Szintet lépnek a rettegésben: A Fidesz a tűzoltózenekarban is migránssimogatót lát
Pénteken új színházi előadásnak lesz premierje: Szita Károly meghívására a fideszes vezetésű megyei jogú városok a bevándorlást szorgalmazó civil szervezetek ellen lépnek szövetségre. Jó harc ez, mivel betelepíteni senki sem akar, az ellenségnek beállított alapítványok pedig eszköztelenek az ilyen támadásokkal szemben. Ha bejön az első előadás, a 2019-es önkormányzati választásokig ismételgetik majd a "nemértő" közönség számára.
Pénteken új lendületet vesz a Soros-ellenes kampány: a Bálnában gyűlnek össze a Megyei Jogú Városok vezetői – már akiket erre a pártkönyvük kötelez –, hogy egy konferencia keretében kitalálják, mit lehetne tenni a bevándorlásszervező irodák ellen. Annyiban már meg is állapodtak, hogy nem kérnek ezekből, mindezt a meghívó alapján vélhetően a városok zászlói előtt erősítik meg.
Már az eseményt felvezető szerdai sajtótájékoztató is szürreális volt: a bevándorlásszervezéssel megvádolt két vidéki alapítvány hiába cáfolja a (fideszes) kormányzati állításokat, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökét, Szita Károlyt (Fidesz) és társelnökét, Cser-Palkovics Andrást (Fidesz) mindez a legkevésbé sem zavarja. Nem törtek meg az újságírók által feltett keresztkérdésektől sem, arra, hogy mi alapján állítják, hogy a szervezetek csak bevándorlókat hoznának, miközben azok a vádakat tételesen cáfolták, ezeket válaszolták:
- Az Európai Parlament november 26-i határozati javaslata a válasz. (Szita Károly)
- A határozat után hirtelen megjelentek civil szervezetek a különböző városokban, amelyek eddig nem voltak ott, ez gyanús. A települések közössége nem naiv, tudja, miről van szó, nem kérnek ebből. (Cser-Palkovics András)
- Rejtélyes forrásokat kapnak rejtélyes célokra. (Cser-Palkovics András)
- Majd meglátjuk, mi lesz a vége. (Szita Károly arra, hogy a pécsi szervezet azt mondja, oktatási, egészségügyi pályázatokról van szó.)
- A folyamat egyértelműen mutatja, mi a szervezet (Soros) célja, ez a következő hónapokban ki is derülhet. Mi, felelős vezetőként szeretnénk a veszélyre felhívni a figyelmet az elején. A közösségek aggódnak.
Cser-Palkovics András aztán egész magas szintre emelte a készültséget:
"A bevándorlók nemcsak eléldegélnek a településeken. Akik támogatják a bevándorlást, jelöljék meg, hogy mely települések mely városrészeiben szeretnék a táborokat létrehozni."
Arra a kérdésre nem válaszoltak, hogy hány éves múlttal elégednek meg az egyes szervezetek esetén, hogy azokat már ne találják gyanúsnak. A szóban forgó pécsi Az emberség erejével Alapítvány 10, míg a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete 20 éve működik. Igaz, eddig nem volt közvetlen kapcsolatuk a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal.
Cser-Palkovics András a sajtótájékoztatón – az önkormányzati sztrájkra vonatkozóan – azt mondta, ő nem lát a jövőbe, megkérdeztük hát, ha ez így van, akkor mi alapján vetíti előre, mit tesznek majd a "Soros-hálózat" tagjai. Mint megtudhattuk, ezen a téren azért lát a jövőbe, mert "egyértelmű, mi Soros célja, programja, a civileknek meg milyen feladatot kellene teljesíteniük". És miután Szita Károly szerint Soros nem elégedett az eddigi szervezetek munkájával, ezért akarja bővíteni a hálózatot.
A pénteki találkozó előtt Botka László (MSZP) szegedi polgármester beintett: ha itthon lenne, sem menne el a konferenciára. Álláspontja szerint
"Magyarországon a jogszabályok alapján csak a kormány tud migránsokat letelepíteni", így Szita Károly meghívójának minden sora hazugság.
Sajnálja, hogy idáig züllött az önkormányzati szövetség, "ez sem különbözik bármely, a Fidesz által megszállt intézménytől, amely csak a pártállamot szolgálja". Ehhez Botka és az általa vezetett Szeged nem asszisztál.
A nemtudás hatalom
Az egy dolog, hogy a Szitáék által hivatkozott EP-határozat korántsem azt tartalmazza, amivel a Fidesz riogat, de az időpontok sem stimmelnek. A Nyílt Társadalom Alapítvány (OSI) európai szervezete ugyanis augusztusban kezdett tárgyalni a legújabb projektje vidéki szereplőivel, egy meghívásos pályázatban vett részt több szervezet, amelyekből végül a pécsi Az emberség erejével és a debreceni Alternatív Közösségek Egyesületével állapodtak meg. Tény, minderről november végén kezdték a kommunikációt. Úgy tűnik, ez már szolgáltathatott elég alapot az ördögi tervet láttató fideszeseknek.
Az OSI legújabb projektjének lényege az, hogy a donorszervezet két kiválasztott szervezeten keresztül juttat pénzt egy adott régióban, amelyet azok továbbosztják. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint ahogy a Norvég Civil alapos pénzekkel tette ezt az Ökotárs által vezetett konzorcium. Csontos Csaba, az OSI szóvivője ezt akkor így magyarázta az Abcúgnak:
"Felismertük, hogy mélyebbre kell menni a társadalmi gondok kezelésében, és nem lehet Budapestről megmondani, mire van szükség egy ormánsági faluban.”
Ezért megállapodtak egy pécsi és egy debreceni civil szervezettel, amelyek az elmúlt hónapokban felmérték, melyek a legnagyobb, szegénységből adódó problémák a saját régiójukban. Lakhatási, oktatási, egészségügyi és mindenféle, szegénységgel kapcsolatos témákban írták ki a pályázatokat, a pécsi január 15-én, a debreceni a hónap végén zárul.
A vidékivel párhuzamosan fővárosi centrumú pályázati kör is indult. Csontos megkeresésünkre elmondta: nem igaz az a fideszes állítás, hogy 60 új szereplő jelent volna meg hirtelen, a fővárosban nagyjából 30 szervezet nyert a pályázaton, de nem mind új szereplő. Kis szervezetekről van szó, a nyertesek például mozgássérültekkel, Down-szindrómásokkal, hajléktalanokkal foglalkoznak, de nyert pénzt tűzoltózenekar is. Arra pedig, hogy a Fidesz miért sejt mindemögött bevándorlásszervezést, Csontos csak azt tudja mondani, „fenn kell tartani a félelemre építő kommunikációt”.
Páva védheti magát a bíróságon
Beszéltünk a pécsi és a debreceni szervezettel is, mindkét helyen azt mondták, személyesen nem érzékelik a körülöttük zajló háborút. Viszont nem is futamodnak meg a harctól, ha úgy adódik. Az Emberség Erejével Alapítvány személyiségi jogok megsértése miatt beperelte Pécs Megyei Jogú Városának Önkormányzatát, Páva Zsolt polgármestert és Hoppál Péter országgyűlési képviselőt, államtitkárt.
Az alapítványt a Társaság a Szabadságjogokért képviseli, álláspontjuk szerint a közgyűlési határozattal, illetve az annak kapcsán tett, egyértelműen rájuk vonatkozó nyilatkozatokkal megsértették az alapítvány jó hírnevét. Azt állították róluk ugyanis, hogy a magyarországi választásokat, jogrendet akarják befolyásolni, és migránsok százezreit akarják betelepíteni. A hamis tényállítás mellett hátrányosan is megkülönböztették az alapítványt, mikor határozatban kérték a pécsieket, ne adjanak bérbe ingatlant a számukra.
Az alapítvány kommunikációs vezetője, Mester Zoltán azt mondja: „ezzel átléptek egy súlyos határt”. Debrecenben egyelőre csak tervezték, hogy elfogadnak egy hasonló határozatot, végül ezt nem tették meg, a helyi civil szervezet szerint azóta nyilatkozatok szintjén harcolnak "a bevándorlást szervezők" ellen.
Beintettek a pécsiek
A baranyaiaknak volt is gondja emiatt: az alapítvány a közgyűlési határozat elfogadása előtti napon bukta a korábban lefoglalt irodahelyiségét, azonban utána nagyon sok felajánlást kaptak. Mester Zoltán azt mondta, fele-fele arányban jöttek azok, akik csak az üzletet látták az ingatlan-bérbeadásban, és azok, akik az ügyön felháborodva léptek. Végül egy nőtől béreltek ingatlant a belvárosban, Mester megérzése szerint őt nem csak az üzlet motiválta, jó áron adta ki a helyiséget, és beleegyezett az átalakításba is.
A közgyűlési határozat után egyébként semmi sem történt, a lendület is alábbhagyott. Ráadásul az alapítvány 10 éve dolgozik Pécsen, ismerik az emberek.
„Amit állítottak rólunk, az annyira távol állt a valóságtól, hogy az emberek többsége nem hitte el. A városvezetésnek is két perc lett volna lecsekkolni, mivel foglalkozunk.”
A debreceni Alternatív Közösségek Egyesületének elnöke, Damu Richárd azt mondja, az ő székhelyük egy 500 négyzetméteres ingatlan, a nagytemplomtól 10-15 perc sétára. Innen nem lehet őket kirakni, ugyanis nem önkormányzati tulajdonú épület.
A nevük felhasználásával zajló médiacsatát a mindennapokban nem érzékeli,
„ha kilépek az utcára, nem dobálnak kővel”.
Az egyesületet helyben jól ismerik, 20 éve jelen vannak a városban, kezdetekben fiataloknak szóló rendezvényeket szervezetek, és helyi civil rádiót is működtettek. Éppen ezért szerinte helyben az emberek nehezen hiszik el róluk, hogy bármi közük lenne a migránsok betelepítéséhez – mondja Damu.
A pályázatokról egyelőre nem beszélnek
Debrecenben január 30-ig tart a pályázati időszak, a héten is tartanak tájékoztató workshopokat és fórumokat – mondta Damu Richárd. Három megyéből jelentkezhetnek a pályázók, helyi problémák kezelésére lehet támogatási összeget nyerni. 350 ezer dollárt – nagyjából 90 millió forintot – pályáztattak meg, 150 ezer dollárt a saját működésükre, a közösségi tér kialakítására, programok, rendezvények szervezésére kaptak az OSI-tól. A szervezettel korábban is kapcsolatban álltak, a fiatalok közösségszervezését tartalmazó projektre kaptak pénzt.
A pécsi alapítvány nem állt közvetlen kapcsolatban a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal, az általuk fenntartott tanoda viszont korábban is kapott pénzt, igaz, áttételesen. A pécsi alapítvány a mostani programmal évente nagyjából 100 milliót pályáztathat meg. Arról Mester nem beszélt, hány pályázat érkezett be eddig. Képzéseket is tartanak majd, ott még az igényeket mérik fel, lehet ez mentorálással, pályázatírással, kommunikációval vagy humán erőforrás kezeléssel kapcsolatos is.
Pénteken ezen két civil szervezet miatt tartanak összejövetelt a megyei jogú városok fideszes vezetői.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
