Egy cérnagyár fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, amelynek a szennyvizében egy ellenőrzés során a megengedettnél több szennyező anyagot talált a Fővárosi Csatornázási Művek. Már az is majdnem egy évig tartott, hogy a cég javaslatot tegyen a bírságolásra, de ezt az magyarázta, hogy meg kellett várni a gyár egész évi vízfogyasztási adatait, mert a bírságot annak bizonyos arányában kell kiszabni. Ám ezután további majdnem egy évig tartott, hogy a megszüntetett környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség jogutódjaként a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság meghozza erről a döntést.

A panaszos előbb a hatóság felső szervéhez, aztán bírósághoz fordult ezzel szemben, de eredménytelenül, mert az üggyel foglalkozó fórumok másképp értelmezték a határidőket. Továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság úgy gondolta, hogy a döntés akkor is ugyanaz lett volna, ha a hatóság nem késlekedik, ezért a panasz alaptalan.

Az Ab viszont most úgy látta, hogy a bíró megsértette az alaptörvényt. Ugyanis az Ab-határozat indoklása szerint „A hatósági eljárás méltányosságának, illetve tisztességességének alapvető feltétele, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk irányadó jogszabályi határidőket betartsák. Különösen … amikor a közigazgatási hatóság az ügyféllel szemben szankciót állapít meg.” A cél az, hogy az ügyfelek „ne álljanak hosszú, bizonytalan ideig … a velük szemben alkalmazható szankció fenyegetésének félelme alatt”.

Ezért a bírák 11:4 arányban hozott határozatukkal megsemmisítették a cérnagyárat sújtó hatósági döntést és bírósági ítéletet.