„Az Országgyűlés az 1568. évi erdélyi országgyűlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökíti meg”, egyúttal „január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja” – ez áll abban a törvényjavaslatban, amelyet Kövér László, a Ház elnöke nyújtott be, és amelyhez nem csak Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető és Szászfalvi László a KDNP-ből csatlakozott előterjesztőként, hanem szokatlan módon az ellenzék részéről Hiller István MSZP-választmányi elnök, Szávay István Jobbik- és Ikotity István LMP-képviselő is.

A Kövér László által megfogalmazott bevezető szöveg hangsúlyozza, hogy a tordai országgyűlés 450 évvel ezelőtt a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, és ez, vagyis „a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének”.

A legérdekesebb az emléktörvény-javaslat bevezető mondata, amely így határozza meg, hogy kik hozzák a törvényt:

 „Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni…”

Ez a fogalmazás erősen emlékeztet az 1997-es lengyel alkotmány első mondatára, amelyben az alkotmányozók megnevezik magukat:

„Mi, a lengyel nemzet – azok, akik hisznek Istenben mint az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrásában, és azok is, akik e hitet nem osztva más forrásokból vezetik le ezeket az egyetemes értékeket…”

Ezt az alkotmányt annak idején, ha nem is nagy többséggel, népszavazás erősítette meg Lengyelországban. Ám a mostani köztársasági elnök és a kormány elégedetlen vele, meg akarja változtatni, és fő kifogásainak egyike éppen a bevezető mondat, amelyet egy kizárólag katolikus szemszögű szöveggel váltana fel, ha sikerülne ehhez többséget szereznie.