Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A következő nemzeti konzultáció témájáról, a gyermekvállalás ösztönzéséről rendezett konferenciát a Társaság a Szabadságjogokért. Kiderült, attól, hogy több pénzt rak a kormány a rendszerbe, még nem születik automatikusan több gyerek. Számos kormányzati intézkedés hatásában nem kimutatható. A konferenciára meghívták Novák Katalin családügyi államtitkárt, de nem ment el. Pedig hallhatott volna pár ötletet.

"Nem igaz, hogy ha több pénzt rakunk a családpolitikába, akkor több gyerek jön ki a másik oldalon. Ha ez igaz lenne, 2010 után megugrott volna a születésszám, de nem történt meg" – mondta ki a szerda esti konferencia egyik legfontosabb mondatát Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa.

A KSH legfrissebb adatai szerint az év első negyedévében kevesebb gyerek született, mint az előző év azonos időszakában, de a halálozás is csökkent, így a természetes fogyás csökkent. Korábban Novák Katalin államtitkár örvendezett azon, hogy a gyerekvállalási kedv nőtt: a 2011-es mélypont (1,23) után 2017-re 1,5-re nőtt az átlagos gyerekszám családonként. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a demográfia a legfontosabb kérdés – bár ezt minisztériumi szinten nem sikerült leképezni –, a cél, hogy 2030-ra a reprodukciós ráta 2,1-re emelkedjen. Ez az, ami most 1,5-en áll. A miniszterelnök bejelentette, konzultációt indít a nőkkel arról, mi kellene ahhoz, hogy több gyereket szüljenek. Később kiderült, nemcsak a nőket kérdezik meg, hanem mindenkit, de csak ősszel. A Társaság a Szabadságjogokért által szervezett konferenciára meghívták Novák Katalin államtitkárt is, aki így élőben hallgathatott volna végig számtalan szempontot, de nem ment el.

Ha dolgozhat, szül

Előadásában Szikra Dorottya arról beszélt, a magyar állam 100 éve gondolkodik azon, hogyan lehetne növelni a gyermekvállalási kedvet, amihez a nemzetközi szakirodalom amúgy elég jó támpontokat ad. Azok szerint a következő szociálpolitikai intézkedések befolyásolják a 21. században a gyerekvállalást:

  • ha elősegítik a nők munkahelyi előremenetelét, elhelyezkedését

"Ez fontos tényező abban, hogy a nők egy, két, három gyereket vállaljanak." (Magyar kutatások is ugyanezt mutatják, erről később.)

  • ha magas színvonalú az ellátás, például elérhetők a bölcsődék
Itthon 2010 óta egyre több a férőhely, de még mindig csak a gyerekek 16 százaléka jár bölcsődébe úgy, hogy a gyerekek sorban állnak a helyért. A szociális és családsegítő szolgálat elérhető legyen azok számára, akik ezt igénylik. Magyarországon tízből hat házasság végződik válással, a párkapcsolatoknál ennél is rosszabbak az arányok. Ha hamar szétmennek a párok, nagy valószínűséggel nem vállalnak be második vagy harmadik gyereket. A kapcsolatok egybentartása fontos tehát, jobb helyzetben lévő államokban finanszírozzák a pszichoterápiát, pszichológust. 
  • ha az apák szerepvállalását erősítik

Az apák sok országban több hétre otthon tudnak maradni a gyerekkel, 1-3 hónapot is kivehetnek, akkor gyedszerű ellátást kapnak. A kimutatások szerint ez megerősíti a kapcsolatot a gyerekkel, erősíti a család egybetartozását, a feladatok megosztásában is segít. "Segít, ha van apakvóta, vagy olyan a légkör, hogy az apáknak sem ciki gondoskodó munkát végezni."

©

Szikra Dorottya arról is beszélt, nem a harmadik vagy negyedik gyerek megszületése az igazi probléma, az első és második gyerekekből van hiány. Szerinte a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) sokakat nem befolyásolt. Azt látja, a kormány még mindig a nagycsaládokat támogatja, sokkal nagyobb mértékben, mint az egy-két gyerekes családokat vagy az egyedülálló szülőket.

"Nem ismerek olyan kutatást, amely a családi adókedvezmény pozitív hatását igazolná",

ahogy szerinte a családi pótlék emelésének lehetne ugyan pozitív hatása, de itt is bonyolultabb összefüggésről van szó. Ha igaz lenne, hogy több gyerek születik, ha több pénzt öntünk a rendszerbe, akkor nem a társadalmi struktúra alján és tetején születne a legtöbb gyerek.

Szikra szerint azt kellene végiggondolni, hogy a középosztály számára milyen intézkedésekre van szükség. (Számtalan kutatás igazolta: a kormány intézkedései a jobbmódú családoknak kedveznek – a szerk.)

Kivonták a nőket a munkaerőpiacról, és ez még nem fordult vissza

"Miért esik annyira nehezére a magyar nőknek a gyerekvállalás?" – tette fel a kérdést Vajda Róza szociológus, az MTA munkatársa, aki a foglalkoztatási vonalról beszélt részletesen. Legutóbbi kutatásuk szerint a nők azért nem vállalnak gyereket, mert

  • megélhetési gondjaik vannak,
  • rosszak a munkakörülmények,
  • az otthoni teherelosztás egyoldalú,
  • az anyaság és munkavállalás kibékíthetetlen ellentétbe kerül, holott a nemzetközi kutatások épp azt mutatják, ahol serkentik a nők munkavállalását, egyenlőbb a férfi-női szerepvállalás, ott több gyerek születik.

"A politikai beavatkozásoknál ezt kell szem előtt tartani"

– magyarázta Vajda Róza, aki szerint a politika ellentmondásos üzeneteket küld: bár beszélnek a nők munkába állásáról, a munkavédelmi szabályokon lazítottak, a családbarát munkahely szimbolikus értelemben létezik. A nőket gondoskodó szerepkörbe utaló sztereotípia sem segít, a politika ugyanis ezt meglovagolva helyezi egymással szembe a munka és gyerekvállalás kérdését. Szerinte téves elgondolás a gondoskodást kizárólag női feladatként értelmezni. A biztonság növelése kulcskérdés, a politikának a munkaerőpiacra való belépésen és az ott megmaradás feltételein is javítania kell. Szükség van elbocsátás elleni védelemre, antidiszkriminációra, egyenlő bánásmódra a felvételnél és a bérezésnél is. Az atipikus munkavállalást vonzóvá kell tenni a munkáltatók számára is. A rugalmas foglalkoztatás itthon nem terjedt el és csak bizonyos helyzetekben, szakmákban elképzelhető. Szükség van arra, hogy ez ne a munkáltató igényein és belátásán múljon, az pedig hátrányokhoz vezet, ha a részmunkaidőt csak az anyaságra gondolva alakítják ki. Vajda szerint a járulékcsökkentés csak átmeneti hatású, annál komplexebb megoldásra van szükség.

©

(Bár látszik, hogy nemzetközi és hazai kutatások szerint is a munkaerőpiaci lehetőség az egyik kulcskérdés, a kilátások nem túl biztatóak: a miniszterelnök ugyanis nemrég csodálkozott rá arra, a nők dolgozni akarnaka szerk.)

A nők jelentős része ráadásul nem választhat anyaság vagy karrier között: nincs képzettsége, így a gyerekvállalásba menekül. Ha egy nő a gyerek miatt tartósan vagy végleg kiszorul a munkaerőpiacról, a másik keresőtől vagy a szociális ellátástól függ majd:

"A demográfiai cél is elérhető, ha a munkavállalók, a nők jogait, érdekeit és biztonságát tartják szem előtt, szemben azzal a beszűkült fókusszal, amely a szülési hajlandóság serkentéséről szól."

Az egyetemi évek alatt még más miatt aggódnak

A fiatalokat más tartja vissza. Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom vezetője az egyetemisták körében végzett kutatásukról beszélt, ahol a kívánt gyermekek száma már 2,5 – persze nem születik ennyi –, de náluk még egészen mások az ösztönző/hátráltató tényezők:

  • kell stabil párkapcsolat
  • a szülők legyenek érettek
  • legyenek meg az anyagi feltételek is.

Skrabski szerint a fiatalokban nagy a maximalizmus a gyerekvállalással kapcsolatban, hatalmas felelősségnek érzik azt, amibe csak akkor vágnak bele, ha van már lakásuk, beindult a karrierjük. Ezért tolódik egyre későbbre a gyerekvállalás, és ezért nem születik meg annyi gyerek, mint amennyire vágynának.

"Szakítani kell azzal, hogy a demográfiai problémát úgy akarjuk megoldani, hogy növeljük a születésszámot. Azzal is foglalkozni kell, a gyerekek milyen körülmények között és meddig élnek" – mondta Szél Dávid szakpszichológus, család és párkapcsolati tanácsadó, az Apapara blog szerzője. Volt pár sarkos kijelentése: "a nemzetállamok ideje lejárt", a demográfiai helyzeten a férfi-női emancipációval, bevándorlók befogadásával is kell segíteni.

"Mítosz, hogy a gyerekkel 2-3 éves korig otthon kell maradni. Nincs olyan tudományos eredmény, ami ezt alátámasztja. Ez egy mítosz, amit a hazai gyespolitika alakított ki 1967-ben."

Arról is beszélt, hiába törekszik arra egy férfi egyénileg, hogy otthon maradjon a gyerekkel, a társadalmi berendezkedéssel, a rögzült struktúrával és a kormányzati elképzelésekkel is szembemegy. Ahol egyáltalán felmerül, hogy az apa maradjon gyesen, jellemzően az anyagiak döntik el a kérdést. Ráadásul a minimálbérre bejelentett, a fizetés jelentős részét zsebbe kapó férfiaknál fel sem merülhet ez az ötlet. Ő is a munkaerőpiaci attitűd átalakításáról beszélt, a nagyobb struktúráknak az egyéni törekvéseket kellene támogatniuk.

Amellett, hogy a férfi jellemzően nem mehet gyesre, fel sem merül, hogy ő legyen otthon, ha beteg a gyerek.

Praxisának tapasztalatait is megosztja:

"a szülők nem ismerik meg egymást szülőként. A terhességben az apa nem tud részt venni, az 5 nap apaszabadság semmire nem elég, a párok nem tudják szülőként megismerni egymást. Este mindenki fáradt a munkától – ideértve a gyerekkel otthon lévő anyát –, nem tudnak mit kezdeni egymással. A mélyszegénységben, illetve a felső középosztályban élők hajtják a több munkát és több pénzt, így a gyerekekkel sincsenek eleget."

©

A láthatatlan munka – vagyis a házimunka megosztása – a felvilágosult csoportokba már leszivárgott, az érzelmi házimunka kifejezés még nem ment át. Olyannyira, hogy a konferencián ülők sem tudták, mi ez. Szél elmagyarázta: a családi élet koordinálása, például születésnapok, ajándékok, különórák fejben tartása, intézése.

Szél azt mondta, a köznevelésbe be kell építeni a genderkérdést, a test- és szexuális tudatosságot. A nemi érés nem jár együtt pszichológiai vagy társadalmi éréssel, ezeket nem célozza semmi. "Ha elkezdenének ezen változtatni, a férfinak is több köze lenne a gyerekvállalási kedvhez. A cél, hogy a család egy közösen alkotott dolog legyen, még ha a szülők nincsenek is együtt."

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Petárdával töltött gyümölcs ölt meg egy elefántot Indiában

Petárdával töltött gyümölcs ölt meg egy elefántot Indiában

A tömegközlekedés leállt Trianon évfordulóján Budapesten, az autók nem

A tömegközlekedés leállt Trianon évfordulóján Budapesten, az autók nem

Orbán névre szóló focimezt kapott a fehérorosz elnöktől

Orbán névre szóló focimezt kapott a fehérorosz elnöktől