Hét eleje óta volt érvényben riasztás Budapesten és az ország több pontján, mert a szálló por (PM10) koncentrációjának mértéke meghaladta ennek határértékét. Egész Európában Magyarországon – és még néhány térségbeli államban – a legrosszabb a levegőszennyezettségi helyzet, legalábbis ami a szállópor koncentrációját illeti. Márpedig a PM10 jelentős mértékben felelős az egészségkárosodásért és a lakossági megbetegedésekért. A Greenpeace adatai szerint például évi 10 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezettség miatt Magyarországon. Nem véletlen, hogy ezért 7 éve folyamatosan kötelezettségszegési eljárás zajlik ellenünk.

A hiedelmekkel ellentétben azonban a közlekedés és az ipar – az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak hála – egyre kevésbé felelős mindezért. Ha ránézünk Magyarország 2000-ben készült, éves szállópor-szennyezettségi térképére, egyértelműen kirajzolódik, hogy a legszennyezőbb fosszilis anyagokat eltüzelő erőművek környezetében és a nagyvárosokban kimagaslóan rossz volt a helyzet.

KVVM

A Levegő Munkacsoport (LMCS) adatai szerint azonban ma már elsősorban a lakossági fűtés felelős a szállópor-szennyezettség 40-45 százalékáért, azonban ez is éves adat, a téli fűtésszezonban, azaz mostanság ez az arány akár 80-90% is lehet. A 2017. január 23 -i állapotot mutató térképen már az látszik, hogy az aktuális szmoghelyzet országos szinten nagyjából egyformán aggasztóan rossz, ezen persze a magasabb hegységek környezete enyhít, míg a legnagyobb ipari létesítmények, illetve nagyvárosok környezete változatlanul tovább ront.

Időkép

Felelősök és elszenvedők

De kik a felelősek ezért, és mit tehetne a kormányzat? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke által összehívott ülésen, mely azonban határozatképtelen volt, köszönhetően annak, hogy Turi-Kovács Béla, Manninger Jenő, Simonka György, Varga Gábor, Bartos Mónika és Dankó Béla fideszes képviselők, illetve Kepli Lajos jobbikos politikus is távol maradt. A határozatképességhez közülük egyetlenegy képviselő jelenléte elég lett volna. Maradt tehát egy beszélgetés, amelyen Sallai R. Benedek LMP-s bizottsági elnök, Bencsik János fideszes alelnök és Heringes Anita MSZP-s képviselő mellett több meghívott szakértő szólalt fel.

Az eseményen elhangzottak szerint a különösen rossz adatokért nagymértékben felelős az ország medencehelyzete, illetve a szélcsend. Ezek lennének tehát azok a tényezők, amelyeknek áldozatai és nem okozói vagyunk. A legfőbb felelős azonban a nem megfelelő egyéni lakossági fűtés, bár arról a résztvevők között folyamatos vita zajlott, hogy ezt a szegénység, vagy a tudatlanság és nemtörődömség okozza-e. Simon Gergely, a Greenpeace szakértője például úgy vélte, a tudatlanság és a nemtörődömség miatt kell elviselnie a többségnek a lakossági fűtés okozta állandó szennyezést. A legkárosabb ugyanis az egyébként illegális tüzelőanyagok használata, azaz a hulladékok, a műanyagok, a vizes fa és a lignit elégetése.

Heringes Anita szocialista képviselő szerint azonban igenis a szegénység az ok, mint mondta, a legrosszabb helyzetű kistérségekben már karácsony előtt elfogyott a kiosztott tűzifa, és itt a kirakott bútordarabokat és egyéb éghető anyagokat is tüzelőnek viszik el, mert egyszerűen nincs más. Bűnnek és tarthatatlannak nevezte, hogy közel 100 ember hűlt ki 3 hónap alatt tavaly, közülük sokan a saját lakásukban.

Van megoldás, csak nem alkalmazzák

Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LMCS) elnöke szerint a probléma egész évben – és régóta – jelen van, az értékek sok helyen és rendszeresen haladják meg a limiteket, és ennek csökkentésére van is programja a kormánynak, ami jó is, csak egyszerűen nem alkalmazzák. Molnár Zsolt, a főpolgármesteri hivatal szakmai főtanácsadójának beszámolójából is kiderül, hogy a fővárosnak is kész terve van 2011 óta, ez rögzíti a végrehajtandó feladatokat, azonban ezeket sem követik. Az ORFK felelősségét is többen felvetették az ülésen, az illegális tüzelőanyagok használata ellen ugyanis a rendőrség felléphet, ezt mégis a legritkább esetben teszik. Azt sem tudtuk meg se mi, se a többször hozzájuk forduló LMCS, hogy miként és hányszor szankcionálta a szmogrendeletet megszegő autósokat a rendőrség.

Több felszólaló is hiányolta a további szociális intézkedéseket, mint például a háztartások energiahatékonyságának a fejlesztését, illetve a több és jobb minőségű tüzelőanyag kiosztását. Simon azt is kiemelte, hogy míg a szennyező Euro 3-as dízelautók Budapesten a korlátozások idején is járhattak, Németország egy sor városának központjába azok semmilyen időszakban nem hajthatnak be. Lukács szerint a dugódíj bevezetése, a közbringa- és közautórendszer, illetve az elektromos közlekedés terjesztése is fontos feladat lenne. Ehhez képest Budapesten még mindig tömegével járnak a füstokádó buszok, azok ráadásul gyakran álló helyzetben is járatják a motort, a 28 fős hibrid buszflottát pedig még nyáron teljesen kivonták a főváros útjairól.