Az idősek, a krónikus betegek és a nagyon kicsi, legfeljebb pár hónapos gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben a szmog miatt, a vírusok ellen is kevesebb ilyenkor az esélyünk, de az infarktusok és az agyvérzések száma is nőhet ilyenkor.
Windisch Judit
A szállópor az egyik legveszélyesebb légszennyező tényező, Magyarország pedig a por szempontjából az egyik legszennyezettebb uniós tagállam közé tartozik – írta 2014-es tanulmányában Farkas Csamangó Erika, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa. A lakosság határérték feletti szállóporterhelése miatt az Európai Bizottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, amely máig nem zárult le. Ezzel nem vagyunk egyedül: összesen 22 ország ellen indítottak kötelezettségszegési eljárást, amelyek közül csak tízet zártak le.
Veszélyes, egészségtelen levegő
A levegő minősége az elmúlt napokban nem volt túl jó, Budapest, Miskolc, Sajószentpéter és Nyíregyháza polgármesterei hétfőn el is rendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. Ezen kívül még Tökölön és Százhalombattán volt veszélyes a levegő minősége az Országos Közegészségügyi Központ tájékoztatása szerint. 12 további településen – Mosonmagyaróváron, Győrben, Tatabányán, Székesfehérváron, Esztergomban, Vácon, Egerben, Szolnokon, Debrecenben, Kazincbarcikán, Hernádszurdokon, és Oszláron – egészségtelen a levegő minősége.
A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelését egy index alapján végzik, az Országos Közegészségügyi Központ a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el:
Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
Szmogriadót – vagy ahogy egyes településeken hívják, füstködriadót – akkor lehet elrendelni, ha a szállópor koncentrációja a mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket.
Itthon egyébként éppen 2008-ban, az uniós eljárás évében változott a szabályozás, ekkor vezettek be önálló riasztási küszöbértéket a szállóporra, hogy jobb legyen a levegő minősége. Korábban ugyanis csak akkor lehetett szmogriadót elrendelni, ha a kén-dioxid mennyisége és a szállópor-koncentráció is magas volt. Viszont miután egyre kevesebben tüzeltek szénnel, a kén-dioxid-koncentráció egy idő után nem lépte át a határértéket – írta korábbi cikkében a Greenfo.hu.
| Mi az a szállópor? |
A Levegő Munkacsoport leírása szerint a szállópor alatt azon aeroszolrészecskék halmazát értjük, amelyek hosszú ideig maradnak a levegőben.
Az emberi egészség szempontjából elsősorban a 10 μm-nél kisebb részecskék jelentősek (ezek alkotják a PM10 méretfrakciót), mert a nagyobbak már a felső légutakban kiszűrődnek és így nem jutnak a tüdőbe. |
Országszerte több automata, illetve mobil mérőállomás figyeli a szennyezési értékeket, Budapesten például 15, azonban a lefedettség korántsem teljes. A különböző határértékeket egy 2011-es vidékfejlesztési miniszteri rendelet szabályozza, ezen értékek figyelembe vételével lehet elrendelni a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát. Szakértők egyébként kifogásolják, hogy a legapróbb szemcsékre, az úgynevezett PM2,5-re nem határoztak meg riasztási határértéket, csak a PM10-re. Azt egyébként egy másik, 2010-es kormányrendelet szabályozza, hogy mely anyagok mekkora koncentrációja esetén milyen korlátozó intézkedéseket lehet bevezetni.
Nézzük a budapesti szabályokat részletesen
A főpolgármester akkor rendeli el a tájékoztatási fokozatot, ha a légszennyezőanyag-koncentráció egyszerre Budapest három mérőállomásán is meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, azaz a 75 µg/m3-t. Ilyenkor arra kérik az embereket, aki csak teheti, autó helyett tömegközlekedéssel menjen, indokolatlanul ne járassa a kocsit álló helyzetben, ha megoldható, kerülje a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, az üzemek fogják vissza a kibocsátást.
Égetési és fűtési tilalom jöhet |
Ha túl magas a szállópor koncentrációja, a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint a "helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőit" fel lehet szólítani a tevékenységük korlátozására vagy felfüggesztésére, de ilyenkor lehet kérni az építkezés félbehagyását is. A lakosságot és a közintézményeket – az egészségügyi, oktatási és szociális intézmények kivételével – felszólítják arra, hogy ne fűtsenek annyit szilárd vagy olajtüzelésű kályhával, ha nagyon súlyos a helyzet, előírhatják, mennyire lehet fölfűteni egy szobát.
A közlekedést is lehet szabályozni, például az átmenő forgalom korlátozásával, vagy a sebesség csökkentésének előírásával. Az avar és a kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmát is elrendelhetik. |
Riasztási fokozatot akkor lehet elrendelni, ha három fővárosi mérőállomáson egy időben mért légszennyezőanyag-koncentráció két egymást követő nap átlagaiban meghaladja a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő nap sem várható javulás. Itt már nem kérés, hanem "parancs" van: a főpolgármester elrendelheti azon gépjárművek használatának korlátozását, vagy közlekedésének tilalmát, amelyek forgalmi engedélyében a környezetvédelmi osztályt jelölő kódok: 0; 1; 2; 3; 4, vagy amelyek forgalmi engedélye nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot. Arról, hogy ezek pontosan mely autók, itt talál útmutatást.
A páros-páratlan rendszámok tilalma 2010 óta nem játszik, helyette sokáig a környezetvédelmi matricák alapján korlátozták az autókat. Mióta ez sincs, maradtak a kódok.
Emellett a főpolgármester elrendelheti, illetve kezdeményezheti a helyhez kötött légszennyező pontforrások üzemeltetőinek más energiahordozó, üzemmód használatára kötelezését, vagy a kibocsátás csökkentését, vagy az üzemeltetés felfüggesztését. A szmogriadó – az ózon miatti légszennyezettséget leszámítva – mindennap reggel 6 és este 10 között érvényes.
Már nem lehet megúszni büntetés nélkül
Korábban az autókra vonatkozó szabályok be nem tartásának semmilyen szankciója nem volt, most viszont már nem lehet megúszni: a szabálysértési törvény alapján a szmogriadó miatt életbe lépő intézkedést figyelmen kívül hagyó autós helyszíni bírsága 15 ezer forint, a később kiküldött pénzbírság pedig 30 ezer – számolta ki kalkulatorlap.hu. A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András szerint környezetvédelmi kód alapján rendkívül nehéz dolga lehet a rendőrségnek a járművek ellenőrzésével. Megkerestük az ORFK-t emiatt, egyelőre nem válaszoltak.
A már idézett, a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint a szmogriadóval kapcsolatos szabályozás megszegőire magánszemélyek esetén 100 ezer, gazdasági társaságok esetében pedig 500 ezer forintos bírságot lehet kiszabni.
A szabályozás kevés
A többször módosított szmogrendeletet a jelenlegi formájában is gyengének tartja a Levegő Munkacsoport elnöke, azonban Lukács András szerint nem ez a legnagyobb baj. A légszennyezettség rendszeresen túllépi az egészségügyi határértéket – jellemzően a szállóporrészecskék és a nitrogén-oxidok aránya túl magas –, ám nem történik semmi, miután a riasztáshoz szükséges mértéket nem éri el.
Magyarországon nagyon ritkán rendelnek el riasztást, és ennek nem az az oka, hogy a mérőállomások rossz helyen vannak, hanem egyrészt az, hogy az uniós előírások az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásához képest magasabban húzták meg a határértékeket, másrészt pedig az, hogy a legtöbb településen egyáltalán nincs mérőállomás – magyarázza Lukács, aki szerint a tájékoztatási fokozatnak ráadásul szerinte semmi hatása nincs, a város vezetője ilyen esetben csak kérheti, hogy kevesebben autózzanak vagy olyan anyaggal fűtsenek, amely kevésbé szennyezi a levegőt, de szinte elenyésző azoknak a száma, akik megfogadják ezt az intelmet.
A legnagyobb baj, hogy nem hoznak olyan intézkedéseket sem települési, sem állami szinten, amivel érdemben csökkenteni lehetne a levegő szennyezettségét, pedig erre lenne lehetőség, ráadásul ezek az intézkedések sokkal kevesebbe kerülnének, mint a szennyezés okozta károk.
– hangsúlyozza Lukács. A leginkább veszélyes szennyező anyag a nagyon apró szállópor – az úgynevezett PM2,5 –, amely kibocsátásának háromnegyedéért a lakossági fűtés a felelős. A műanyag, a bálás ruha és egyéb hulladék elégetésével halálos mérgek kerülnek a levegőbe – állítja a Levegő Munkacsoport vezetője, hozzátéve, hogy a hatóságnak hatékonyabban fel kellene lépnie ilyen esetekben, hiszen ezeket az égetéseket szigorúan tiltják a jogszabályok. A lignittüzelést is betiltatnák, amint azt már számos más országban megtették. Bár a fatüzelés sem igazán jó, még mindig jobb fával tüzelni, mint szeméttel vagy lignittel, így a Levegő Munkacsoport szerint a szociális tűzifaprogramot is bővíteni kellene. Budapesten pedig elsősorban a dugódíj bevezetésével lehetne javítani a helyzeten.
Mintha folyamatosan szívnánk egy gyenge cigit
A levegő magas szmog- és szállópor-koncentrációja többféle problémát okoz. A szmog elsősorban égéstermékből keletkezik, ami gyulladás- és rákkeltő anyagot tartalmaz.
„Ez olyan, mint a cigarettafüst. Nem olyan magas a koncentrációja, csak állandóan belélegezzük, akár dohányosok vagyunk, akár nem” – mondja dr. Mucsi János tüdőgyógyász, a gödöllői Erzsébet Gondozóház vezetője. Emiatt többen köhögnek, illetve nehezebbnek érzik a levegővételt. A szállóporból a 2,5 mikronnál kisebb részecskék a véráramba kerülnek, az immunrendszer pedig próbál küzdeni az idegen anyag ellen.
A nagyon apró porrészecskék kiküszöbölése érdekében elindul a véralvadás folyamata, ami fokozza a trombózisképzést, emiatt a szívinfarktusok és agyvérzések száma hirtelen megnőhet
– mondja a főorvos.
Az idősek, a krónikus betegek és a nagyon kicsi, legfeljebb pár hónapos gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben. Miután a szmog a légúti nyálkahártyát is károsítja, a vírusok és baktériumok ellen is kevésbé tud védekezni a szervezet. „Szeretjük, ha ilyenkor nem mennek ki a forgalmas utak környékére, alagutakba a betegek, de az egészségeseknek sem tanácsos ez.” Mucsi János azt mondja, időként észre sem vesszük, hogy szmogos a levegő, mert nem biztos, hogy feltűnő tünetekkel jár, de attól még meg lehet betegedni tőle.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Utoljára 1977-ben a Securitate emberei dokumentálták úgy a Bretter György temetésén résztvevőket, ahogy most Orbán Viktor erdélyi magánlátogatásán csattogtak a fényképezőgépek.
Az ügyben érintett lehet egy magyar kölcsönügylet is.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
Az 51 éves brit szakember húsz éven át dolgozott a Red Bullnál.
Ez már a második alkalom, hogy a védelmi miniszter az elnök tudta nélkül vont meg támogatásokat Kijevtől.
Az oroszok MS001 drónja maga választja ki a célpontokat.
