A szállópor az egyik legveszélyesebb légszennyező tényező, Magyarország pedig a por szempontjából az egyik legszennyezettebb uniós tagállam közé tartozik – írta 2014-es tanulmányában Farkas Csamangó Erika, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa. A lakosság határérték feletti szállóporterhelése miatt az Európai Bizottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, amely máig nem zárult le. Ezzel nem vagyunk egyedül: összesen 22 ország ellen indítottak kötelezettségszegési eljárást, amelyek közül csak tízet zártak le.

Veszélyes, egészségtelen levegő

A levegő minősége az elmúlt napokban nem volt túl jó, Budapest, Miskolc, Sajószentpéter és Nyíregyháza polgármesterei hétfőn el is rendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. Ezen kívül még Tökölön és Százhalombattán volt veszélyes a levegő minősége az Országos Közegészségügyi Központ tájékoztatása szerint. 12 további településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – egészségtelen a levegő minősége.

A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelését egy index alapján végzik, az Országos Közegészségügyi Központ a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el:

• kék (elfogadható)
• zöld (kifogásolt)
• narancssárga (egészségtelen)
• piros (veszélyes)

Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

Szmogriadót – vagy ahogy egyes településeken hívják, füstködriadót – akkor lehet elrendelni, ha a szállópor koncentrációja a mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket.

Itthon egyébként éppen 2008-ban, az uniós eljárás évében változott a szabályozás, ekkor vezettek be önálló riasztási küszöbértéket a szállóporra, hogy jobb legyen a levegő minősége. Korábban ugyanis csak akkor lehetett szmogriadót elrendelni, ha a kén-dioxid mennyisége és a szállópor-koncentráció is magas volt. Viszont miután egyre kevesebben tüzeltek szénnel, a kén-dioxid-koncentráció egy idő után nem lépte át a határértéket – írta korábbi cikkében a Greenfo.hu.

Országszerte több automata, illetve mobil mérőállomás figyeli a szennyezési értékeket, Budapesten például 15, azonban a lefedettség korántsem teljes. A különböző határértékeket egy 2011-es vidékfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza, ezen értékek figyelembe vételével lehet elrendelni a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Szakértők egyébként kifogásolják, hogy a legapróbb szemcsékre, az úgynevezett PM2,5-re nem határoztak meg riasztási határértéket, csak a PM10-re. Azt egyébként egy másik, 2010-es kormányrendelet szabályozza, hogy mely anyagok mekkora koncentrációja esetén milyen korlátozó intézkedéseket lehet bevezetni.

Nézzük a budapesti szabályokat részletesen

A főpolgármester akkor rendeli el a tájékoztatási fokozatot, ha a légszennyezőanyag-koncentráció egyszerre Budapest három mérőállomásán is meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz a 75 µg/m3-t. Ilyenkor arra kérik az embereket, aki csak teheti, autó helyett tömegközlekedéssel menjen, indokolatlanul ne járassa a kocsit álló helyzetben, ha megoldható, kerülje a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, az üzemek fogják vissza a kibocsátást.

Riasztási fokozatot akkor lehet elrendelni, ha három fővárosi mérőállomáson egy időben mért légszennyezőanyag-koncentráció két egymást követő nap átlagaiban meghaladja a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő nap sem várható javulás. Itt már nem kérés, hanem "parancs" van: a főpolgármester elrendelheti azon gépjárművek használatának korlátozását, vagy közlekedésének tilalmát, amelyek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kódok: 0; 1; 2; 3; 4, vagy amelyek forgalmi engedélye nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot. Arról, hogy ezek pontosan mely autók, itt talál útmutatást.

A páros-páratlan rendszámok tilalma 2010 óta nem játszik, helyette sokáig a környezetvédelmi matricák alapján korlátozták az autókat. Mióta ez sincs, maradtak a kódok.

Emellett a főpolgármester elrendelheti, illetve kezdeményezheti a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezését, vagy a kibocsátás csökkentését, vagy az üzemeltetés felfüggesztését. A szmogriadó – az ózon miatti légszennyezettséget leszámítva – mindennap reggel 6 és este 10 között érvényes.

Már nem lehet megúszni büntetés nélkül

Korábban az autókra vonatkozó szabályok be nem tartásának semmilyen szankciója nem volt, most viszont már nem lehet megúszni: a szabálysértési törvény alapján a szmogriadó miatt életbe lépő intézkedést figyelmen kívül hagyó autós helyszíni bírsága 15 ezer forint, a később kiküldött pénzbírság pedig 30 ezer – számolta ki kalkulatorlap.hu. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint környezetvédelmi kód alapján rendkívül nehéz dolga lehet a rendőrségnek a járművek ellenőrzésével. Megkerestük az ORFK-t emiatt, egyelőre nem válaszoltak.

A már idézett, a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint a szmogriadóval kapcsolatos szabályozás megszegőire magánszemélyek esetén 100 ezer, gazdasági társaságok esetében pedig 500 ezer forintos bírságot lehet kiszabni.

A szabályozás kevés

A többször módosított szmogrendeletet a jelenlegi formájában is gyengének tartja a Levegő Munkacsoport elnöke, azonban Lukács András szerint nem ez a legnagyobb baj. A légszennyezettség rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket – jellemzően a szállóporrészecskék és a nitrogén-oxidok aránya túl magas –, ám nem történik semmi, miután a riasztáshoz szükséges mértéket nem éri el.

Magyarországon nagyon ritkán rendelnek el riasztást, és ennek nem az az oka, hogy a mérőállomások rossz helyen vannak, hanem egyrészt az, hogy az uniós előírások az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásához képest magasabban húzták meg a határértékeket, másrészt pedig az, hogy a legtöbb településen egyáltalán nincs mérőállomás – magyarázza Lukács, aki szerint a tájékoztatási fokozatnak ráadásul szerinte semmi hatása nincs, a város vezetője ilyen esetben csak kérheti, hogy kevesebben autózzanak vagy olyan anyaggal fűtsenek, amely kevésbé szennyezi a levegőt, de szinte elenyésző azoknak a száma, akik megfogadják ezt az intelmet.

A legnagyobb baj, hogy nem hoznak olyan intézkedéseket sem települési, sem állami szinten, amivel érdemben csökkenteni lehetne a levegő szennyezettségét, pedig erre lenne lehetőség, ráadásul ezek az intézkedések sokkal kevesebbe kerülnének, mint a szennyezés okozta károk.

– hangsúlyozza Lukács. A leginkább veszélyes szennyező anyag a nagyon apró szállópor – az úgynevezett PM2,5 –, amely kibocsátásának háromnegyedéért a lakossági fűtés a felelős. A műanyag, a bálás ruha és egyéb hulladék elégetésével halálos mérgek kerülnek a levegőbe – állítja a Levegő Munkacsoport vezetője, hozzátéve, hogy a hatóságnak hatékonyabban fel kellene lépnie ilyen esetekben, hiszen ezeket az égetéseket szigorúan tiltják a jogszabályok. A lignittüzelést is betiltatnák, amint azt már számos más országban megtették. Bár a fatüzelés sem igazán jó, még mindig jobb fával tüzelni, mint szeméttel vagy lignittel, így a Levegő Munkacsoport szerint a szociális tűzifaprogramot is bővíteni kellene. Budapesten pedig elsősorban a dugódíj bevezetésével lehetne javítani a helyzeten.

Mintha folyamatosan szívnánk egy gyenge cigit

A levegő magas szmog- és szállópor-koncentrációja többféle problémát okoz. A szmog elsősorban égéstermékből keletkezik, ami gyulladás- és rákkeltő anyagot tartalmaz.

„Ez olyan, mint a cigarettafüst. Nem olyan magas a koncentrációja, csak állandóan belélegezzük, akár dohányosok vagyunk, akár nem” – mondja dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a gödöllői Erzsébet Gondozóház vezetője. Emiatt többen köhögnek, illetve nehezebbnek érzik a levegővételt. A szállóporból a 2,5 mikronnál kisebb részecskék a véráramba kerülnek, az immunrendszer pedig próbál küzdeni az idegen anyag ellen.

A nagyon apró porrészecskék kiküszöbölése érdekében elindul a véralvadás folyamata, ami fokozza a trombózisképzést, emiatt a szívinfarktusok és agyvérzések száma hirtelen megnőhet

– mondja a főorvos.

Az idősek, a krónikus betegek és a nagyon kicsi, legfeljebb pár hónapos gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben. Miután a szmog a légúti nyálkahártyát is károsítja, a vírusok és baktériumok ellen is kevésbé tud védekezni a szervezet. „Szeretjük, ha ilyenkor nem mennek ki a forgalmas utak környékére, alagutakba a betegek, de az egészségeseknek sem tanácsos ez.” Mucsi János azt mondja, időként észre sem vesszük, hogy szmogos a levegő, mert nem biztos, hogy feltűnő tünetekkel jár, de attól még meg lehet betegedni tőle.