagy József a hvg.hu-nak. Úgy vélte, ennek a változásnak az oka az, hogy a hatóság részéről nem tudták igazolni a károkozást, amivel a hűtlen kezelés gyanúja megállt volna.

Megjegyezte, természetesen a belső ellenőr vizsgálata mellett szakértői vélemények támasztották alá a terheltek bűnösségét. „Az egyik szakértő például csak azt vizsgálta, hogy a tartószerkezeteket felújították-e, de azt, hogy a hozzá kapcsolódó szerkezetekkel így jártak-e el, nem. Kifogásolták, hogy olyan szegecselési technikát alkalmaztak a munkafolyamatok során, ami már elavult. Ugyanakkor a vádlottak szerint ez volt az az eljárás, amely a legstabilabbá tette a szerkezetet, illetve mást nem is nagyon végezhettek volna, mert a provizóriumok típustervei e technika alapján voltak engedélyezve.”

Az ügyvéd hozzátette: miután a hűtlen kezelést maga a vádhatóság sem tartotta valószínűnek a bizonyítékok alapján, a vádiratban azért számvitel rendjének megsértése szerepel, mert a hatóságok úgy vélték, a vádlottak azokat a könyvelésben leírt tételeket a valóságban nem használták fel. A védő szerint kérdés az is, hogy a MÁV Hídépítő volt vezetői a könyvelésbe belenyúlhattak-e. Mindenesetre Hadnagy József azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség maga is csak pénzbüntetés kiszabását kéri a vádlottakkal szemben, akik közül négyen őrizetben is voltak, miután 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménnyel "kínálták meg" őket.

Az eljárás bírósági szakban van, eddig két érdemi tárgyalás volt – mondta a védő. A következő tárgyalási napon, márciusban a vád és a vádlottak szakértőit hallgatják meg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Csikász Brigitta Itthon

"A rendőrök miért nem tartoznak felelősséggel?"

A legutóbbi időkig általában elutasították a nyomozó hatóságok azokat a büntetőfeljelentéseket, amikor egy fővállalkozó nem fizette ki az alvállalkozóit, mondván: ezek egyszerű szerződésszegések, amelyekkel kapcsolatban a panaszokat polgári peres úton kell rendezni. Bár az elmúlt években előfordult, hogy egy-egy sértett nem hagyta magát, és végül bizonyítani tudta az igazát a bíróság előtt, de az ilyen ügyek gyakran el sem jutottak a vádemelésig. Nagy port vernek fel ugyanakkor azok a nagy súlyú bűncselekmények, melyekről a bíróságon az derül ki, hogy a rendőrségi nyomozás nem volt megfelelő, az eredeti vád nem megalapozott. Mi az oka annak, hogy ezeket az ügyeket a nyomozók ennyire különbözőképpen kezelik és miért ilyen magas a nagy gazdasági ügyekben a felderítetlenség? A hvg.hu erre a kérdésre kereste a választ.