Jön az ítélet a motoros banditák által kifosztott nő ügyében

Halált okozó közúti veszélyeztetés vádjával állt kedden bíróság elé az Országos Széchenyi Könyvtár volt igazgatója, K. Andrea (született S. Andrea). K. Andrea volt az, akit 2012. december 7-én a Kolosy téren kirabolt egy motoros rabló. A nő autójával tartott hazafelé, és megállt egy piros lámpánál, a mellé guruló motoron ülő két elkövető egyike pedig betörte a kocsi ablakát és kiemelte onnan a táskáját. (Ilyen rablásokat sorozatban követtek el Óbudán.) A motorosok elhúztak, a nő kocsijával üldözőbe vette őket. A motor eddig tisztázatlan körülmények között felborult, és a motor utasa az életét vesztette. Az aznapi híradások már arról számoltak be, hogy autó lökte a motort egy másik autó alá.

Másokat is veszélyeztető üldözés kezdődött

A bíróság kedden délután 13:30-kor mond első fokú ítéletet. Az ügyészség a vádlottra felfüggesztett börtönbüntetést kért, míg a másodrendű vádlottra – aki az őt kirabló motorosok egyike – fogházat, a segítségnyújtás elmulasztása miatt. Az ügyész kedden elmondta, a nő nagyjából 500 méteren át üldözte autójával a motorosokat, közben mindkét jármű átment piros lámpán, záróvonalon, valamint a szembesávba. Az ütközésről kamerafelvétel áll rendelkezésre, amelyen látszik, ahogyan az autó hátulról beleszalad, a motor felemelkedik, majd egy érkező autó alá szorul. Azután még a nő autója is nekiment a másik kocsinak.

Az ütközéskor a motor 69 km/h-val haladt, bár lassított éppen, míg a nő autója gyorsított, és 70-80-nal haladt. És miután több jármű is sérült, a nő rongálásban is bűnös az ügyész szerint.

MTI / Mohai Balázs

K. Andreával együtt állt bíróság elé az elhunyt motoros társa, aki cserbenhagyta a sérült tettestársat és elmenekült a helyszínről. A vád szerint a férfi csak ránézett a társára, le sem hajolt hozzá. Őt nagyobb kárt okozó rongálás bűntettével, segítségnyújtás elmulasztásával és egy másik eljárásban bűnsegédként elkövetett lopással vádolják. A motor vezetőjét napokkal később fogták el, és kiderült, több hasonló rablást is elkövetett. A lopásért a vádlott már leülte a büntetését – derült ki a keddi tárgyaláson.

Az ügyész szerint K. Andrea esetében a jogos védelmi helyzet nem állt fenn, hiszen a lopás már lezajlott, a nő így a birtokvédelem egyik eszközével próbálkozott, de túllépte azt, és nem csak a tolvajok, de a többi helyszínen lévő épségét is veszélyeztette, köztük kisgyerekeket is.

K. Andrea esetében enyhítő körülménynek nevezte az ügyész, hogy 18 év alatti gyereket nevel, hogy büntetlen előéletű, és nyomatékos enyhítő körülmény szerinte, hogy ellene követték el az eredeti bűncselekményt, és ebben az esetben nem a szokásos autós szóváltásból származott a közúti veszélyeztetés, hanem a nő társadalmilag védendő célból, jogos önhatalom keretében cselekedett. Viszont súlyosbító körülmény a vád szerint, hogy mindezt egy forgalmas úton, pénteken délután követte el, és közlekedési szabályokat is meg szegett. Rá felfüggesztett börtönt kért az ügyész. A nő ügyvédje viszont vitatja a szándékosságot, szerinte a nő csak a táskáját akarta visszaszerezni, és bízott benne, hogy eldobják, szerinte csak egyrendbeli közúti veszélyeztetéssel vádolható védence. Felmentést kért.

A rabló szerint őt meg akarták ölni

K. Andrea az utolsó szó jogán azt mondta: "49 éves vagyok, a törvény betűjét betartva élek, keményen dolgozva nevelem a családom. Semmi sem készítheti fel arra az embert, hogy mikor azt hiszi, biztonságban van, két nagydarab motoros betöri az ablakát és ellopják a táskáját. Az ember ilyenkor ösztönösen cselekszik. A táskámat követtem, szinte biztos voltam benne, hogy eldobják és elmenekülnek. Sajnos nem ez történt. Nagyon sajnálom, hogy baleset lett a vége. Fenntartom, hogy nem állt szándékomban semmi más, mint hogy a táskát eldobják. Nem állt szándékomban senkinek sem sérülést okozni. Nem érzem magam bűnösnek. Ilyennek, hogy két férfi egy nőre támad, nem szabadna megtörténnie."

Az ügyész és az ügyvéd előtte még elvitatkoztak azon, hogy jogos önvédelem történt-e, a vád szerint ahhoz már eltelt valamennyi idő, hogy annak lehessen nevezni, míg az ügyvéd szerint egy percről van szó, és ez még jogos önvédelem.

A másodrendű vádlottnál, vagyis a tolvaj motorosnál enyhítő körülménynek nevezte a vád azt, hogy kiskorú gyereket tart el, viszont súlyosbító, hogy más büntetőeljárás hatálya alatt áll. Rá végrehajtandó fogházat kért a vád.

A férfi azzal védekezett az utolsó szó jogán, hogy az életét mentette a cserbenhagyáskor, és azért mentette az életét, mert előtte elgázolták. Sokkos állapotba került – mondta, és kérte, felfüggesztett büntetést kapjon, mivel gyereket nevel és beteg édesanyjáról gondoskodik. Azt mondta, most dolgozik, és nem áll szándékában újabb bűncselekményt elkövetni, azt pedig kifogásolta, hogy a meghalt társának a családjáról a tárgyaláson nem esett szó.

MTI / Mohai Balázs

Az első rendű vádlott K. Andrea ellen már eredetileg is halált okozó közúti veszélyeztetés miatt emeltek vádat. A kerületi járásbíróság azonban a vádtól eltérő minősítést állapított meg, és áthelyeztette az ügyet a törvényszékre, mondván, hogy valójában emberölésről van szó, mert a nő ütközött neki a motornak. Az ügyész azonban fellebbezett, és a másodfokú határozat kimondta, hogy nem minősítik át a vádat, és a kerületben kell tárgyalni az ügyet.

Borbély Zoltán volt ügyészségi szóvivő az Echo TV egyik tavalyi adásában próbálta elmagyarázni, mi a különbség a minősítések között: ha a nő az autóval meg akarta ölni a rablót, akkor az emberölés; ha az üldözés közben a veszélyhelyzetet, amelyben a motoros felborult, szándékosan hozta létre az autós, akkor halált okozó közúti veszélyeztetés; ha viszont még a veszélyhelyzet létrehozására sem volt meg a szándéka, akkor halálos közúti baleset gondatlan vétsége.