szerző:
Dercsényi Dávid - Kálmán Attila
Tetszett a cikk?

A civil tüntetéseknek nincsenek arcai, nincsenek régi értelemben vett értelmiségijei – állítja a mozgalmak kutatásával foglalkozó Mikecz Dániel politológus. Különösen olyan emberek szimpatizálnak és támogatják ezeket a szerveződéseket, akik proaktívak, a hétköznapokban sok döntést hoznak, elutasítják a hierarchiát és a politikai autoritást. Ha alternatívát akarnak felmutatni, a szervezőknek nemcsak a készenléti állapotot kell fenntartaniuk, hanem többet kell mondaniuk annál is, hogy normálisan működő államot szeretnének.

hvg.hu: Legutóbb Vágó Gábor, volt LMP-s országgyűlési képviselő beszélt olyan ún. single-issue elven működő mozgalmak hálózatáról, melyek úgy fejtenek ki politikai ellenállást, hogy külön-külön visznek témákat, és más-más szakértői csoportok és aktivisták mozgatják őket. Milyen ehhez hasonló politikai közösségekről érdemes tudni a világban?

Mikecz Dániel: A modern politikai pártok alapja a mozgalom volt, elég, ha a régi munkáspártokra vagy a 60-as, 70-es években megjelenő, a zöld pártokat előkészítő mozgalmakra gondolunk, mint például a német Zöld Párt, amely maga is egy atomenergia-ellenes mozgalomból nőtt ki. De az LMP-nek is különböző, zöld szervezetek alkották a hátterét. Magyarországon a zöld mozgalom régi generációjához tartozott Sólyom László, aki aktív volt a Duna Körben. De aztán a Gyurcsány-kormány idején a Zengő-ügy volt az alkalom, amely megteremtette az apropót politikai párt szervezésére. Most is vannak sikeres példák, Spanyolországban a Podemos (jelentése: Képesek vagyunk), amely az EP-választáson 8 százalékot ért el, és lassan a második legnépszerűbb párt. A létrejöttében nagy szerepe volt a 2011-ben alapított Indignados-nak („ Elkeseredettek mozgalma”), amely baloldali szervezetek, szakszervezetek támogatásával alakult. De ha a magyar előzményekre gondolunk, a Jobbiknak is megvoltak a mozgalmi előzményei (a cikkben említett mozgalmak és pártok rövid történetét lásd lejjebb keretes írásunkban).

©

hvg.hu: A második Orbán-kormány idején is születtek tiltakozó mozgalmakból kisarjadó politikai szervezetek, de ezek mégis elhalni vagy eljelentéktelenedni látszanak. Miért olyan nehéz ezeknek a mozgalmaknak Magyarországon új politikai erővé formálódniuk?

Névjegy
Mikecz Dániel (1981) politológus, mozgalomkutató. Tanulmányait Budapesten és Berlinben folytatta, majd Robert Bosch-ösztöndíjasként Essenben foglalkozott aktív állampolgári neveléssel. Jelenleg az MTA Politikatudományi Intézetének kutatója, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának óraadója. Elsődleges kutatási területei a politikai tiltakozás, társadalmi mozgalmak és állampolgári részvétel.

M. D.: Akármilyen sikeres lehet egy ilyen mozgalom, képviseleti demokráciában a pártok vannak döntési helyzetben. Ha megpróbáljuk összehasonlítani, mondjuk, a Millával a mostani kezdeményezést, azt látom fontos különbségnek, hogy most nincs látható civil ellenelit. 2-3 emberen kívül nemigen lehet más arcot megnevezni: mintha szándékosan a többiek szeretnének anonimek maradni, ami az embereknek jobban is tetszik. Olyan szintű a bizalmatlanság nemcsak a pártokkal, a szakszervezetekkel, de még a civil szervezetekkel szemben is, hogy még egy-egy prominens személyiség hitelét is kikezdheti, aki egyébként az ügy mellé állna. Az emberek ugyanakkor könnyebben azonosulnak egy ilyen mozgalommal, jobban felismerhetik magukat benne. Sokkal kézzelfoghatóbb, átélhetőbb számukra ez a mostani szerveződés. Ez az ügyekre kihegyezett aktivizmus akár be is jöhet, de ha a cél, hogy intézményesített alternatívát mutassanak fel három és fél év múlva, akkor a szervezőknek fenn kell tartaniuk a mozgósítási állapotot. Időről időre újra kell értelmezni ezt a készültséget: ezt látjuk, amikor az internetadó után eljutottunk a NAV-val kapcsolatos ügyekig, az adózási morálig. Plusz ott van még egy sokkal szélesebb értelmezési keret, mégpedig a politikai elit korrupciója, a nepotizmus.

hvg.hu: Az anonimitásban van valami védekezés is a szervezők részéről, nehogy a hatalom személyükben támadja, netán lekenyerezhesse őket.

M. D.: Én azt is el tudom képzelni, hogy ez az aktivista kör már kicsit fáradt, és nem akar annyi energiát belefektetni az intézményesített politizálásba.

hvg.hu:  Várady Zsolt wiw-alapító zöld mintára politikai aktivista közösségi weboldalt alakítana. Ennek milyen sikere lehet itthon?

M. D.: A platformok úgy működnek, hogy ha van már egy sikeres belőlük, akkor az el tudja venni a levegőt egy kisebb platformtól. A bejáratott közösségi médiáról nem biztos, hogy átnyergelnek az emberek, hacsak nincsenek olyan funkciók, amelyek a nagyobbról hiányoznak. Az e-demokráciáról, az emberek ilyetén bevonásáról alkotott nézetek nagyon népszerűek, gondoljunk az Öt Csillag (5 Stelle) olasz mozgalomra Beppe Grillo vezetésével, de Csehországban is utalhatunk a Direkt Demokrácia Hajnala pártra, amely az e-rendszerek és az emberek politikába való ilyetén bevonásához nagy reményeket fűz. Tegyük hozzá, hogy mindkét országban a „bevonás” bevándorlásellenes, populista szólamon szól. Itthon a 4K! próbálta a szimpatizánsait bevonni a programalkotásba: többlépcsős folyamatban zajlott ez a folyamat, csak az nem kapott akkora nyilvánosságot, és nem is érdekelte annyira az embereket.

hvg.hu: Általában probléma, hogy más dolog valami ellen fellépni, és más valami mellett kiállni. Hogyan lehet úgy összerakni valamit közösségileg, amit sokan elfogadnak?

M. D.: Ez nagyon fontos kérdés, hiszen úgy tűnhet, mintha elfogytak volna az ideológiák. Végignézve a parlamenten, széles a paletta, kérdés, hogy mi lehet az a világnézeti motívum, amire fel lehet húzni még egy mozgalmat. Egy pozitív tartalomhoz többnyire szükség van valamilyen filozófiai megfontolásra. A legutóbbi ilyen innováció a zöld vagy az ökológiai politika volt, de ez is, úgy tűnik, hogy elfogyott. Én most nem látok új ideológiai üzenetet. Lehet ez előny is, mert többen tudnak az üggyel azonosulni. De annak, hogy miképp működjön normálisan az állam, minimálprogramnak kellene lennie. Hogy ebből hogyan lesznek proaktív szakpolitikai elképzelések, már nehéz megmondani.

©

hvg.hu: A másik probléma ezeknél a szerveződéseknél a  finanszírozás.

M. D.: A magyar helyzet azért érdekes, mert annyira beszűkült a hozzáférés a nyilvánossághoz, hogy az már megkönnyíti az ilyen mozgalmak dolgát. Nagyon sokan már be se kapcsolják a tévét, inkább az interneten tájékozódnak, ezért könnyebb elérni őket a közösségi alkalmazások segítségével. Finanszírozási modellek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon is egyre népszerűbbek a különböző crowdsourcing megoldások: az is ilyen, amikor körbemennek egy dobozzal a tüntetésen és az adományokkal utána részletesen elszámolnak. Nálunk nincs hagyománya az adományozásnak, hogy pénzzel, vagy esetleg munkával segítjük a civil szervezeteket. Viszont ha valaki ad valamennyit egy ilyen szervezetnek, az is egyfajta elköteleződés: nyitottabb lesz az iránt, amit a szervezet csinál, később könnyebb őt mozgósítani, mert kíváncsi arra, mit vett a pénzéért.

hvg.hu: Tudunk valamit ezeknek a szervezeteknek az aktivistáiról, arról, hogy  milyen a tagság összetétele, és a rendezvényeiken kiket mozgatnak meg? És hogy nem túl "értelmiségis"-e a bázisuk?

M. D.: Csak olyan felmérések vannak, hogy ki az, aki már vett részt ilyen tüntetéseken, és ki hajlamosabb aktivizálni magát. Ezek nyilvánvalóan a kulturális értelemben vett közép-, illetve felső-középrétegek. Arról ma már kevésbé beszélhetünk, hogy létezne egy egységes értelmiségi szerep. Nincsenek már reneszánsz emberek, akik mindenhez értenének. A képzés is megváltozott, egyre több embernek van diplomája, és a nyilvánossághoz való hozzáférés és önreprezentáció is átalakult. Mindannyian ismerjük azokat a blogokat, amiket több tízezren követnek, de nem mondanánk, hogy magas színvonalat érnek el a társadalmi kérdések boncolgatásában. Ma már a munkahely sem adja meg, hogy ki az, aki értelmiségi. Vannak kreatívok, akik megszabják, hogy mit fogunk viselni, vagy mit gondolunk az egészséges életmódról: mégsem mondanánk egy reklámszakemberről, hogy értelmiségi. A mozgalmakat viszont sokan segíthetik speciális szakértelmükkel: leprogramoznak például egy alkalmazást, vagy segítenek megvágni egy filmet. Ezekről az emberekről azt lehet tudni, hogy proaktívak a mindennapi életükben, folyamatosan készenlétben vannak, és önálló döntéseket hoznak, ami magyarázza azt is, hogy kevésbé fogadják el a politikai autoritást, és hogy nincs egy látható civil ellenelit. Ez olyasmi, amit egyes munkahelyeken is meg lehet figyelni: ahogy ott is lapos hierarchiák jönnek létre, mintha lenne egy ilyen igény politikai, társadalmi szinten is.

Újmódi mozgalmak, pártalakulatok

Podemos
Szélsőbaloldali spanyol párt, Pablo Iglesias professzor, író, tévés személyiség alapította 2014-ben (most már EP-tag). Még csak négy hónapja élt a párt, amikor a spanyol parlamenti választásokon 8%-os eredményt ért el. Ma ez a második legtöbb tagot számláló párt Spanyolországban, és 20 nap alatt lett a harmadik legnagyobb. Főbb programpontjai: gazdasági szanálás nagyobb közösségi ellenőrzéssel, szociális érzékenységgel, szigorítani az adóelkerülés és a lobbizás szabályain; szabadabb, nyitott Európa, ugyanakkor a szuverenitás újraértelmezése, nagyobb tér a megújuló erőforrásoknak.

 

Movimento 5 Stelle (M5S)
Az olasz pártot Beppe Grillo színész, aktivista, blogger alapította Gianroberto Casaleggio webes szakértővel 2009-ben. A 5 Stelle populista, korrupcióellenes, környezetvédő és euroszkeptikus párt. Direkt, közvetlen, e-demokráciát propagál, ingyenes internetes hozzáférést és zéró költségű politikát hirdet. Az alsóházban 25,6%-kal a legnépszerűbb párt lett 2013-ban, míg a felsőházban 23,8%-ot szerzett, ezzel második lett. Ahogy idén az EP-választáson is 21,2%.

 

A Direkt Demokrácia Hajnala (Úsvit přímé demokracie)
A szélsőjobboldali párt 2013-ban alakult, alapítója a japán származású Tomio Okamura, a korábban a kereszténydemokrata párthoz kötődött. Direkt demokráciát, a hatalmi ágak erősebb szétválasztását hirdeti, de Okamura olyan romaellenes kirohanásairól is hírhedt, mint pl. a romák kitelepítésének ötlete. A 2013-as parlamenti választásokon 6,88%-ot szerzett.

 

Andrej Kiska
Független jelöltként meglepetésre megnyerte a 2014-es szlovák elnökválasztást. 2006-ban karitatív szervezetet alapít, amely máig kb. 140 ezer embernek segít, pl. drága gyógyszeres kezeléseket finanszíroz. 2012-ben dönt az államfőválasztáson való indulásáról.

 

ANO 2011
Andrej Babis cseh vállalkozó és politikus, a Cseh Köztársaság második leggazdagabb embere (2,4 milliárd dolláros vagyonával a világ 731. leggazdagabbja a Forbes listáján) alapította. A párt jobbközép irányultságú, előzménye az Elégedetlen Emberek Akciója mozgalom. A legutóbbi választáson az ANO 2011 a második párt lett 18,7%-os eredménnyel.

hvg.hu: Milyen hatása lehet az ilyen mozgalomnak a politikára vagy a társadalomra, ha amúgy a politikai pártoktól és a párttá válástól irtózik?

M. D.: Magyarországon is van erre példa: a Zengőn nem épült fel például a NATO-lokátor, ami a zöldmozgalmak győzelme volt. De a radikális jobboldali mozgalom szóhasználata, szimbólumrendszere, eszközkészlete is megváltoztatta a magyarországi kulturális hegemóniát. Az előbbi az arra jó példa, hogy egy közvetlen intézkedés, a másik arra, hogy a politika szimbolikus világa miképp befolyásolható. Az látszik, hogy az egy-egy ágazatban élők életét befolyásoló bonyolult szakpolitikák nem érdeklik annyira a többséget. Így az ott aktivizálódó mozgalomnak kisebb esélye van, hogy változtatásra kényszerítse a döntéshozókat. Ugyanakkor egy mozgalom a célcsoportján túli referenciacsoportokat is elér. Amikor például a kormány azt látta 2012-ben, hogy fiatalok tüntetnek, akkor joggal gondolhatta joggal, hogy ezeknek a fiataloknak a szülei, a nagyszülei bizony az ő szavazói is lehetnek. Tehát nemcsak arról volt szó, hogy egy budapesti, baloldali ifjúsági szubkultúra résztvevői tiltakoznak valami ellen, annál szélesebb volt a diákmozgalom. Ugyanez volt most az internetadónál is.

©

hvg.hu: Ezeknek a mozgalmaknak gyakori kritikája, hogy csak budapesti szubkultúrákat mozgatnak meg, és hogy a radikális jobboldali mozgalomtól eltekintve vidékre nem érnek el. Miért ilyen nehéz a vidék felé nyitni?

M. D.: A vidék azért ennél strukturáltabb. A budapesti tüntetéseken nyilvánvalóan részt vesznek azok az egyetemisták, akik vidékről kerültek fel egyetemre, igaz, többségük végül itt marad a városban. A tüntetés maga eleve egy városi műfaj, és vidéki városokban is voltak tüntetések. Ugyanakkor Budapesten vannak a szimbolikus terek, intézmények, itt ülésezik a kormány és itt van az a tömeg, amit érdemes az újságíróknak lefotózni. Az, hogy szervezetépítésben mennyire marad Budapest-központú ez a kezdeményezés, még kérdés. Az a sok döntést hozó, proaktív típus, akiről korábban beszéltünk, olyan élethelyzetekben születik, melyek inkább a nagyvárosokra jellemzőek.

hvg.hu: Az aktivisták kifulladásának problémájára sikeres válasz lehet a politikai tudatosságra nevelés, a képessé tétel, az, hogy megtanítják emberek csoportjait a politikai aktivitásra? Megoldhatja ez a tenni akaró állampolgárok utánpótlásának nehézségeit?

M. D.: A magyarországi aktivistákat általában azonosítják Budapesttel és 50-100 emberrel, akik meghatározott kocsmákban vagy közösségi helyeken összegyűlnek. Ha sokkal több ember tudná azt, hogyan kell szerveződni, és hogy miért érdemes, akkor szétterülne ez a fajta magyarországi aktivitás. Ez jót azoknak is jót tenne, akik most aktivisták, mert szerintem nincs annál veszélyesebb, amikor szektásodik a politikai aktivizmus, és kívülről egyre inkább megközelíthetetlenné válik. Ismerjük milyen az, amikor egy kemény mag kialakul: például ott volt a 2012-es egyetemfoglalás, az aktivisták bezárkóztak abba a terembe, ami nagyon jó volt nekik, ott aludtak, gitároztak, de a többségnek, még a BTK-s diákok többségének sem volt igazán sok köze ehhez. Egyébként azok a szervezetek, melyek például a Hallgatói Hálózatból (HaHa) is kinőttek, pont ezt a munkát csinálják. Tehát megtanítják más civil szervezeteknek, állampolgároknak, hogyan kell részt venni a közéletben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mennyi hatalmunk van az életben?

Mennyi hatalmunk van az életben?

A tavalyi évünk a főzésről és a takarításról szólt otthon, a vasalást bezzeg hanyagoltuk (interjú)

A tavalyi évünk a főzésről és a takarításról szólt otthon, a vasalást bezzeg hanyagoltuk (interjú)

Megszállták a 3-as villamost a rendőrök

Megszállták a 3-as villamost a rendőrök