Magyarország szállópor-szennyezettségi értékei régóta olyan rosszak, hogy már hét éve folyamatosan kötelezettségszegési eljárást folytat ellenünk az Európai Unió – erről kellett volna vitatkoznia az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának, az ülés azonban fideszes és jobbikos képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt. Így inkább csak beszélgettek.
Hét eleje óta volt érvényben riasztás Budapesten és az ország több pontján, mert a szálló por (PM10) koncentrációjának mértéke meghaladta ennek határértékét. Egész Európában Magyarországon – és még néhány térségbeli államban – a legrosszabb a levegőszennyezettségi helyzet, legalábbis ami a szállópor koncentrációját illeti. Márpedig a PM10 jelentős mértékben felelős az egészségkárosodásért és a lakossági megbetegedésekért. A Greenpeace adatai szerint például évi 10 ezer ember hal meg idő előtt a szennyezettség miatt Magyarországon. Nem véletlen, hogy ezért 7 éve folyamatosan kötelezettségszegési eljárás zajlik ellenünk.
A hiedelmekkel ellentétben azonban a közlekedés és az ipar – az egyre szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak hála – egyre kevésbé felelős mindezért. Ha ránézünk Magyarország 2000-ben készült, éves szállópor-szennyezettségi térképére, egyértelműen kirajzolódik, hogy a legszennyezőbb fosszilis anyagokat eltüzelő erőművek környezetében és a nagyvárosokban kimagaslóan rossz volt a helyzet.
A Levegő Munkacsoport (LMCS) adatai szerint azonban ma már elsősorban a lakossági fűtés felelős a szállópor-szennyezettség 40-45 százalékáért, azonban ez is éves adat, a téli fűtésszezonban, azaz mostanság ez az arány akár 80-90% is lehet. A 2017. január 23 -i állapotot mutató térképen már az látszik, hogy az aktuális szmoghelyzet országos szinten nagyjából egyformán aggasztóan rossz, ezen persze a magasabb hegységek környezete enyhít, míg a legnagyobb ipari létesítmények, illetve nagyvárosok környezete változatlanul tovább ront.
Felelősök és elszenvedők
De kik a felelősek ezért, és mit tehetne a kormányzat? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az Országgyűlés fenntartható fejlődési bizottságának elnöke által összehívott ülésen, mely azonban határozatképtelen volt, köszönhetően annak, hogy Turi-Kovács Béla, Manninger Jenő, Simonka György, Varga Gábor, Bartos Mónika és Dankó Béla fideszes képviselők, illetve Kepli Lajos jobbikos politikus is távol maradt. A határozatképességhez közülük egyetlenegy képviselő jelenléte elég lett volna. Maradt tehát egy beszélgetés, amelyen Sallai R. Benedek LMP-s bizottsági elnök, Bencsik János fideszes alelnök és Heringes Anita MSZP-s képviselő mellett több meghívott szakértő szólalt fel.
Az eseményen elhangzottak szerint a különösen rossz adatokért nagymértékben felelős az ország medencehelyzete, illetve a szélcsend. Ezek lennének tehát azok a tényezők, amelyeknek áldozatai és nem okozói vagyunk. A legfőbb felelős azonban a nem megfelelő egyéni lakossági fűtés, bár arról a résztvevők között folyamatos vita zajlott, hogy ezt a szegénység, vagy a tudatlanság és nemtörődömség okozza-e. Simon Gergely, a Greenpeace szakértője például úgy vélte, a tudatlanság és a nemtörődömség miatt kell elviselnie a többségnek a lakossági fűtés okozta állandó szennyezést. A legkárosabb ugyanis az egyébként illegális tüzelőanyagok használata, azaz a hulladékok, a műanyagok, a vizes fa és a lignit elégetése.
Heringes Anita szocialista képviselő szerint azonban igenis a szegénység az ok, mint mondta, a legrosszabb helyzetű kistérségekben már karácsony előtt elfogyott a kiosztott tűzifa, és itt a kirakott bútordarabokat és egyéb éghető anyagokat is tüzelőnek viszik el, mert egyszerűen nincs más. Bűnnek és tarthatatlannak nevezte, hogy közel 100 ember hűlt ki 3 hónap alatt tavaly, közülük sokan a saját lakásukban.
Van megoldás, csak nem alkalmazzák
Lukács András, a Levegő Munkacsoport (LMCS) elnöke szerint a probléma egész évben – és régóta – jelen van, az értékek sok helyen és rendszeresen haladják meg a limiteket, és ennek csökkentésére van is programja a kormánynak, ami jó is, csak egyszerűen nem alkalmazzák. Molnár Zsolt, a főpolgármesteri hivatal szakmai főtanácsadójának beszámolójából is kiderül, hogy a fővárosnak is kész terve van 2011 óta, ez rögzíti a végrehajtandó feladatokat, azonban ezeket sem követik. Az ORFK felelősségét is többen felvetették az ülésen, az illegális tüzelőanyagok használata ellen ugyanis a rendőrség felléphet, ezt mégis a legritkább esetben teszik. Azt sem tudtuk meg se mi, se a többször hozzájuk forduló LMCS, hogy miként és hányszor szankcionálta a szmogrendeletet megszegő autósokat a rendőrség.
Több felszólaló is hiányolta a további szociális intézkedéseket, mint például a háztartások energiahatékonyságának a fejlesztését, illetve a több és jobb minőségű tüzelőanyag kiosztását. Simon azt is kiemelte, hogy míg a szennyező Euro 3-as dízelautók Budapesten a korlátozások idején is járhattak, Németország egy sor városának központjába azok semmilyen időszakban nem hajthatnak be. Lukács szerint a dugódíj bevezetése, a közbringa- és közautórendszer, illetve az elektromos közlekedés terjesztése is fontos feladat lenne. Ehhez képest Budapesten még mindig tömegével járnak a füstokádó buszok, azok ráadásul gyakran álló helyzetben is járatják a motort, a 28 fős hibrid buszflottát pedig még nyáron teljesen kivonták a főváros útjairól.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt Forma-1-es filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
Bár tavaly február óta a lehetőség erre meglenne, egyelőre nem számít az ORFK a kínai rendőrökre.
