Miért nem engedték elutazni a Keletiből a migránsokat? Miért alakult ki tarthatatlan helyzet a pályaudvaron? Mit tett és mit tehetett volna a kormány? Jól taktikázott-e Orbán Viktor menekültügyben, van-e bármilyen hatása a kabinet szigorának? Vagy igaza van-e Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak, tényleg a német szövetségi állam hibázott? Megpróbáljuk egyetlen cikkben elmagyarázni, miért történt, ami történt.
Napok óta Magyarországgal, a megalázó helyzetbe került menekültekkel foglalkozik a nemzetközi sajtó. A Keleti pályaudvaron lehetetlen helyzet állt elő, rendőrsorfal nézett farkasszemet az ingerült, az országot elhagyni akaró, de nem tudó migránsokkal.
A menekültek nem értették – a csütörtöki bicskei események és a pénteki röszkei kitörési kísérlet azt mutatja, hogy most sem értik –, miért történik mindez. A magyar hatóságok pedig nem tájékoztatták őket megfelelően, hogy miért nem mehetnek nyugatabbra. Viszont tartanak a kormány szigorától.
Magyarország az EU-védőbástyája?
A hatóságok mozgásterét sok minden korlátozza. Magyarország az unió tagja, aláírt számos nemzetközi megállapodást, tartania kell magát ezekhez a szabályokhoz. Sőt, be kell tartatnia a menekültekkel is az előírásokat. Következmény: nem engedheti csak úgy át az országon a migránsokat.
A legfontosabb a schengeni egyezmény. Ennek köszönhető, hogy a magyar állampolgárok szabadon mozoghatnak az EU-n belül, nem kell megállni Hegyeshalomnál, mindössze egy személyit kell magunkkal vinni, ha mégis igazoltatnak valahol az osztrák rendőrök. „Schengennek” az Ausztriába ingázó magyar munkavállalók örülnek a legjobban, hiszen rövid idő alatt érnek a munkahelyükre, majd haza. Ennek feltétele, hogy a magyar rendőrök megfelelő szigorral őrizzék az EU határait – Ukrajna és Szerbia felé –, illetve nagyobb figyelemmel a schengeni övezethez még nem csatlakozott Romániával és Horvátországgal fennálló határokat. Elviekben Görögország is tagja a schengeni övezetnek, de hatóságai a menekülthullám nyomására összeomlottak, lényegében átengedik az országukon a menekülteket. Illetve mossák kezeiket, hiszen nem a schengeni övezetbe, de még csak nem is egy uniós tagállamba, hanem rendszerint Macedónia felé engedik tovább őket.
Ezért is választják a migránsok inkább Magyarországot és nem Romániát vagy Horvátországot: hazánk nem célország, nem itt akarnak megtelepedni, de kedvelt tranzitország, hiszen ha már átjutottak a schengeni határon, akkor szabad az út Bécsig, Berlinig, Párizsig. Mivel a menekültek többsége rendelkezik okostelefonnal és az embercsempészek is kioktatják őket, hallottak ezt-azt a schengeni szabályokról, az unión belüli szabad utazásról.
Egyetlen egy kiskapu lett volna a probléma megoldására és a szír menekültek elengedésére. Ám ezt a kormány nem vállalta fel, hiszen tömegesen kellett volna megadnia a migránsoknak a tartózkodási engedélyt.
Az EU bénultsága és Orbán konoksága
Magyarországnak tehát kötelessége megállítani a beáramlást a schengeni térségbe – érvényes okmányok nélkül nem lehet csak úgy járkálni az EU-ban. Ha nem így jár el a magyar állam, akkor a saját polgárait szívathatja meg.
A schengeni egyezménynek van egy Achillesz-sarka: a „belső” országoknak ugyanis jogukban áll ideiglenesen visszaállítani a határőrizetet, ha azt látják, hogy a külső határok védelme valamiért nem működik. Lényegében ez történt hétfőn, amikor az osztrák ellenőrzések miatt kilométeres dugó alakult ki az autópályán. A magyar kormány politikai okok miatt is fél ettől: nem szeretne szembekerülni az utazásukban akadályozott választópolgárok százezreivel (lásd a 2013-as hóvihar okozta dühöt, amikor tömegek rekedtek az utakon).
Schengen továbbfejlesztése évek óta húzódik, és ez jól illusztrálja az EU bénultságát. Pedig egy közös uniós határőrség felállítása révén Magyarország nem maradna magára ebben a nehéz helyzetben. Létezik ugyan egy Frontex nevű ügynökség, de bürokratikus, kicsi a hatásköre. Kapunk ugyan uniós támogatásokat a schengeni rendszer, infrastruktúra fejlesztésére, de továbbra is a magyar rendőrség – majd szeptember 15-e után a honvédség – dolga lesz eljárni. Csakhogy a közös határőrség felállításához a tagállamoknak további elemeket kellene feladniuk az önállóságukból. Magyarország is azon államok közé tartozik – Orbán 2010-es kormányra kerülése óta hatványozottan –, amelyik fél feladni a szuverenitását.
Tehát Schengen értelmében a magyar hatóságoknak össze kell gyűjteniük a határt átlépő menekülteket, de be kell tartaniuk a genfi egyezményeket is, kulturált körülények között kell elhelyezniük őket. Feltételeziük kell, hogy háború elől menekülnek, odahaza erőszaknak lennének kitéve, az életük is veszélyben lenne.
Miért alakult ki patthelyzet a Keletiben?
Lehet haragudni a magyar hatóságokra, de azzal, hogy nem akarták kiengedni az országból a migránsokat, érvényt akartak szerezni néhány uniós előírásnak – amit persze az ország önként vállalt, hogy uniós pénzekhez jusson, polgárai szabadon vállalhassanak munkát stb.
Egy másik ilyen előrírás az Eurodac. Ez az a rendelet, amely előírja az elmúlt napokban annyit emlegetett regisztrációt. Pontosabban azt az eljárást, melytől ódzkodnak a hivataloktól egyébként is rettegő, megviselt migránsok: az ujjlenyomat levételét. Ez az alapja az úgynevezett dublini egyezménynek, amely akkor híresült el, amikor a kiszivárgott, hogy a kormány ideiglenesen felmondja. Ez az egyezmény paradox módon épphogy az uniós bürokráciát próbálja leépíteni: el akarja kerülni, hogy egy bevándorló ügyében több ország hivatala is lefolytassa a menekültügyi eljárást.
A dublini főszabály: abban az országban kell lefolytatni, ahol először belépett a migráns az EU területére. A regisztráció pedig abban segít, hogy az adatbázisból kikeressék, hol indult el az eljárás. Mivel a migránsoknak rendszerint semmilyen okmányuk nincs, csakis az ujjlenyomat alapján tudják beazonosítani őket miután az EU területére léptek. Egy másik szabály, hogy a migránsnak meg kell várnia az eljárás végét az adott országban, csak abban za esetben mozoghat az EU-n belül, ha kapott státuszt és hozzá úti okmányt. A dublini egyezménynek van egy hátulütője is: ha a migránsok továbbállnak és egy másik országban elfogják őket, vissza lehet küldeni őket oda, ahol regisztrálták őket, és ahol a menekültügyi eljárás éppen folyik.
Miben felelősek Orbánék?
Igaz, a kormány a rendőrök bevetésén kívül alig tett valamit azért, hogy megfelelően kezelje, tájékoztassa a Keletiben rekedt tömeget, hogy megfelelő ellátásba részesítse őket. Majd trükkel csapdába csalták őket: miközben a migránsok azt hitték Sopronba viszi őket a vonat, a bicskai táborig jutottak csak. Ráadásul a kormányból tovább hergelték a lakosságot: Kovács Zoltán kormányszóvivő a 71 menekült megfulladása után arról beszélt, a migránsok lényegében magukat teszik áldozattá.
Éveken keresztül legfeljebb a déli határ mellett élőknek tűntek fel a határsértők - nem is voltak ilyen sokan. Többen közülük akadály nélkül – például kamionokba rejtve – jutottak át az országon, az EU-t is inkább a Földközi-tengeren át zajló beutazás foglalkoztatta. Idén tavasszal viszont a népszerűség-csökkenéssel küzdő Orbán-kormány politikai „terméket” épített a migrációra. Június végén a kommunikációs stáb tagjai még arról beszéltek a hvg.hu-nak, hogy három elveszített időközi választás után a Fidesz végre rátalált arra a témára, ami minden más negatív hírt kiszorít a médiából.
A kormánypárt ezek után mindent egy lapra tett fel: megmérte, hogy a menekültektől – általában az idegenektől félnek a magyarok –, majd célul tűzte ki, hogy egyetlen migráns se maradhasson vagy tartózkodhasson hosszabb ideig Magyarországon.
Visszatekintve, a kormány és parlamenti többsége egyrészt abban reménykedett, hogy megijednek majd a szigorú intézkedésektől, a kerítéstől, és más útvonalon akarnak bejutni az EU-ba és a schengeni övezetbe. Másrészt az egyes intézkedéssekkel a második legnépszerűbb párt, a Jobbik vitorlájából akarták kifogni a szelet. Az biztos, hogy a Fidesz népszerűségvesztése megállt.
Jellemző, hogy miközben a belügyminiszter már év elején – igaz az ukrán válság kapcsán – 170 ezer menekült befogadásáról beszélt, a milliárdos kerítésépítéssel egy időben alig fejlesztették a befogadó állomásokat, a hivatalok kapacitását, az új táborok építése is nehézkesen halad. Ráadásul a Keletiben táborozó vagy úton lévő menekültek ellátása szinte teljes egészében a civilekre hárult.
Megszólalt a tánti
Persze az az ellenzéki vélekedés, mely szerint a migrációs ügy csakis kommunikációs trükk, nem valós probléma, szintén politikai felelőtlenség, minimum a valóság teljes félreértése. Augusztusra egy óriási menekülthullám érte el Magyarországot, most már napi 1500-2000 menekültet fognak el a határon.
De ebből az is következik, hogy nem jött be az elrettentés. A menekülteket nem érdekli a magyar vagy az uniós jog, még a tél beállta – vagy a kerítés felépítése előtt – el akarnak jutni Nyugatra. Erre rá is tett egy lapáttal a német kancellár, Angela Merkel múlt szombati bejelentése, mely szerint befogadják a szír menekülteket. Miközben a német hatóságok – így a budapesti követség is – azt hangsúlyozták, hogy továbbra is regisztrálni kell, be kell tartani az uniós szabályokat. Lázár János csütörtökön azt nyilatkozta, napokon keresztül egyeztettek a német kormánnyal, de ellentmondásos válaszokat kaptak. A Keletiben egyébként Merkel bejelentése után durvult el a helyzet, a menekültek nem értették, miért nem engedik ki őket Németországba.
Kérdés, mi lesz szeptember 15-e, a szigorú intézkedések hatályba lépése után. A kétségbeesett, több határon már átkelt, hónapok óta úton lévő, táborokban, szabad ég alatt megpihenő, a szír népirtás vagy az Iszlám Állam terrorja elől menekülő migránsokat már most sem tartja vissza a gyoda, a rendőrök fellépése, a gyűjtőpontok kerítése, a kordonok. Pénteken kitörtek Röszkénél, leugráltak a Bicskénél a vonatról, tömeges öngyilkosságot fontolgatnak, a sínekre vetették magukat, az autósztrádán gyalogolnak Bécs felé.
| Menekülnek Magyarországról |
A hvg.hu riportjaiból az elmúlt napokban kiderült, hogy a menekültek közül sokan, ha csak nagyvonalakban is, de értik a magyarországi szabályokat. Ha nem másért, hát azért, mert az embercsempészek, már Nyugatra ért rokonaik kiokosítják őket vagy informálódnak a világhálón. Így tudják, hogy működik jelenleg a menekültügyi eljárás. Lényegében „hagyják magukat elkapni” a határ átlépése után: majd a regisztrációt követően a többség beadja a kérvényét. Ugyanis ha nem adja be, és semmilyen okmánya sincs, az akkor az idegenrendészeti eljárás idejére őrzött szállásra kerül, ahonnan nincs szabad kijárása, folyamatos és állandó a felügyelet. Viszont a kérvényezők többnyire befogadó állomásra (kijelölt tartozódási helyükre) kerülnek, ahonnan szabadon kijárhatnak. Bár nem hagyhatják el a kijelölt tartózkodási hely megyei közigazgatási határát, rendszerint ilyenkor ülnek vonatra és próbálják Ausztria irányában elhagyni az országot. Megvárhatnák ugyan az eljárás végét, és az útiokmányok megszerzését, hogy szabályosan elhagyhassák az országot, de tudják, hogy nem érdemes. Ugyanis tisztában vannak azzal is, hogy a szigorítások miatt egyre kevesebben kaphatnak menekült státuszt, a magyar hatóságok egyre több embert akarnak visszatoloncolni Szerbiába, a táborok pedig zártak lesznek – így minél kevesebb időt akarnak Magyarországon tölteni. Igaz, ha nem együttműködőek a magyar hatóságokkal, kitoloncolás vár rájuk. Érthető, hogy egyre ingerültebbek. |
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
Molnár Áron és Rainer-Micsinyei Nóra csavartak még egyet az amúgy is abszurd alapanyagon.
Ez jutott eszébe.
Az izraeli-iráni konfliktus miatt.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
