Segítséget akart nyújtani egy verekedés után földre került, eszméletlennek tűnő férfinak az N1TV stábja május 1-jén, de az ott lévő taxisok megfenyegették őket, ha folytatják a forgatást. A helyszínre érkező rendőrök sem a tévéseket védték, és az sem érdekelte őket, hogy a kamera mit rögzített. A történtek miatt a rendőrök ellen fegyelmi eljárást indított és feljelentést tett Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány a Központi Nyomozó Főügyészségen. A szervezet szóvivője, Nagy Andrea a hvg.hu-val közölte, hétfőn tud tájékoztatást adni arról, hogy a nyomozást elrendelték-e.

A panasztestület részrehajlást és jogsértést látott, az ORFK nem

Egy ehhez hasonló tavalyi ügyben Papp Károly országos rendőrfőkapitány nem tartotta szükségesnek, hogy lépéseket tegyen – ezt a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata közölte a hvg.hu megkeresésére. A rendőri intézkedést a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) vizsgálta meg, amely a rendőrség, az ügyészség és az alapvető jogok biztosa mellett jogosult az ilyen típusú állampolgári beadványok elbírálására. Eszerint a panaszosok összevitatkoztak egy biztonsági cég embereivel. A veszekedés odáig fajult, hogy a vagyonőrök bántalmazták, majd a földre teperték, ütlegeltek, rugdosták őket.

A csetepaté egyik szemtanúja jelentette a rendőrségnek a történteket, ám a kiérkező rendőrök nem hozzá mentek oda, hanem "a láthatóan velük baráti viszonyban lévő biztonsági őrökhöz. Ezt követően a panaszosokat leteperték a földre, megbilincselték és a kapitányságra előállították.” A panasztestület az ügyet megvizsgálva arra jutott, hogy a rendőrök az intézkedés során részrehajlóan jártak el, ami miatt sérült a panaszosok tisztességes eljáráshoz való joga, és mivel az egyenruhások az előállítás során nem tartották be az arányosság követelményét, az érintettek személyes szabadsághoz fűződő alapvető joga is sérült. A megállapításokat az FRP elküldte az országos rendőrfőkapitánynak, aki – mint a rendőrség részéről a hvg.hu megkeresésére közölték – a rendőri intézkedés sérelmezett mozzanatai a jogszabályoknak megfeleltek, így – sérelem hiányában – azok orvoslására nem kell további intézkedéseket „foganatosítani”.

MTI / Máthé Zoltán

Vak édesanyja várta, helyette órákat ült a kapitányságon

Szintén így vélekedett a főrendőr annak a férfinak az ügyéről is, aki rokkantkártyával rendelkező vak édesanyját vitte orvoshoz. Parkolóhely-keresés és parkolójegy-vásárlás közben kapták el a rendőrök, s ellenőrizték a mozgáskorlátozott-kártyát. „Amikor kiderült, hogy nem a férfi nevén van a kártya, a rendőr felszólította, hogy hívják fel a panaszos édesanyját. Ez nem volt lehetséges. A panaszos elmondta, hogy az anyjáért hamarosan mennie kell, hiszen vak, és a megbeszélt helyen várja majd őt. A rendőr nem győződött meg az állítottak valóságtartalmáról, hanem előállították a férfit. Telefonját kikapcsoltatták és elszállították a közelben levő rendőrkapitányságra, ahol közokirat-hamisítás miatt fogva tartották egy cellában, és csak órák múlva engedték szabadon. Mindezekkel kapcsolatban az FRP úgy látta, hogy sérültek a panaszos tisztességes eljáráshoz és a személyes szabadsághoz fűződő alapvető jogai.

Sok esetben nem tapasztal jogsértést az ORFK

Akadt azért olyan eset, amikor az országos rendőrfőkapitány is jogsértőnek találta a megpanaszolt intézkedést és a rendőr fegyelmi felelősségét kimondta, ám az eljárást megszüntette. 2008 és 2013 között egyébként – a Független Rendészeti panasztestület hvg.hu-nak adott tájékoztatása szerint – 543 esetben állapítottak meg súlyos jogsérelmet. Az Országos Rendőr-főkapitányság azonban ezek közül 98-ban értett egyet a testülettel, s 73 ügyben pedig csak részben értett egyet a vizsgálat eredményével.

Ebben az FRP szerint szerepe van abba, hogy másik eljárás vonatkozik a rendőrségre és másik rájuk. Míg az előbbi eljárás megindításának a határideje a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) alapján az intézkedéstől számított 30 nap, addig az FRP-hez történő előterjesztés határideje a rendőrségi törvényben meghatározottak szerint az intézkedéstől számított 20 nap. Ha a panasztestület megállapítja a súlyos alapjogsérelmet, állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitánynak. Aki azonban nem az FRP meglátásait vizsgálja felül, mint egy másodfokú szerv, hanem a Ket. alapján az egész panaszt megnézi. Így a rendőri vezető döntése a panasznak (részben vagy teljesen) történő helyt adásra, vagy annak elutasítására vonatkozik, nem pedig a panasztestületnek való megfelelésre.

A jogi szabályozás hiányosságai

Elméletben az országos rendőrfőkapitány köteles lenne figyelembe venni a testület döntését és az attól való eltérést megindokolni, ám az erre vonatkozó jogszabály mára kiüresedett, a rendőrségi panaszeljárásban a testületnek már csak szakértő szerepet szán a jogalkotó. Az országos rendőrfőkapitány határozata ellen egyébként nincs helye fellebbezésnek, az érintettek bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. Az FRP részéről hangsúlyozták, hogy a jogi szabályozás hiányossága az is, hogy az országos rendőrfőkapitány döntésén kívül a megtett intézkedésekről már nem értesül a panasztestület hivatalosan, legfeljebb a panaszos révén.

Mint írták, jó lenne, ha az alapvető jogok biztosának működését szabályozó törvényhez hasonlóan a tájékoztatást kötelező lenne megtenni. Hozzátették: „felmerült az igény arra, hogy a testület hivatalból is eljárhasson és európai példák azt igazolják, hogy a testület határozatait az ombudsmani intézményhez szükséges közelíteni. Ez megoldaná azt a kérdést, hogy közvetlen kártérítési felelősség következne a határozatokból, ám nem adna lehetőséget arra, hogy kizárólag testületi érdek alapján lehessen azt felülbírálni.”