Megszerezte a VS.hu Lánczi András rektori pályázatát. A kormányközeli Századvég Alapítvány elnöke egyben az egyetem Politikatudományi Intézetét is vezette, így volt rálátása a belső folyamatokra is, ennek jegyében a múlt héten benyújtott rektori pályázata is helyzetértékeléssel indul.

Meglátása szerint sikertelenül zárult, hogy a Corvinust megpróbálták több karral rendelkező tudományegyetemmé formálni, a társadalomtudományi és gazdasági képzést nyújtó intézményt Lánczi szerint hiba volt három kertészeti is agrártudományi irányultságú karral bővíteni. A VS.hu nem idéz ilyen elemet, de Lánczi ezek szerint nem tért ki pályázata elején arra a tényre, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával elszakították a Corvinustól a Közigazgatás-tudományi kart, így lényegében a kormányzat törte le az egyetem törekvéseit.

Lánczi szerint az állammal való feszültségek miatt az egyetem költségvetése instabil és kiszámíthatatlan lett, mely egybe esett a bolognai rendszer bevezetésével is. Meglátása szerint a 2010-ben bevezetett kancellári rendszernek köszönhető, hogy stabillá vált az egyetem gazdálkodása – azonban volt olyan alkalom 2013-ban, hogy a lift sem üzemelt az egyetemen.

Szerinte az egyetemet az elmúlt évek elsősorban lelkileg viselték meg, vissza kell szerezni a békét, a nyugalmat, az oktatók egymás közötti, az egyetem vezetése és a hallgatók közötti bizalmat, valamint javítani az egyetem és a fenntartó közötti kapcsolatot, külső feltételrendszert – írja a Vs.

MTI / Szigetváry Zsolt

A pályaműben az intézményt az ország vezető társadalomtudományi egyetemének nevezi, mely a mindenkori magyar kormányzat támogatója, hazafias elkötelezettségű, valamint nemzetközileg nyitott.

Oktatói életpályamodell?

Lánczi az egyetem feladataival folytatja. A Corvinusnak részt kell vennie a magyar állam fenntartásában, vezetőképző intézményként kell működnie az elitutánpótlást kiszolgálva, valamint olyan szakembereket kell képezni, akik értik, hogy "egy adott világtörténelmi helyzetben mi számít fontosnak, és mi nem". Hozzáteszi, felidézve egy 2009-es interjúját, hogy egyetemi vezetőként a "kultúránkban a nevelés-oktatás minden szintjén a szabad ember eszményét kívánjuk megvalósítani".

Követendő példaként tekint a londoni Business School of Economicsra, a francia ENA-ra, valamint a német Hertie School of Governance. Érdekesség, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is – melyhez átszervezték a korábbi BCE KTK-t – a francia állami közszolgálati egyetem példáját követné, a lentebb vázolt struktúrában egyenesen vetélytársa lehetne a kormány által évről évre hizlalt NKE-nek.

Tervei között szerepel ugyanis, hogy ismét kialakítson egy közigazgatás-tudományi kart, valamint elindítana egy jogi kart is. Hozzáteszi, hogy mindez időt igényelne, főleg azért, mert csak a már tervezett negyedik és ötödik kar után van erre lehetőség – bár nem nevezi meg, hogy melyek után. Tervei szerint egy olyan egyetemet alakítana ki, mely Közép-Európában is vezető intézmény lehetne.

Egy oktatói életpályamodellt is kialakítana, elképzelése szerint míg eddig magánemberként adtak tanácsokat az oktatók a hazai tanácsadási piacon, most az egyetem keretein belül tehetnék ezt – ugyanez vonatkozhatna a hallgatókra is. Ennek részleteiről nem szól a VS írása, hogy miként működhetne egy ilyen rendszer, mi gátolná az oktatókat abban, hogy magánemberként, számlázva adjanak tanácsokat, vagy fordítva, mi ösztönözné őket az egyetemi rendszerben. Lánczi arra számít, hogy így a bevételek jelentős részét az egyetemen lehetne koncentrálni, bízva abban, hogy önkormányzatok is megbízással fordulnak majd az egyetemhez.

Hatalmat kér

Lánczi el szeretné érni, hogy a rektori hatalom kiterjesztésével felügyelhetné és irányíthatná azokat a projekteket, melyek "vállalkozói alapon, kifejezetten think-tank-szerű tudáselméletre irányulnak". Szerinte az egyetem jelenlegi struktúrája merev ahhoz, hogy "innovatív és fontos szolgáltatásoknak kellő támogatást és súlyt adjon". Kérdés, hogy miként fog együttműködni ilyen szellemiségben a kancellárral vagy a konzisztóriummal.

A pályázati pénzek felhasználásában engedne is, meg nem is: bár lehetővé tenné, hogy az egyetemi központ kisebb arányban nyelje el a forrásokat, így több maradhat az oktatói és kutató munkák biztosítására, azonban elvárná, hogy az oktatók ne vállaljanak az intézményen kívül pályázatokat, amelyeket a Corvinus is meg tudna valósítani.