szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Elfogadta az Európa Tanács azt a jelentést, mely a szervezet 2013-ban megfogalmazott kritikáira adott magyar lépéseket minősítette. A szöveg részben elismeri a kormány igyekezetét és módosításait, de további változtatásokat lát szükségesnek. A politikai vitában a Jobbiktól a kerítésügyig minden előkerült, a jelentés érezhetően a kormánypártiakhoz állt közelebb.

Elfogadta az Európa Tanács azt a jelentést, ami összefoglalta, hol tart Magyarország a Tanács 2013-as jelentésében megfogalmazott kritikák terén. 2013-ban a Velencei Bizottság 30 oldalas jelentést adott ki az alaptörvény negyedik módosításáról, amely mind az emberi jogok, mind az igazságszolgáltatás, mind az alkotmánybíróság tekintetében változtatott az alkotmányos kereteken – a bizottság szerint hiányosságokat teremtett vagy állandósított. Kifogásolt pont volt többek közt az egyházak engedélyezési eljárása, melyet a Parlament hatáskörébe utalt a módosítás, és nem volt ellene fellebbezési lehetőség. A politikai hirdetések korlátozása negatívan érinti az ellenzéki pártokat, ezt is kifogásolta a jelentés, problematikus volt a szólásszabadság korlátozása egyes közösségek méltóságának megóvása érdekében, vagy az Alkotmánybíróság korlátozása a saját korábbi ítéleteire való hivatkozás megszüntetésében ("ne puskázzon az Ab").

A mostani jelentéstervezetet Robert Walter írta, akinek munkáját a Tanács magyar, fideszes tagjai mind megköszönték – Németh Zsolt a brit egyensúly megnyilvánulását látta benne. A jelentés alapvetően elismeri a magyar állam erőfeszítéseit, és üdvözöl bizonyos előrelépéseket, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy további intézkedéseket kell a kormánynak meghoznia. Példának okáért a jelentés kiemeli, hogy ma Magyarországon mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, ugyanakkor a vallásszabadság és a gyülekezésszabadság elvével ellentétes, hogy megfosztottak bizonyos kis egyházakat az egyház törvényi minősítéstől.

A Tanácsban ma vitanapot tartottak a jelentésről, majd a végén szavaztak a szöveget módosító indítványokról, magáról a jelentésről.

A vitában a felszólalók a jelentés aktuális tartalmán túl nem állták meg, hogy ne tegyenek említést a halálbüntetés, a bevándorlásügyi konzultáció problémáiról, és a déli határon történő kerítésépítés, sőt a Dublin III-as rendelet felfüggesztésének legutolsó fejleményei is teret kaptak a vitában. Ahogy a Jobbik és megerősödése is – például az európai szocialista EP-csoportban ülő Corsini úgy vélte, a Jobbik nem euroszkeptikus, hanem Európa-ellenes értékeket valló párt. De a Freedom House-féle országleértékelést is szóba hozta a liberális ALDE-csoport egyik tagja. A menekültügyben elmarasztaló Human Rights Watch emberjogi nemzetközi szervezet véleményét pedig Jonasson, az UEL-frakció egyik tagja hozta be a vitába, Roquet szocialista képviselő pedig a civil szervezetek elleni kormányzati boszorkányüldözést emelte ki.

A helyzetről több vélemény is megjelent, egyesek úgy vélték, mint Harangozó Gábor szocialista képviselő, hogy a 2013-as jelentést alig vette át a kormány a gyakorlatba. A jogi szabályozás megmaradt, a média helyzete nem változott, a választási törvény is ugyanaz. "Nincs kézzelfogható változás", "a választás pedig nem volt fair", ahogy azt több jelentés is állítja.

Mások szerint nő az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, valamit tenni kell. A fideszes képviselők kivétel nélkül dicsérték a jelentéstervezetet, Tuzson Bence szerint a kormány odafigyel a demokratikus alapértékekre, Gulyás Gergely szerint a kormány "megcsinálta a neki adott házi feladatokat", és változtatott a vitatott területeken, Németh Zsolt pedig a kétéves konzultáció tényét emelte ki. De a legfideszesebb felszólalást angol szájból hallhatták a Tanács jelen lévő tagjai: Sir Michael Leigh mondta el, aki szerint azért kerül Magyarország ilyen sokszor az EU-s szervezetek célkeresztjébe, mert az európai szocialisták utálják a Fideszt, amely megteremtette a világ első olyan, "kivételesen modern" alkotmányát, amelyet iPaden fogalmaztak.

A politikai vita végén Robert Walter úgy vélte, sokan máshogy látják a fejleményeket, mint ő, ugyanakkor "Magyarországon nincsenek politikai bebörtönözöttek, minden egy demokratikus államnak megfelelően működik".

A vita után a jelentéstervezethez fűzött módosító indítványok rövid vitája és a róluk szóló szavazás következett, ebből az ellenzék számára legérdekesebb a 7-es módosítás volt, amit Harangozó védett meg. Ez azt fűzte volna hozzá a jelentéshez, hogy a kormány változtatásai elégtelenek voltak, és hogy a helyzetet továbbra is szoros figyelemmel kell követni – Walter a módosítás ellen volt, mivel a kormány pontosan tudja, mi a dolga, le lehet zárni a vizsgálódást. A Tanács nem szavazta meg a módosítást.

A jelentést végül az Európa Tanács megszavazta, de azzal a kitétellel, hogy jövőre rendes monitoring eljárás indul, így visszatérnek a kérdésekre.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!