Cegléd csak a harmadik legnagyobb város Pest megyében, de nagy jelentősége van a magyarországi menekültpolitika menedzselésében. A déli határon átkelő menedékkérők ugyanis Röszke és Szeged érintésével általában Debrecenbe kerülnek táborba. Szeged irányából pedig Ceglédnél kell átszállniuk a debreceni vonatra.

„Két család azt sem tudta, hogyan köszönje meg, hogy váltattunk nekik forintot, és Pestre irányítottuk őket, mert ott vártak rájuk a többiek.” Ezt két civil önkéntes mondta el a hvg.hu-nak, akik a ceglédi pályaudvaron segítik a menedékkérők boldogulását. A Migration Aid aktivistáit a szegediek értesítik, amikor a menekültek elindulnak, ők pedig „leszedik” őket a vonatról. (A menekülteket segítő civil csoportnak már több mint 2800 tagja van a Facebookon – a szerk.).

Sokszor másfél órát is kell várniuk az érkező vonatra, ami – főleg ebben a nagy melegben – megterhelő lehet. „Korábban saját pénzből vettünk vizet, ételt, és mindenféle alapvető holmit, amelyek feltétlenül szükségesek a hosszú utazás után.” Átkísérik a menedékkérőket a másik peronra, felteszik őket a vonatra, majd lejelentik Debrecennek, hogy hányan érkeznek oda. Eddig úgy 5-600 embernek segítettek.

Ceglédi életkép

hvg.hu

Cegléd hallgat

Ha a kedves olvasó úgy véli, mindebben semmi különös nincs, téved. A párnak elég rossz tapasztalatban volt már része – a ceglédi pályaudvarnál ugyanis pont olyan taxisok állnak lesben a fáradt, kimerült, türelmetlen menedékkérőkre, akikről már egyszer írtunk. Ők a nagy zsákmányt látják a menekültekben, ezért az üzlet tönkretevőiként tekintenek a párra. „Az egyik taxis megvádolt azzal, hogy mi lebeszéljük a menekülteket arról, hogy taxival menjenek, így ők elesnek egy csomó pénztől. Sajnos nagyon kihasználják őket és elveszik a pénzüket. Az egyik taxis magánkívül volt, olyannyira, hogy szombaton a rendőrségre kellett beszólni, mert fel akarta gyújtani a kocsinkat is. Mikor a taxisokhoz közel osztottuk a vizet meg az ételt az embereknek, egyiküknek teljesen elgurult a gyógyszere, elmondott mindennek minket – csak azért, mert segítettünk a rászorulóknak”.

Sajnos az aktivisták nem sok jót tapasztaltak a fideszes vezetésű Cegléd vonatkozásában sem – pedig ismerik a várost, mert évekig éltek itt. "Az emberek itt inkább magukkal foglalkoznak, a Facebookon is sokan támadják a menekülteket támogatókat,  egymást érik a rasszista beszólások. A gyúlölködésnek a szeretetlenség az oka" – mondja egyikük, aki azonban azt is elmesélte, hogy az elmúlt másfél napban már kaptak civilektől vizet, kéztörlőt, egy zöldségestől sok-sok gyümölcsöt, uborkát és egyéb élelmiszert. És valaki adott 3000 forintot. "Csak Cegléd önkormányzata nem mozdult még meg, a rendőrség sem segít semmiben."

Segítség a csomagtartóból

hvg.hu

„Mam, allavju”

Számos helyen olvasható, hogy nem mindig könnyű kommunikálni a szír, afgán, afrikai menekültekkel. A ceglédi segítők alapfokon beszélnek angolul, „valaha tanultam – ami megmaradt, azt használom, meg kézzel, lábbal, szívvel, szájjal. Megértenek. Ha nagy a gáz, mindig jön valami váratlan segítség.”

A menekültek pedig hálásak, minden törődésnek nagyon örülnek. „A szemükből sugárzik a hála, olyanokat mondanak, hogy „mam, allavju”. Egy kisfiú pedig átöleli a lábam és rám néz a nagy barna szerető szemével. Kell ennél több?”