„Sajnálom anyuka, a beleegyező nyilatkozat nélkül nem végezzük el a műtétet” – szembesült egy anyuka a Nők Lapja cikke szerint a maga által kért sterilizációs műtét előtt azzal, hogyha a férje nem írja alá a papírt, nem műtik meg a Péterfyben. Ha ez valóban így történt, az jogszabálysértő, ugyanis a férjnek nem kell beleegyezni a műtétbe. Megkerestük a Péterfy-kórház főigazgatóját, Sásdi Antalt, aki írásban annyit közölt, ilyen nem hangozhatott el, ráadásul ez egy régi történet, amelyre annak idején reagált is. Azt írta, a férjet csak tájékoztatni kell, és alá kell írnia, hogy a tájékoztatást megkapta.

"Ha ezt nem hajlandó aláírni, vagy a feleség azt kéri, hogy mellőzzék ezt, akkor ezt rögzíteni kell, és el lehet végezni a beavatkozást. Azért ilyen szigorú a kórház, mert ezt a tájékoztatási kötelezettséget jogszabály írja elő."

A kérdéses dokumentumot itt találják, de mutatunk egy részletet:

peterfykh.hu

Abból indulnak ki, hogy ez közös döntés

A férj vagy élettárs tájékoztatását művi meddővé tételről szóló rendelet írja elő, azonban beszéltünk olyan orvossal, aki szerint ezt a szabályt "négy jogász háromféleképpen értelmezheti". Álláspontja szerint a Péterfy gyakorlata túl szigorú, és nem biztos benne, hogy helyesen járnak el. A névtelenséget kérő orvos arról beszélt, a kórházak többségében – már persze ahol egyáltalán végeznek sterilizációt – máshogy járnak el, nem követelik meg a férj aláírását, vagy azt, hogy ott legyen a tájékoztatáson, ahol el kell mondani, milyen más fogamzásgátlási lehetőségek vannak, és milyen veszélyekkel jár a beavatkozás.

Az orvos szerint ugyanis nem teljesen egyértelmű, mit takar a tájékoztatási kötelezettség: szerinte ez nem azt jelenti, hogy az orvosnak mindenáron elő kell kerítenie a férjet, élettársat is, csak jeleznie kell a nőnek, hogy a tájékoztatón hallottakat a párjának is el kell mondania. Az orvos-jogász értelmezése szerint az is elég, ha a nő meséli tovább, illetve az is elég lehet, hogy a férjet félhivatalosan – akár a feleségén keresztül – tájékoztatják, hogy jelenjen meg. Amúgy meg fél év után a nő kap hivatalos tájékoztatót a kórháztól, ami szintén jelzés.

„Általában azt feltételezzük, hogy a felek megbeszélték, így nem szoktunk igazolást kérni, papíron a nő beleegyezése elég. Az orvos természetesen ragaszkodhat ahhoz, hogy mindketten jelenjenek meg, de szerintem annak, hogy a férj aláírja-e a papírt, vagy sem, annak nincs jelentősége.”

Olyan szituációval még nem találkozott, hogy a férj szándékosan megtagadta volna a dokumentum aláírását, így nem is tudott válaszolni arra, mi lehet a megoldás. Annyira nem fordult még elő ilyen, hogy értelmezést segítő kollégiumi állásfoglalás sem született. Azt mondja, a párok általában közösen jutnak ilyen döntésre.

„Az egy érdekes viszonyt feltételez, ha a nő az ellenkezés esetére is ragaszkodik a sterilizáláshoz. Ha ilyen szintű egyet nem értés van, a másik fél felelőssége az, hogy később bizonyítani tudja, tájékoztatta a másikat.”

Stiklizni lehet

Egy állami kórházban dolgozó orvos válaszából egyébként kiderül, ha valaki el akarja titkolni férje vagy élettársa elől az egészet, megteheti:

„én nem vagyok nyomozó, hogyan ellenőrizzem, hogy hamisan nyilatkozik-e arról, hogy nincs férje, élettársa, vagy mégsem élnek különváltan?”

Hozzá a legritkábban érkeznek párral a nők, hozzák az aláírt papírt, de nem nézi, hogy ki írta alá:

„Nincs hozzá közöm.”

Évtizedek alatt egy olyan esetről hallott, mikor a férj botrányt csinált amiatt, hogy a feleség eltitkolta előle a műtétet, de ott szerinte valamelyikük mentális állapotával gond volt.

Műhibaperek miatt parázhatnak a kórházak

Simon Tamás műhibaperes ügyvéd szerint az orvosok azért alkalmaznak eltérő gyakorlatot, mert bonyolult a szabályozás. Azt viszont senki sem tiltja, hogy a jogszabályt szigorúbban értelmezzék.

Miután a rendelet előírja a házas- vagy élettárs tájékoztatásának kötelezettségét, annak megtörténtét vagy tanúkkal, vagy papírral lehet bizonyítani, bár az még mindig támadható, ha nem derül ki, hogy pontosan miről tájékoztatták. Simon Tamás szerint a Péterfy-kórház azért lehet ilyen óvatos, mert megtanulta a műhibapereknél, hogy a dokumentáció hiánya a bíróságon hátrányt okozhat, anélkül nem tudja bizonyítani az igazát. Szerinte ezen gyakorlat alapján járnak el a művi meddővé tételről szóló tájékoztatáskor is.

A hazugságra kényszerítés rossz

Több szempontból is aggályos, hogy a nő férjét, élettársát be kell avatni egy olyan döntésbe, mint a sterilizáció – mondja a Patent Egyesület ügyvédje, Sproncz Júlia. Egy bántalmazó kapcsolatban ennek súlyos következményei is lehetnek, van, aki azzal láncolja magához a nőt, hogy folyamatosan teherbe ejti, és a nő csak eltitkolt sterilizációval tudna védekezni ez ellen.

Képünk illusztráció

Fülöp Máté

Sproncz Júlia alapvetően szimbolikus kérdésnek tartja az ügyet, hogy „beleszólhat-e más a testem feletti önrendelkezési jogomba, vagy sem”, azt azonban elismeri, hogy ez a legtöbb nőnek nem okoz gondot, kevesen horkannak fel egy ilyen aláírás miatt.

Azt ugyanakkor nem tudni, milyen jogi következménye van annak, ha a férj nem írja alá a papírt, vagy adott esetben a nő hazudik a párkapcsolatával kapcsolatban.

„Egy csöppet sem jó azzal védekezni, hogy hazudjon a nő, és azzal megoldódik a probléma. Ez ugyan nem köz-, hanem magánokirat, de ha olyat ír be, ami nem stimmel, okiratot hamisít, csal, bűncselekményt követ el.”

Művi meddővé tétellel kapcsolatos problémával még nem fordultak az egyesülethez, de nincs is túl sok ilyen ügy: az egyesület 2013-ban kérte le az adatokat, pár évre visszamenőleg, egyszer sem volt évi 200-nál több, saját kérésre elvégzett sterilizáció – férfiaknál a tízet sem éri el a szám. Miután a szabályok két éve szigorodtak, Sproncz szerint ez a szám is csökkent.

A tájékoztatási kötelezettség nem új elem, a Patent évekkel ezelőtt is tiltakozott ellene.

Elméletben visszafordítható, a gyakorlatban ki tudja

A művi meddővé tételről szóló jogszabály 2013-ban szigorodott, azóta a saját kérésre végzett beavatkozást 40 éves korhoz vagy három gyerekhez kötik, és minimum fél, de alapesetben egy évet kell várni a beavatkozásra. Miközben a tájékoztatási kötelezettséget eltérően értelmezik, a jogszabálynak ezt a részét nem, mivel teljesen egyértelmű.

Az egyik orvos a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy ezzel a szabállyal is baj van, mivel kizárnak vele olyanokat, akik 38 évesen, két gyerek után elvégeztetnék a beavatkozást, mert spirált nem hordhatnak, és gyógyszert sem szedhetnek. Más orvos viszont azt hangsúlyozta, hogy a sterilizációt nagyon meg kell fontolni, mert bármikor történhet tragédia valamelyik gyerekkel, és bár van visszaállító műtét, de ott a teljes siker nem garantált, ráadásul azt rutinszerűen nem is végzik el. Ha pedig csak lombikprogrammal tud teherbe esni a nő, azt már nem finanszírozza a társadalombiztosítás.