Meglepő nyilatkozatokat tettek az elmúlta napokban a Tanítanék mozgalom vezéralakjai, a háttérben zajló mozgások azonban nem arra utalnak, hogy ki akarnának egyezni a kormánnyal.
“Olyan jöjjön, amit még nem látott az ország!” – ezzel a felkiáltással ért végett a Tanítanék Mozgalom júniusi 11-ei, “a magyar oktatás egyik legforrongóbb tanévét” lezáró demonstrációja; akkor a tanárlázadás vezető arcai azt ígérték, őszig erőt gyűjtenek és mozgósítanak. Az idei tanévkezdés azonban a szakgimnáziumok átalakítása miatt kialakult káosztól volt hangos; sem a szakszervezetek (PSZ, PDSZ), sem pedig a Pukli István-féle Tanítanék Mozgalom hangját nem lehetett hallani a becsöngetés zajában, pedig a júniusi, több tízezres tüntetés legnagyobb kérdése az volt, hogy a három hónapos nyári szünet megtöri-e a tanárlázadás lendületét.
A Tanítanék erejéből is csak egy Facebookon közzétett tanévköszöntő levélre futotta, amelyben azt ígértek, hogy folytatják a korszerű és szabad oktatásért vívott küzdelmet. (Illetve még “tereprendezésről” írtak, de azt nem részletezték, hogy ez mit takar.)
Pukli esete Gyurcsánnyal
Ezek fényében minimum meglepő, hogy Pukli István, a Teleki Blanka Gimnázium igazgatója a tanévkezdés másnapján a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy a baloldal és főleg az MSZP nem lehet alternatíva az országvezetésére. “Amit Gyurcsány Ferenc művelt annak idején, azzal nem tudok azonosulni semmilyen szinten” – jelentette ki annál a lapnál, amelyik az elsők között szállt rá az igazgatóra.
Még ugyanebben az interjúban – alig három hónappal a júniusi évértékelő tüntetés után, ahol “Orbán akkora karót kapott, hogy be se fért a hátizsákjába” – a Teleki Blanka igazgatója kijelentette: “nem az Orbán-rezsim eltakarítása a cél, csupán az, hogy vegyék észre, és javítsák ki a hibákat”. Hogy ez nem Pukli magánvéleménye volt, azt bizonyítja Pilz Olivér, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanárának nyilatkozata, aki ugyancsak a Magyar Időkben mondta el, hogy céljuk az oktatási rendszer megváltoztatása, nem pedig a kormánybuktatás.
Nagy kérdés, hogy Pukliék nyilatkozatai hogyan csapódnak le annál a több tízezres tömegnél, amelyik a Várkert Bazár előtt a szitáló esőben kitartóan szidta a kormányt. A baloldal megtagadása logikusnak tűnhet, hiszen Pukli MSZP-s múltja miatt könnyű volt az egész tanárlázadásra ráhúzni a kormány által előszeretettel hangoztatott érvet, miszerint a tanárokat valójában a “bukott baloldal” heccelte fel. Emlékezhetünk, Orbán Viktor a Fidesz februári zártkörű frakcióülésén azt mondta: „lássuk be, nem életszerű, hogy egy szép reggel Miskolcon Pilz Olivér felkel, rájön, hogy rendkívül elégedetlen, és elkezd levelet írni, tiltakozni”, azt sugallva ezzel, hogy valaki áll a tanárok mögött.
“Valamilyen módon már megmerítkeztek a politikában”
Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet munkatársa azonban úgy látja, ezt a támadást már kivédték Pukliék, ezért sokkal inkább arról lehet szó, hogy Pukli mozgalmi vezetőként a bal-jobb megosztottságot akarja meghaladni azzal, hogy ilyen látványosan megtagadja az MSZP-t. “A civil kezdeményezéseknél gyakran előforduló igény, hogy távolságot tartsanak a politikától, ugyanakkor ők is tisztában vannak azzal, hogy a döntéseket végső soron politikusok hozzák. Másrészt Pukli példája is mutatja, a közélet iránt érdeklődő és tenni akaró emberek valamilyen módon már megmerítkeztek a politikában, ami nem jelenti azt automatikusan, hogy ők is korruptak lennének” – magyarázta a kutató.
Pukliék nyilatkozataihoz képest a Tanítanék szerdán kiadott Szeptemberi kiáltvány negyed századdal a rendszerváltás után című szövege sokkal erősebb üzenetet fogalmazott meg; több helyen olyan ügyekre (pl. kopaszbalhé, városligeti fák kiváltása, kormányközeli üzletemberek vagyonosodása) utaltak, amelyek túlmutatnak a közoktatás helyzetén, ugyanakkor szerves részei az Orbán-kormány politikájának.
Társadalmi bázist szélesítenének
Ez nem azt jelenti, hogy a Tanítanék kormánybuktatásra törekedne – véli Mikecz. Inkább arról van szó, hogy saját társadalmi bázisát akarja szélesíteni a Tanítanék, hogy nyomás alatt tudják tartania kormányt. Ez sikeres lehet, mert a pedagógusokra, a közoktatásra alapozó mozgalom hitelesen képviselheti azokat, akik a NER vesztesei (pl. közalkalmazottak, dolgozói szegénységtől veszélyeztetettek), elemzett a kutató.
Mikecz szerint ugyanakkor Pukliék a Magyar Időknek adott nyilatkozatukkal pont a társadalmi bázis szélesítését teszik kockára, mert azokat a baloldali kötődésű szimpatizánsokat bizonytalaníthatják el, akik nagy számban jelentek meg a korábbi tüntetéseken. Ezért ő nem is érti, hogy miért volt szükség ennek kimondására, másrészt Pukliékat senki sem kényszerítette erre: “a baloldali pártok végig óvatosan kezelték a tanártüntetéseket, nem akartak rátelepedni, mert tudták, hogy rosszul jönnének ki ebből”.
A Tanítanék lesz a magyar Podemos?
2010 óta számos nagy svunggal induló, de gyorsan kimúló mozgalmat láttunk; a Milla beleolvadt az Együttbe és hasonló sorsa jutott a Szolidaritás is. A 2011-es Bohócforradalomra sokan talán már nem is emlékeznek, pedig a Tanítanékhoz hasonló volumenű munkavállalói és részben szakszervezeti mozgalom volt, de “a netadós tüntetések után sem jelent meg a magyar Podemos”, magyarázta Mikecz.
Arra a kérdésre, hogy Pukliék mozgalma miért lehet sikeresebb, mint a Milla, vagy a netadós tüntetések volt, a kutató azt mondta, a Tanítanéknak van egy erős szakpolitikai háttere, amely állandóságot biztosít. “A közoktatás ráadásul olyan ügy, amely nagyon sok családot érint. Ebben a mozgalomban nem csak pedagógusok, szülők, de a diákok is részt vesznek. Ennek nagyon erős szimbolikus üzenete van, hiszen a fiatalok testesítik meg a jövőt.” Ezzel szemben a 2011-es médiatörvény után szerveződő Milla főleg a közélet iránt érdeklődő, a napi megélhetési gondokkal kevésbé szembesülő rétegeket tudta megszólítani.
Egy másik fontos különbségre is rámutatott Mikecz; a netadó ötletének visszavonásával Orbánék gyakorlatilag kihúzták a mozgalom méregfogát, a közoktatás esetében ez nem lesz ilyen könnyen elintézhető. Ráadásul a kormány láthatóan jobban ragaszkodik az oktatás területén végigvitt intézkedésekhez, mint a netadó ügyében, tette hozzá.
Meglovagolnák a kvótanépszavazást
Puklikék több helyen elmondták, hogy ősszel újabb akciókra számíthat a kormány, de részleteket nem árultak el; tereprendezésről, új módszertanról és radikalizálódásról beszéltek. Arra számíthatunk tehát, hogy a megszokott némán tüntetős tiltakozások helyett sokkal dinamikusabb, harciasabb megmozdulásokra számíthatunk az ősszel.
A Republikon Intézet kutatója szerint a Tanítanék mindenképpen megvárja az október 2-ai kvótanépszavazást; bármi is lesz annak kimenetele, a Tanítanék meglovagolhatja az annak nyomán kialakult politikai helyzetet. A tanév kezdetére amúgy is kockázatos lett volna tüntetést szervezni, mert a tanárok leterheltek, és egy kevés embert megmozgató demonstrációval csak támadófelületet szolgáltattak volna a kormánynak.
Mikecz úgy látja, az őszi akciókban nagy szerepet kaphat az a nagyjából kétszáz aktivista, akiket nyáron toborzott a Tanítanék. “Olyan akciók lehetnek, ahol megismerhetjük ezeket az embereket, hogy milyen sorsok, sérelmek találhatóak az elégedetlenség mögött. Ezzel meg lehet mutatni, hogy valódi társadalmi támogatottsága van a mozgalomnak.”
| Mindeközben a szakszervezetek |
Galló Istvánné, a Pedagógus Szakszervezete (PSZ) elnöke a hvg.hu-nak elmondta, folytatják a tavasszal megkezdett sztrájkbizottsági tárgyalásokat, hogy a köznevelési törvénybe is bekerüljenek azok a követelések, amelyekről a kormány és a szakszervezet korábban megállapodott. Az már a tárgyalások sikerétől függ, hogy lesz-e újabb tüntetés vagy sztrájk – tette hozzá. Ugyanakkor a PSZ elnöke hangsúlyozta, nem zárkóznak el a Tanítanékkal való együttműködéstől, de szakszervezetként legfontosabb feladatuk a tárgyalás. “Nem akarjuk ellőni a puskaporunkat” – válaszolta sejtelmesen Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke arra a kérdésre, hogy milyen akciókkal készülnek az ősszel, hozzátéve, hogy az érdekérvényesítés mikéntjéről folyamatosan tárgyalnak a Tanítanékkal, de a részletek még titkosak. A PSZ-hez hasonlóan Mendreyék is tárgyalnának a kormánnyal, de megkeresésükre még nem kaptak választ Palkovicséktól. |
Nagy feltűnést keltett és sok díjat elnyert A fehér várkastély című, Japánban, az Edo-korban játszódó társasjáték. Az alapötlete olyan, hogy elsőre nem is érti az ember, hogy lehet ezt kivitelezni, de az első játék után kiderül: A fehér várkastély rászolgált a sikerére.
Pálinkás József, az MTA volt elnöke a Népszavának arról is beszélt, hogy a magyar kormánynak nincs semmiféle tudománypolitikája, csak kósza ötletei.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
