A fideszes többségű V. kerületi képviselő-testület négy ellenzéki képviselő ellenében megszavazta a belvárosi ingatalneladásokat szabályozó rendelet módosítását. A legfontosabb változás a korábbi rendelethez képest, hogy a bérlők a jövőben csak fél év eltelte után élhetnek az elővásárlás jogukkal , valamint legalább 1 év bérlés után jogosultak kedvezményes áron megvásárolni az ingatlant.

Juhász Péter egy korábbi demonstráción

Túry Gergely

Az elemében levő korábbi kerületi polgármester, az MSZP-s Steiner Pál először “Az ingatlan nem sajt!” szentenciával érzékeltette, hogy miért érdemes ragaszkodni az önkormányzatnak a "nem romlandó" vagyonához, majd elmondta, hogy az új rendelet mindössze két szóval összegezhető: “kamu és smafu”. Kamu, mert nincs mögötte hatásvizsgálat, és smafu, mert érdemileg nem változik semmi, csupán később juthatnak pénzhez a spekulánsok. Juhász Péter, együttes képviselő szerint is ugyanúgy nyitva maradtak a kiskapuk: “a rendelet ebben a formában hűtlen kezelés előkészítése” – ragadtatta el magát a politikus, utalva egyúttal arra is, hogy a Fővárosi Főügyészség 500 millió forint vagyoni hátrányt meghaladó hűtlen kezelés megalapozott gyanújával nyomoz a belvárosi ingatlaneladások ügyében.

Juhász szerint a rendeletmódosítás egyértelműen annak a beismerése, hogy az V. kerületben eddig valami nagyon nem volt rendben az ingatlaneladások körül. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester viszont arról beszélt a testületi ülésen, hogy egyszerűen arról van szó, hogy a ciklus elején minden rendeletet átvizsgálnak, és ahol szükségét érzik, ott módosítanak.

A polgármester azt is hozzátette, hogy a kerületi gazdasági koncepció és a vagyongazdálkodási terv egyértelműen a bérbeadás pártján van, az ingatlanokat csak különösen indokolt esetekben idegenítik el. Böröcz Lászó Fidelitas-elnök, valamint kerületi alpolgármester azzal példálózott, hogy több százmilliót költenek jelenleg közös költségre kiadhatatlan pincék és mosókonyhák után, az ilyen ingatlanoktól szabadulna szívesen a kerület.

Juhász Péter ezt örömmel vette, de értetlenségét fejezte ki, hogy akkor miért szerződött az önkormányzat 2015-re újra 13 millió forint értékben a C. C. Audit Zrt.-vel (ez a cég végzi a kerületben az ingatlanok értékbecslését), valamint azt is kifogásolta, hogy továbbra sincs ingatlaneladási koncepciója a kerületnek. Szintén gyakori kritika volt ellenzéki részről, hogy eddig sem dohos pincékhez, hanem értékes üzlethelyiségekhez jutottak többen jóval az elérhető piaci ár alatt, és semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy ez megváltozna, mivel az elidegenítés továbbra is változatlan jogi keretek között történik a jövőben.

Losonczy Pál jobbikos képviselő sem találta megnyugtatónak a rendelet ezen formáját, azt indítványozta “kétharmados, háromnegyedes, vagy négyötödös” többséggel lehessen csak ingatlant eladni. Sélley Zoltán jegyző azzal söpörte le az indítványt, hogy jogilag ebben a fázisban ez már nem kerülhet be a rendeletbe, Szentgyörgyvölgyinek viszont nem csak jogi kifogása volt, szerinte “az ingatlaneladás nem Alaptörvény”, így felesleges lenne ilyen többséghez kötni az értékesítést.