"Orbán (nagy) szája" címmel közölt portrét a kormányszóvivő Kovács Zoltánról a Politico.eu brüsszeli lap, amely azt írja, Kovács könyörtelen virtuozitással védi a magyar kormányt.

A lap azt írja, bár Brüsszelben sokan rosszfiúként tekintenek Orbánra az intézkedései miatt, ennek ellenére nehezen találnak fogást rajta, ez pedig nagy részben Kovácsnak köszönhető, aki mestere a politikai manőverezésnek, és a főnöke hatékony és fáradhatatlan szájaként vívott ki magának tiszteletet. A lap azt jósolja, hogy ha a feszültségek nőni fognak Brüsszel és Budapest között, akkor a sima beszédű szóvivő ismét a nagyszínpadon találhatja magát.

"Néhány havonta a kopasz, szakállas 48 éves volt történész bejárja az európai fővárosokat, hogy nem kevesebbként mutassa be főnökét, mint a kontinens leginkább látnoki vezetőjét – olyat, akinek az önbizalmát, a pragmatizmusát és a határozottságát gyakran félreértik" – írja a lap, amely hozzáteszi, Kovács igazi alteregója Orbánnak, és ravaszul rendszerint többes szám első személyben beszél, hogy érezhető legyen, ugyanazt gondolják, és láthatóan örömmel védi a legkülönösebb kijelentéseket és politikát is, úgy adva elő az érveit, mintha elhinné minden szavát. A civil szervezetek vegzálását az átláthatóságért folytatott harcként, a lex CEU-t az egyetemek egyenlőségéről szóló intézkedésként, a migránsok elzárását oltalom és étel felajánlásaként állítja be.

A lap felidézi Kovács múltját is: Orbánhoz hasonlóan a szóvivő is a nyolcvanas évek végén nőtt fel, és ő is vidéki, Abaújszántóról származik, majd Debrecenben tanult, hogy utána Budapesten a CEU-n doktoráljon történelemből a XVIII. századi politikai kommunikációból. Kovács diákként lépett be a Fideszbe, amely akkor már jobboldali párt volt. Kovács maga erről azt mondta, hogy eleinte a barátságok és az antikommunizmus vitte a politikába.

Kovács Debrecenben ismerkedett meg Kósa Lajossal, és miután visszatért a kelet-magyarországi városba tanítani az egyetemen, egyre inkább bekapcsolódott a helyi politikába képviselőként, és a Fidesz debreceni kommunikációs stratégiájáért felelt. 2010 után államtitkári pozíciót kapott az igazságügyi minisztériumban, ahol szintén kommunikációval foglalkozott, 2014-ben pedig ő lett a kormányszóvivő.

Mivel Orbánnak nincs valami jó reputációja külföldön, Kovács folyamatosan akcióban van, és azon kevesek közé tartozik, akik közvetlenül veszik fel a kapcsolatot az európai sajtóval ahelyett, hogy a brüsszeli emberekre hagynák ezt. "Brit akcentusú angoljával és világos beszédmódjával Kovács a magyar kormány sima modorú, jól felkészült és hozzáértő képviselőjeként lép fel" – írja a lap, amely szerint a jól beszélő és tényekből jól felkészült Kovács nem hagyja magát felidegesíteni, viszont úgy mutatja be, mintha Orbán kritikusai tévednének, és ők tesznek rosszat az EU-nak a hatékony kormányzás hiányával. Kovács jó vitázó, aki otthon van a politika részleteiben is, tartanak tőle a politikai ellenfelei, és bár a nyugati újságírókat fárasztják a módszerei, a magyar tisztviselők hatékony szóvivőként tekintenek rá.

A farmert és piros-fehér-zöld karszalagot viselő Kovács úgy tekint a kommunikációra, mint egy sajátos módszerre, hogy megmutassák a dolgokat egy másik nézőpontból is. A legtöbb bejegyzése, Twitter-üzenete, levele arról szól, hogy Magyarországot állítólagosan lejáratni akaró kísérleteket leplezzen le, ha pedig ledobja a mosolyát, azt általában azért teszi, hogy agresszívan szembeszálljon a nemzetközi médiával.

A lap azonban hozzáteszi, Kovács nem mindig jár sikerrel abban, hogy pozitívabb írásokat és helyreigazításokat követeljen a nyugati lapoktól, a szóvivő viselkedése pedig időnként gengszteres stílusba megy át, és személyeskedéssel támadja vissza a nemzetközi szervezeteket és a magyar kormánnyal szemben kritikus újságírókat is. A pimasz modoráról ismert Kovácsról úgy tudni, a kormány által ellenőrzött média híve, és nem is minden médiumot látnak szívesen a sajtótájékoztatóin. Sőt, volt, hogy egyenesen tévesen informálta a közvéleményt, például amikor Orbán "etnikai homogenitásról" szóló nyilatkozatáról közölte, hogy az nem is úgy volt. A szóvivő emellett megbízhatónak mutatja magát és szereti a munkájából eredő kihívásokat.

A lap felidézi azt is, hogy Kovács maga is CEU-diák volt, ahol elismerték, Kontler László, egykori témavezetője pedig szorgalmas diákként emlékszik vissza rá, sőt, az egyetemen örültek is, mikor magas pozíciót kapott. Azóta azonban Kovácsból eltűnt az alma matere iránti tisztelet, most pedig azon kormánytisztviselők közé tartozik, akik nyilvánosan képviselik azt az álláspontot, hogy a CEU egy csaló egyetem. "A saját korábbi erőfeszítései és eredményei azok, amiket most lejárat" – mondta Kontler.