Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A következő nemzeti konzultáció témájáról, a gyermekvállalás ösztönzéséről rendezett konferenciát a Társaság a Szabadságjogokért. Kiderült, attól, hogy több pénzt rak a kormány a rendszerbe, még nem születik automatikusan több gyerek. Számos kormányzati intézkedés hatásában nem kimutatható. A konferenciára meghívták Novák Katalin családügyi államtitkárt, de nem ment el. Pedig hallhatott volna pár ötletet.

"Nem igaz, hogy ha több pénzt rakunk a családpolitikába, akkor több gyerek jön ki a másik oldalon. Ha ez igaz lenne, 2010 után megugrott volna a születésszám, de nem történt meg" – mondta ki a szerda esti konferencia egyik legfontosabb mondatát Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa.

A KSH legfrissebb adatai szerint az év első negyedévében kevesebb gyerek született, mint az előző év azonos időszakában, de a halálozás is csökkent, így a természetes fogyás csökkent. Korábban Novák Katalin államtitkár örvendezett azon, hogy a gyerekvállalási kedv nőtt: a 2011-es mélypont (1,23) után 2017-re 1,5-re nőtt az átlagos gyerekszám családonként. Orbán Viktor miniszterelnök szerint a demográfia a legfontosabb kérdés – bár ezt minisztériumi szinten nem sikerült leképezni –, a cél, hogy 2030-ra a reprodukciós ráta 2,1-re emelkedjen. Ez az, ami most 1,5-en áll. A miniszterelnök bejelentette, konzultációt indít a nőkkel arról, mi kellene ahhoz, hogy több gyereket szüljenek. Később kiderült, nemcsak a nőket kérdezik meg, hanem mindenkit, de csak ősszel. A Társaság a Szabadságjogokért által szervezett konferenciára meghívták Novák Katalin államtitkárt is, aki így élőben hallgathatott volna végig számtalan szempontot, de nem ment el.

Ha dolgozhat, szül

Előadásában Szikra Dorottya arról beszélt, a magyar állam 100 éve gondolkodik azon, hogyan lehetne növelni a gyermekvállalási kedvet, amihez a nemzetközi szakirodalom amúgy elég jó támpontokat ad. Azok szerint a következő szociálpolitikai intézkedések befolyásolják a 21. században a gyerekvállalást:

  • ha elősegítik a nők munkahelyi előremenetelét, elhelyezkedését

"Ez fontos tényező abban, hogy a nők egy, két, három gyereket vállaljanak." (Magyar kutatások is ugyanezt mutatják, erről később.)

  • ha magas színvonalú az ellátás, például elérhetők a bölcsődék
Itthon 2010 óta egyre több a férőhely, de még mindig csak a gyerekek 16 százaléka jár bölcsődébe úgy, hogy a gyerekek sorban állnak a helyért. A szociális és családsegítő szolgálat elérhető legyen azok számára, akik ezt igénylik. Magyarországon tízből hat házasság végződik válással, a párkapcsolatoknál ennél is rosszabbak az arányok. Ha hamar szétmennek a párok, nagy valószínűséggel nem vállalnak be második vagy harmadik gyereket. A kapcsolatok egybentartása fontos tehát, jobb helyzetben lévő államokban finanszírozzák a pszichoterápiát, pszichológust. 
  • ha az apák szerepvállalását erősítik

Az apák sok országban több hétre otthon tudnak maradni a gyerekkel, 1-3 hónapot is kivehetnek, akkor gyedszerű ellátást kapnak. A kimutatások szerint ez megerősíti a kapcsolatot a gyerekkel, erősíti a család egybetartozását, a feladatok megosztásában is segít. "Segít, ha van apakvóta, vagy olyan a légkör, hogy az apáknak sem ciki gondoskodó munkát végezni."

©

Szikra Dorottya arról is beszélt, nem a harmadik vagy negyedik gyerek megszületése az igazi probléma, az első és második gyerekekből van hiány. Szerinte a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) sokakat nem befolyásolt. Azt látja, a kormány még mindig a nagycsaládokat támogatja, sokkal nagyobb mértékben, mint az egy-két gyerekes családokat vagy az egyedülálló szülőket.

"Nem ismerek olyan kutatást, amely a családi adókedvezmény pozitív hatását igazolná",

ahogy szerinte a családi pótlék emelésének lehetne ugyan pozitív hatása, de itt is bonyolultabb összefüggésről van szó. Ha igaz lenne, hogy több gyerek születik, ha több pénzt öntünk a rendszerbe, akkor nem a társadalmi struktúra alján és tetején születne a legtöbb gyerek.

Szikra szerint azt kellene végiggondolni, hogy a középosztály számára milyen intézkedésekre van szükség. (Számtalan kutatás igazolta: a kormány intézkedései a jobbmódú családoknak kedveznek – a szerk.)

Kivonták a nőket a munkaerőpiacról, és ez még nem fordult vissza

"Miért esik annyira nehezére a magyar nőknek a gyerekvállalás?" – tette fel a kérdést Vajda Róza szociológus, az MTA munkatársa, aki a foglalkoztatási vonalról beszélt részletesen. Legutóbbi kutatásuk szerint a nők azért nem vállalnak gyereket, mert

  • megélhetési gondjaik vannak,
  • rosszak a munkakörülmények,
  • az otthoni teherelosztás egyoldalú,
  • az anyaság és munkavállalás kibékíthetetlen ellentétbe kerül, holott a nemzetközi kutatások épp azt mutatják, ahol serkentik a nők munkavállalását, egyenlőbb a férfi-női szerepvállalás, ott több gyerek születik.

"A politikai beavatkozásoknál ezt kell szem előtt tartani"

– magyarázta Vajda Róza, aki szerint a politika ellentmondásos üzeneteket küld: bár beszélnek a nők munkába állásáról, a munkavédelmi szabályokon lazítottak, a családbarát munkahely szimbolikus értelemben létezik. A nőket gondoskodó szerepkörbe utaló sztereotípia sem segít, a politika ugyanis ezt meglovagolva helyezi egymással szembe a munka és gyerekvállalás kérdését. Szerinte téves elgondolás a gondoskodást kizárólag női feladatként értelmezni. A biztonság növelése kulcskérdés, a politikának a munkaerőpiacra való belépésen és az ott megmaradás feltételein is javítania kell. Szükség van elbocsátás elleni védelemre, antidiszkriminációra, egyenlő bánásmódra a felvételnél és a bérezésnél is. Az atipikus munkavállalást vonzóvá kell tenni a munkáltatók számára is. A rugalmas foglalkoztatás itthon nem terjedt el és csak bizonyos helyzetekben, szakmákban elképzelhető. Szükség van arra, hogy ez ne a munkáltató igényein és belátásán múljon, az pedig hátrányokhoz vezet, ha a részmunkaidőt csak az anyaságra gondolva alakítják ki. Vajda szerint a járulékcsökkentés csak átmeneti hatású, annál komplexebb megoldásra van szükség.

©

(Bár látszik, hogy nemzetközi és hazai kutatások szerint is a munkaerőpiaci lehetőség az egyik kulcskérdés, a kilátások nem túl biztatóak: a miniszterelnök ugyanis nemrég csodálkozott rá arra, a nők dolgozni akarnaka szerk.)

A nők jelentős része ráadásul nem választhat anyaság vagy karrier között: nincs képzettsége, így a gyerekvállalásba menekül. Ha egy nő a gyerek miatt tartósan vagy végleg kiszorul a munkaerőpiacról, a másik keresőtől vagy a szociális ellátástól függ majd:

"A demográfiai cél is elérhető, ha a munkavállalók, a nők jogait, érdekeit és biztonságát tartják szem előtt, szemben azzal a beszűkült fókusszal, amely a szülési hajlandóság serkentéséről szól."

Az egyetemi évek alatt még más miatt aggódnak

A fiatalokat más tartja vissza. Skrabski Fruzsina, a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom vezetője az egyetemisták körében végzett kutatásukról beszélt, ahol a kívánt gyermekek száma már 2,5 – persze nem születik ennyi –, de náluk még egészen mások az ösztönző/hátráltató tényezők:

  • kell stabil párkapcsolat
  • a szülők legyenek érettek
  • legyenek meg az anyagi feltételek is.

Skrabski szerint a fiatalokban nagy a maximalizmus a gyerekvállalással kapcsolatban, hatalmas felelősségnek érzik azt, amibe csak akkor vágnak bele, ha van már lakásuk, beindult a karrierjük. Ezért tolódik egyre későbbre a gyerekvállalás, és ezért nem születik meg annyi gyerek, mint amennyire vágynának.

"Szakítani kell azzal, hogy a demográfiai problémát úgy akarjuk megoldani, hogy növeljük a születésszámot. Azzal is foglalkozni kell, a gyerekek milyen körülmények között és meddig élnek" – mondta Szél Dávid szakpszichológus, család és párkapcsolati tanácsadó, az Apapara blog szerzője. Volt pár sarkos kijelentése: "a nemzetállamok ideje lejárt", a demográfiai helyzeten a férfi-női emancipációval, bevándorlók befogadásával is kell segíteni.

"Mítosz, hogy a gyerekkel 2-3 éves korig otthon kell maradni. Nincs olyan tudományos eredmény, ami ezt alátámasztja. Ez egy mítosz, amit a hazai gyespolitika alakított ki 1967-ben."

Arról is beszélt, hiába törekszik arra egy férfi egyénileg, hogy otthon maradjon a gyerekkel, a társadalmi berendezkedéssel, a rögzült struktúrával és a kormányzati elképzelésekkel is szembemegy. Ahol egyáltalán felmerül, hogy az apa maradjon gyesen, jellemzően az anyagiak döntik el a kérdést. Ráadásul a minimálbérre bejelentett, a fizetés jelentős részét zsebbe kapó férfiaknál fel sem merülhet ez az ötlet. Ő is a munkaerőpiaci attitűd átalakításáról beszélt, a nagyobb struktúráknak az egyéni törekvéseket kellene támogatniuk.

Amellett, hogy a férfi jellemzően nem mehet gyesre, fel sem merül, hogy ő legyen otthon, ha beteg a gyerek.

Praxisának tapasztalatait is megosztja:

"a szülők nem ismerik meg egymást szülőként. A terhességben az apa nem tud részt venni, az 5 nap apaszabadság semmire nem elég, a párok nem tudják szülőként megismerni egymást. Este mindenki fáradt a munkától – ideértve a gyerekkel otthon lévő anyát –, nem tudnak mit kezdeni egymással. A mélyszegénységben, illetve a felső középosztályban élők hajtják a több munkát és több pénzt, így a gyerekekkel sincsenek eleget."

©

A láthatatlan munka – vagyis a házimunka megosztása – a felvilágosult csoportokba már leszivárgott, az érzelmi házimunka kifejezés még nem ment át. Olyannyira, hogy a konferencián ülők sem tudták, mi ez. Szél elmagyarázta: a családi élet koordinálása, például születésnapok, ajándékok, különórák fejben tartása, intézése.

Szél azt mondta, a köznevelésbe be kell építeni a genderkérdést, a test- és szexuális tudatosságot. A nemi érés nem jár együtt pszichológiai vagy társadalmi éréssel, ezeket nem célozza semmi. "Ha elkezdenének ezen változtatni, a férfinak is több köze lenne a gyerekvállalási kedvhez. A cél, hogy a család egy közösen alkotott dolog legyen, még ha a szülők nincsenek is együtt."

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Monica Lewinsky kezébe veszi az irányítást: kitálal Clintonról

Monica Lewinsky kezébe veszi az irányítást: kitálal Clintonról

Az MNB már vizsgálja, trükköztek-e az utolsó pillanatokban a lakástakarékok

Az MNB már vizsgálja, trükköztek-e az utolsó pillanatokban a lakástakarékok

Albán lapok szerint magyar követségi autóval vitték át Montenegróba Gruevszkit

Albán lapok szerint magyar követségi autóval vitték át Montenegróba Gruevszkit

A NER-kritikus Fluor Tomival avatják fel a Mol-Vidi-stadiont

A NER-kritikus Fluor Tomival avatják fel a Mol-Vidi-stadiont

Emberkereskedelemmel is meggyanúsították az időseket átverő bűnbanda egyik tagját

Emberkereskedelemmel is meggyanúsították az időseket átverő bűnbanda egyik tagját

Svájci gleccseren rakták ki a világ legnagyobb képeslapját

Svájci gleccseren rakták ki a világ legnagyobb képeslapját