A feddhetetlenségével kampányoló Jobbik úgy kezdte középpárti létét, hogy évekig nem számolt el a pénzügyeivel. Mint a HVG 2009-ben elsőként megírta, a 2003-ban párttá alakult Jobbik öt évig elszabotálta annak az előírásnak a végrehajtását, amely szerint minden párt köteles közzétenni pénzügyi mérlegét a Magyar Közlönyben. Ez akkor senkit sem érdekelt különösebben, és mert állami támogatást nem kapott a párt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sem ellenőrizte rendszeresen a könyvelését. Pontosabban az egykori fiókpártja, a MIÉP–Jobbik A Harmadik Út kapott közpénzt, mivel 2 százalékot ért el 2006-ban, az egyszázalékos szavazatküszöbön átjutó szervezeteknek pedig a következő voksolásig jár az éves apanázs. Ezt a szervezetet 2005 végén hozták létre magánszemélyek választási pártként, hogy megtestesítse Csurka István MIÉP-je és az akkor még Kovács Dávid irányította Jobbik szövetségét. A társelnöki rendszerben vezetett MIÉP–Jobbik se számolt el a pénzzel.
A mai Jobbik-elnök, Vona Gábor 2002-ben még fideszes volt, Orbán-fiókaként ott ült a Szövetség a Nemzetért Polgári Körben. A következő évben már jobbikos pártalelnök lett, 2006 novemberében pedig a szervezet élére került, így nyilvánvalóan tudnia kellett az évekig tartó törvénysértő mulasztásokról. A MIÉP–Jobbiktól származó pénz átszivattyúzásában is tevékenyen részt vett Vona. 2009-ben a pártja legnagyobb támogatója az általa létrehozott Új Radikalizmusért Alapítvány volt. A szervezet számláján Vona 2008 nyarán helyezett el 100 ezer forint alapítói vagyont. Az alapítványt csak 2010. február 25-én jegyezték be jogerősen, de a MIÉP–Jobbik nevében Schön Péter már 2009. január 10-én 26,7 millió forintot fizetett be az Új Radikalizmusba. Ebből februárban és áprilisban egy 15 milliós és egy 11 millió forintos részletet továbbutaltak a Jobbiknak, így a párt ennek segítségével kampányolhatott a 2009-es európai parlamenti választásokra. Sikerrel: három mandátumot szerzett az unió parlamentjében.
