Az EduLeaks lényege, hogy a lap az olvasóktól olyan információkat, dokumentumokat kér, amelyek segítenek bemutatni az itthoni oktatási rendszer abszurditását. A forrásokat az ígéretek szerint nem adja ki a Népszabadság.

A lap szerdán arról írt, hogy az iskolák gyakran trükköznek az ingyenes tankönyvekkel, és a Klik, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma a virtuális valóságról kap elszámolást.

Ingyenes tankönyvre általános iskolák első három évfolyamán tanulók mellett jogosultak a nagycsaládosok, a fogyatékkal élők, a tartósan betegek és a gyermekvédelmi támogatásban részesülők is a felsőbb évfolyamokon. A tárca adatai szerint idén 650 ezer gyerek kapott ingyenes tankönyvet összesen 6,5 milliárd forint értékben.

Csakhogy a valóságban nem ilyen egyszerű ez – derül ki a beszámolókból. Van, akik nem is kérik az ingyenes könyveket. Előfordul, hogy a szülőknek kell a könyvek egy részét megvenni, és arra is van példa, hogy a gyerekek használt, „kiradírozott” könyvet kapnak.

A 12 ezer forintos állami normatíva sokszor nem elég, de ez korábban is előfordult. A tankönyvpiac államosítása előtt ezt úgy oldották meg, hogy az iskolák addig sakkozhattak a kiadók ajánlataival és a könyvtári állománnyal, amíg belefértek a keretbe. Ma viszont csak olyan könyveket lehet megrendelni, amelyek benne vannak a tankönyvjegyzékben.

Ha másképp nem megy, előfordul, hogy a hiány pótlásához visszakérnek könyveket a diákoktól a következő évfolyam számára, főleg drága nyelvkönyveket.

Az Emmi szerint az ingyenesség a nyelvkönyvekre, a példatárakra és az atlaszokra is vonatkozik, de ezekből akkor sincs elég, ha minden év végén visszagyűjtik azokat.

A munkakönyveket elvileg megtarthatják a gyerekek, nem kell az év végén órákig radírozgatni. A gyakorlatban azonban sok helyen mégis visszakérik ezeket is, méghozzá üresen, pedig a minisztérium szerint a kitöltős könyvekből mindenkinek újat kellene kapnia.

A tárca szerint a Kliknek kell gondoskodnia arról, hogy a gyerekek kifogástalan állapotú tankönyveket kapjanak. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ez nem mindig sikerül, pedig az állami tankönyvrendszer kialakítására eddig 15,6 milliárd forintot költöttek.