"Az ország sorsát meghatározó súlyos kérdések megértéséhez és megoldásához akarnak segítséget nyújtani a szerzők. Egyes esetekben az eredmény a kijózanodás, az illúziók elvesztése. Más témákban pontos technikai javaslatot kapunk a kiútra, ismét máshol a lehetséges forgatókönyveket vázolja a tanulmány. A tőmondatokra zsugorodott propaganda, a közhelyekre és indulatokra építő közbeszéd korában küldetése van a gondolkodásra serkentő könyveknek" - ezt nem más, mint Sólyom László korábbi köztársasági elnök írja ajánlójában a Hegymenet - Társadalmi és politikai kihívások Magyarországon című kötetről, amelynek bemutatóját szerda kora este tartották a Kossuth Klubban.

A kötet 28 szerzője 23 tanulmányban taglalja a magyar társadalom legfontosabb problémáit (pl. oktatás, egészségügy, demográfia stb.) és próbálnak megoldásokat ajánlani.

Egyik kudarcból a másikba

A bemutató elején Jakab András alkotmányjogász, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatója és Urbán László, a Magyar Nemzeti Bank korábbi igazgatója ismertette a kötet koncepcióját. Gyurgyák János, a kötetet kiadó Osiris Kiadója felvezetőjében elmondta, eredetileg az MTA adta volna ki a könyvet, de az utolsó pillanatban kihátráltak, így került az Osirishez a Hegymenet.  A felső vezetésből leszóltak - nem az elnök - , hogy politikailag nem lenne jó, ha ott jelenne meg a könyv. Az Index úgy tudja, hogy ez a vezető Török Ádám MTA-főtitkár vagy pedig Rudas Tamás, az MTA TK vezetője lehetett.

Anno Gyurgyák is közreműködött a Bibó-emlékkönyv elkészülésében, ami szerinte Kádár-redszer intellektuális végét jelentette, a Hegymenet kapcsán is hasonló érzései vannak.

Jakab elmondta, a kötettel nemcsak "hardcore tudósokat" akarják megszólítani, szerinte a "tőmondatokra zsugorodott propaganda" korában a Hegymenet a racionális közbeszéd szimbóluma lehet.

Ezután következett Tölgyessy Péter előadása, aki az elit felelősségéről beszélt. Mint elmondta, 500 éve kutatják ezt a témát, "Mohács óta egyik kudarcból a másikba szédül az ország." 1989-ben megvolt az esélye, hogy normális európia ország legyen Magyarország.  Kirontotta el, kik a felelősök? - ezek a legfontosabb kérdések.

Nagyon erősen beépült a közgondolkodásba az a gondolat, hogy nem mi, magyarok vagyunk felelősek az ország sorsa miatt, hanem a felelőtlen elit és a külföldi hatalmak: "balsors sújtja Magyarországot."

Jók vagyunk rendszerváltásban

Franciaország 200 év alatt 18 rendszerváltást hajtott végre, ami kimagaslóan sok, ezzel szemben Magyarország Ferenc József halála óta 11-et, magyarázta Tölgyessy. Mindig is az határozta meg a ország politikai mozgását, hogy van egy politikai elit, ami rátelepszik az ország, viszont az ellenzék sem a hibákat próbálja korrigálni, hanem új rezsimet akar létrehozni.

Ennek egyik  oka, hogy könnyű politikai sikereket elérni, elég csak sérelmeket felmutatni, felsorolni a társadalmi problémákat. Tölgyessy szerint minden tartós berendezkedés a manipulációra épül a magyar történelemben.

Tölgyessy véleménye szerint 1989-ben Spanyolország rosszabb helyzetben volt, mint Magyarország, mégis sikerült utolérnie Európát. A térség országai 1989 után hatalmas visszaesésen, életstratégiabeli váltáson mentek keresztül. Hasonló problémák jelentkeztek ezekben az országokban, ezt jelzi a szlovák populista erők előretörése és a  jelenlegi lengyel kormány politikája is. Válság van tehát, jelentette ki Tölgyessy, de válság van Nyugat-Európában is, tette hozzá.

Miért van az, hogy Magyarország a hasonlóságok ellenére mégis kudarcosabbnak tűnik, mint a többi V4-es ország? Tölgyessy szerint ennek egyik magyarázata a Kádár-rendszer látszólagos sikere. A másik magyarázat pedig az, hogy nem született nemzeti egység mozgalom, a korábbi politikai viszonyok, törésvonalak termelődtek újra. Ez kezdetben előnyt jelenthetett, de hosszú távon nem.

"Vannak a rendszernek eredeményei"

Tölgyessy elmondta, még aktív politikusként sokat beszélgetett arról Orbánnal, hogy a szekértábor logika katasztrófához fog vezetni. "Hatalompolitikai szempont mindig erősebb volt, mint hogy mi van az oktatásban." Csak ez a logika kínál stabil, leválthatatlan struktúrát, mutatott rá Tölgyessy. Ezt bizonyítja, hogy csak a Jobbik és az LMP számít új belépőnek az elmúlt 27 évben, ami egyedülállónak számít a térségben.

Tölgyessy szerint a 2010-es fülkeforradalom is erre a sikertelenségre adott válasz volt. Az Orbán-redszerben a hatalom határozza meg a társadalom integrációját, minden szinten centralizáltságot hozott létre. Fenntart mégis valamiféle pluralizmust (ellenzéki pártok, sajtó stb.), ez biztosítja, hogy képes legyen önkorrekciója.

"Vannak a rendszernek eredeményei"

- jelentette ki. Rossznak tartja azt az ellenzéki magatartást, miszerint minden rossz, ami az országban történik.

Magyar modell kell

Nincs valódi nyugatos ellenzék, ez is erősíti a rendszert, mondta Tölgyessy. Példaként azt említette, hogy az MSZP is másoktól venné el a javakat. A 2008-as válság valósi hatásai csak most jelentkeznek.  "Erős közép nélkül nincs demokrácia" - mondta Tölgyessy.  Szerinte a jelenlegi konstrukcióban nincs megoldás az ország problémáira. Fenn kell tartani a racionális beszédet, mert a rendszer természetéből fakadóan irracionális.

Szakpolitikai kérdésekben könnyű lenne megoldásokat találni, ez a könyvből is kiderül. Javaslatot, víziót már jóval nehezebb, tette hozzá.

"Nem elég a nyugatos tudatot képviselni, azt adaptálni is kell. Magyar modell kell!"

- mondta Tölgyessy, hozzátéve, hogy ezzel a fogalommal a Fidesz miatt óvatosan kell bánni. Szerinte a reformkor példaértékű lehet, mert képes volt érdekegyesítésre.

Ezt próbálja felvázolni a Hegymenet, eddig lehet elmenni tudományos vonalon.

"A káderek egyre fiatabbak és egyre hülyébbek"

Tölgyessy előadása után Balázs Zoltán, Stefano Bottoni és Tóth Csaba arról beszélgetett, hogy a könyv alapján vannak-e mégis pozitív kilátások. Balázs Péter szerint a könyv nem ad megoldási javaslatokat, inkább arra hív fel, hogy mindenki a maga szakmájában törekedjen a legjobbra.

Bottoni "látleletként" olvasta a könyvet, ő személy szerint több konkrétumot várt volna a kötettől. Ennek az is oka, hogy sok probléma esetében "túl mély a gödör vagy túl széles az árok." Gusztustalannak nevezte a mai közbeszéd értelmiségellenes kirohánásait. Főleg azért vissztaszító, mert fiataloktól látja ezt, ez a magyar oktatás csődjét mutatja, mondta a történész. "A káderek egyre fiatabbak és egyre hülyébbek."

Bottoni szerint megbukott a Nyugat majmolása, ugyanakkor több Nyugat kezd kialakulni, egyre nagyobbak a társadalmi különbségek a nyugat-európai társadalmakban is és erről nem vesznek tudomást az eltiek.

"A magyar lakosság a 89-es Ausztriát akarja, de az a Bécs már nincs."

Könnyű eladni, hogy a mostani Róma vagy Párizs már nem kell nekünk. "Ki kell találnunk azt a Nyugatot, amit be tudunk fogadni."

Bottoni szerint az értelmiség alábecsüli a Fideszt, mert nehéz lesz egy év múlva a Fidesz ellen érvelni, mert sok magyarnak várhatóan javulni fog az életszínvonala. Nem azzal kell érvelni 2018-ban, hogy rosszul élnek az emberek, hanem azzal, hogy ez mennyire fenntartható(pl. oktatás, egészségügy)  vagy hogy mi lesz az uniós támogatások nélkül, magyarázta.

Tóth Csaba azt emelte ki, hogy a könyvben értelmesen, érthetően lehet akadémiai gondolatokat olvasni. Szerinte a most végző gimnazisták tudják, mit jelent a Nyugat. "Ha Párizsra gondolok, akkor a Macron-féle Párizsra gondolok."

Nem lehet elhallgatni az ország való állapotát

A könyvbemutató harmadik paneljében Chikán Attila korábbi gazdasági miniszter arról beszélt, hogy nemzetközi összehasonlításban a legtöbb gazdsági mutatót nézve Magyarország komoly lemaradásban van, ami a társadalom súlyos perspektívavesztéséhez vezetett.

Vannak bizonyos számadatok, amelyek sikereket mutatnak, de ezeknek súlyos ára van. Hosszú ideig nem lehet elhallgatni az ország valós állapotát. Elfogadhatatlannak tartja a kormány döntéseinek etikai-kulturális alapjait, többek között a korrupció ilyen mértékét, tette hozzá Chikán. A korábbi miniszter szerint a duális képzés erőltetése teljesen szembe megy a jövőbeli munkaerőpiaci igényekkel, kihívásokkal.

Csaba László, a CEU közgazdászprofesszora úgy fogalmazott, a köny tanulmányaiban ugyanaz a történet köszön vissza: a racionális szakpolitikai döntések helyett a "sámánista politika" érvényesül, ez az oka, hogy egyre csak nő a gazdasági lemaradásunk. Csaba a paksi bővítésről azt mondta: "fordítva ül a lovon, aki azt akarja, hogy itt legyen a világon legolcsóbb az áram."

Az illiberális rendszer hibáit nem lehet korrigálni, ezt jól mutatják az értelmetlen nagyberuházások, mondta a közgazdász.

Az autoriter rendszerek működhetnek, de hosszú távon fenntarthatatlanok - mondta a panelben résztvevő Szelényi Iván szociológus. Úgy látja, hogy az illiberalizmus legfőbb érvét, miszerint a közérdek előrébb való az egyén érdekénél, senki sem tudja alátámasztani.