Hoffmann szerint a múzeumi versenyen nagyon jól szerepelnének a magyar diákok

Hoffmann szerint a múzeumi versenyen nagyon jól szerepelnének a magyar diákok

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár ugyanazzal érvel, mint Balog Zoltán miniszter, Magyar Bálint a hibás a katasztrofális PISA-eredményekért.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a tragikus PISA-eredményekért nem Balog Zoltán miniszter a hibás, hiszen nem ő tanítja a matekot. Ugyanezen elv alapján kormánytagot sem lehet felelősségre vonni. Orbán Viktor miniszterelnök vizsgálatot rendelt el az erdmények miatt, Balog Zoltán pedig a hvg.hu-nak azt mondta, nem mond le, mert őt Orbán Viktor nevezte ki. Amúgy is, a problémát öröklöttnek tartja, hiszen "a 2015-ös felmérés idején egy éve volt hatályban a 2013/2014-től érvényes Nemzeti Alaptanterv,

vagyis tudásuk korábbi, a teszt szempontjából döntő részét a korábbi Magyar Bálint-féle alaptanterv alapján szerezték meg a vizsgálatban részt vevő fiatalok."

Ugyanezt az érvet használta Hoffmann Rózsa volt oktatási államtitkár is. Az atv.hu-nak azt mondta,

"azok a gyerekek, akiket a mostani PISA-vizsgálat mért, 2000-ben születtek, 2006-2007-ben kezdtek iskolába járni, a mi reformjaink pedig csak hét évvel később, 2013-tól kezdődtek. A reformok 2015-ben, a vizsgálat idején még csak az alsó tagozat elején tartottak. Majd a 20-as évek második felének PISA mérései mondhatnak véleményt a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikájáról."

Hoffmann Rózsa szerint kicsit erős volna, ha csak a tanárokat hibáztatnák az eredményekért (mint ahogy erre Lázár János miniszter utalt), az oktatáspolitikának és egyéb tényezőknek is van hatása arra, mit mutat az eredmény. Például a szociális háttérnek, ami most nagyon meghatározta a számokat.

Hoffmann Rózsa szerint a PISA-feladatok nagyon érdekesek és látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi, ezért szerint hiba lenne abszolutizálni ezt. A magyar oktatási rendszer soha nem lesz olyan, mint például a tengerentúli országoké, amelyek a versenyben látványos eredményt értek el (Hoffmann nem fejti ki, de európai országok diákjai is igen szépen szerepeltek).

"Ha ezen országok elküldenék a tanítványaikat egy nagy európai múzeumba, ahol művészettörténeti, történelmi, irodalmi, bibliai vonatkozású ismeretekre van szükség, akkor egy ilyen versenyt a magyar diákok nyernének meg magasabb általános műveltségüknek köszönhetően. Szerintem tehát nem kell, hogy a magyar köznevelés rendszerének az legyen a célja, hogy a magyar diákok a csak kompetenciákat mérő versenyen éllovasok legyenek, mert ez nem következik a mi értékeinkből. Ám az erős középmezőnyhöz tartozás elérendő cél kell hogy legyen."

A PISA-teszt azt nézi, a diákok hogyan tudják hasznosítani a megszerzett tudást, vagyis következtetni lehet arra, hogy a való életben hogyan állják meg a helyüket.

 

PISA-teszt után: elveszett egy generáció?

Lesújtó eredményekkel zárult a 2015-ös PISA-felmérés, amelynek főbb megállapításai a következők: Drámaian romlott a magyar 15 évesek eredménye a szövegértési és természettudományos feladatoknál Az alulteljesítők aránya megugrott, a legjobban teljesítő diákok eredményei pedig visszaestek A hazai gimnazisták világszinten az élvonalban, a szakiskolások viszont a perui iskolások szintjén vannak.

Hozzászólások