Banki csalás áldozata lett, és úgy érzi, nem hibázott? Varga Mihály öt csapása segít önnek. Vagy nem
Elkésett, tüneti, de látványos az MNB öt csapása, amelyekkel a bankok rovására ütne a kiberkalózokon. Az ügyfeleket továbbra is érheti kár.
Hoztak is, meg nem is a fővárosi képviselők, amikor az orosz kormánynak tett 2011-es ígéret után tavaly ősszel közterületet neveztek Moszkváról, kárpótlásul azért, hogy a Széll Kálmán tér visszakapta 1951 előtt használatos nevét. A döntés értelmében egy nem túl frekventált terület, a XIII. kerületi Dráva utcai csomópont és az Árpád híd közötti sétány viseli az orosz főváros nevét. A múlt heti Orbán–Putyin-találkozón a magyar miniszterelnök pedig arra tett ígéretet, hogy Tolsztojnak is újra lesz utcája Budapesten. (Sétánya egyébként már ma is van: a Városligetben.) Kérdés persze, hogy az új elnevezések átmennek-e egyáltalán a köztudatba. 2011 óta csak Budapesten közel félszáz közterület neve változott meg, de ezek felidézése sem könnyű.
Találkozunk a Göncz Árpád sarkán? – nehéz elképzelni így megfogalmazott randevúhelyszínt, akár még két budapesti őslakos között is. Igaz, ez esetben idő sem nagyon volt annak tudatosítására, hogy az egykori köztársasági elnök nevét tavaly óta már egy komplett angyalföldi városrész (a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének környéke) viseli. A HVG spontán felmérése szerint még a gyakran közlekedő, dugókban araszoló autósok között is kevesen vannak, akik fel tudják idézni például idősebb Antall József, Jane Haining, Salkaházi Sára, Sztehlo Gábor, Friedrich Born, Raoul Wallenberg vagy Nina és Valdemar Langlet nevét, akik a dunai rakpart egy-egy útszakaszának lettek hat éve a névadói.
Raoul Wallenberg emlékmű.
Fülöp Máté
A közterületek rendszerváltáskori nagy át-, illetve visszanevezési hullámát követően húsz évvel, 2011-ben beindult újabb nagyüzem aligha nevezhető átütő sikernek. Míg annak idején a Marx tér a köznyelvben is villámgyorsan Nyugati tér lett, a Lenin körút ismét Teréz, illetve Erzsébet körút, a Népköztársaság útjából pedig megint Andrássy út, jóval nehezebben tudatosulnak az elmúlt évek változásai. Például az, hogy a Köztársaság tér már II. János Pál pápa tér, a 2011-ig Roosevelt nevét viselő, Lánchíd előtti terület pedig Széchenyi nevét kapta. De jó eséllyel megbukna a legtöbb budapesti abban a kvízjátékban is, ahol például arra kellene felelni, hol található a Kocsis Sándor út, a Simándy József és a Sinkovits Imre utca vagy a Tabódy Ida tér.
Az új közterületi elnevezésekkel kapcsolatban leginkább azok vannak képben, akik a változásban érintett területen vagy annak közelében élnek, dolgoznak, netán ingázás közben naponta megfordulnak arrafelé. A II. János Pál pápa tér elnevezés például az után kezdett el „élni”, hogy 2013-ban átadták a 4-es metró ottani állomását. A jelentős közlekedési csomópontként működő Széll Kálmán tér esetében azonban a közbeszédben máig tartja magát a „megbonthatatlan magyar–szovjet barátság” jegyében egykor ráaggatott elnevezés. Amihez a megszokás mellett az is hozzájárult, hogy a teret „moszkvázni” egyfajta verbális politikai lázadás. Ahogy azt Erdős Virág a kivándorlók himnuszává lett – Kollár-Klemencz László által megzenésített – versében meg is énekelte: „Elviszem magammal a mindörökké Moszkva-Moszkva teret.”
A Moszkva téri órára emlékeztető civil installáció a Széll Kálmán tér nem működő órájának talapzatán. Megáll az idő
Stiller Ákos
A budapestieket érintő önkormányzati intézkedések közül a közterületek átnevezése volt a legnépszerűtlenebb a városlakók körében – legalábbis ez derült ki a Policy Solutions politikai elemző intézet 2013-as kutatásából. (A névadások fogadtatásáról azóta nem készült felmérés.) A Hegyalja út Mádl Ferenc útra átkeresztelésének tavalyi ötlete pedig már akkora felzúdulást váltott ki, hogy – miután tiltakozó aláírások gyűjtése indult ellene – Magyarország 2000 és 2005 közötti államfőjének özvegye maga kérte az előterjesztést jegyző Tarlós István főpolgármestert, hogy álljon el a szándékától.
Ha széles körű ismertséget nem is élveznek, sikeresebbek lettek a korábban névtelen közterületek elnevezését célzó akciók. Bár Elvis Presley nem lehetett a Margit híd budai hídfője melletti névtelen tér névadója – a fővárosi képviselők leszavazták az erre vonatkozó előterjesztést –, végül mégis közterületet kapott. Igaz, csak a Lukács fürdő és az Árpád fejedelem útja közti senki földjén, ahol jobbára a szombati bolhapiac idején van forgalom.
Partizánakciónak köszönhetően kapott fővárosi teret nem sokkal a halála után az olasz színészlegenda Bud Spencer. A Kétfarkú Kutya Párt tavaly tavasszal az ő nevével jelölt táblákat tett ki az óbudai Búza utca – Köles utca – Szérűskert utca – Zab utca közötti névtelen területen. Az önkormányzat előbb tiltakozott, majd a kezdeményezés élére állt: gyors közönségszavazás után a tér hivatalosan is felvehette Bud Spencer nevét.
A park nevét jelző tábla a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Bud Spencer parkavató rendezvényén, 2016. július 31-én.
MTI / Kallos Bea
Az utóbbi idők legtöbb névadását a parlamentnek az a 2012-es döntése kényszerítette ki, amelynek értelmében nem viselheti közterület olyan személy nevét, aki részt vett a XX. századi önkényuralmi rendszerek kiépítésében vagy fenntartásában. A változtatásra törvénnyel kötelezett települések döntése nyomán leváltott Marxok, Ságvári Endrék, Fürst Sándorok helyére sok helyütt az aktuális politikai széljárásnak megfelelő utcanevek kerültek. A folyamat egyik legnagyobb haszonélvezője Wass Albert lett. A vitatott életművével az irodalmi kánonban is helyét kereső író egyebek mellett Nagykátán váltotta le Ságvári Endrét, Kunhegyesen Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Fóton Hámán Katót, Pécsett pedig Marxot.
A korábbi „kommunista elnevezésű” közterületek gyakran egyháziasultak a névátírások során: II. János Pál pápa mellett teret neveztek el Mindszenty Józsefről is (a bíboros Szécsényben váltotta le a Felszabadulás elnevezést). A XXI. kerületben a Tanácsház utcából Károli Gáspár utca lett, Óbudán, illetve Csepelen pedig a lengyelországi kommunisták által meggyilkolt papra, Jerzy Popieluszkóra emlékeztetnek az új táblák.
Bár a közterületi elnevezések egy-egy közösség életében identitásjelzőként is működnek, az utcanév-változtatási kötelezettségüknek a települések sok helyütt praktikus módon tettek eleget. Például úgy, hogy elhagyták a vitatott személy vezeték- vagy keresztnevét, illetve az előzőhöz kísértetiesen hasonló elnevezést választottak. Így lett Kecelen a Fürst Sándor utcából Fürt utca, Siófokon a Hámán Kató utcából Kató utca, Örkényben pedig – ahogy Budapesten a rendszerváltáskor – Rózsa Ferencből Rózsa. Kecskeméten azzal vágták át a gordiuszi csomót, hogy azt mondják, a korábban a Szálasi-kormány híveként elhíresült Nyírő Józsefről elnevezett Nyírő utca névadóján a legendás orvost, Nyírő Gyulát, a Lukács György utcán pedig nem az állampárti filozófust, hanem a névrokonát, a XIX. században élt vallás- és közoktatásügyi minisztert kell érteni.
DOBSZAY JÁNOS
