2014 óta működik a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amelynek feladata a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárása, valamint a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében együttműködés az ügyészséggel. Csak az dolgozhat ott, aki nyilatkozik, hogy 1990 előtt nem volt állami vezető vagy titkosszolgálati munkatárs, továbbá MSZMP-tag (kivéve ha kilépett vagy kizárták), KISZ-vezető vagy munkásőr. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik szakértőként vagy más megbízott közreműködőként dolgoznak a bizottságnak.

Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető és Répássy Róbert kedden benyújtott törvényjavaslata ez utóbbi korlátozást törölné a jogszabályból, amit azzal indokolnak – az alany és az állítmány egyeztetését mellőzve –, hogy a jelenlegi szabállyal

kizárjuk azon élő tanúk megbízását, akik éppen esetleg azért vannak birtokában a kutatás szempontjából fontos információnak, mert a … felsorolt szervezetek tagja, tisztségviselője, foglalkoztatottja volt.

Kérdés persze, hogy a kutatóknak miért kellene megbíznia munkával például egy forrásként használt volt ügynököt.

A bizottság egyébként tavaly például nyilvánosságra hozta a Nagy Imre-peren dolgozó állambiztonságiak névsorát, de az ügynökmúlt feltárásával még mindig adós, egyik tagja pedig legutóbb azt közölte, hogy nem is állítható össze ügynöklista.