Bulibárók: "Több forgalmat csinálok négy nap alatt, mint egész télen"
Nagy biznisz a fesztiválszezon egy-egy településnek, a kereskedők is igen jól járnak, csak éppen nem szívesen beszélnek erről. Azért körbekérdeztünk, és olykor meglepő számokat hallottunk.
Hű, most nem tudunk a kérdésre válaszolni, mindenki kint van a fesztiválon!
– mondta még csütörtökön a soproni önkormányzat egyik munkatársa, amikor arról szerettünk volna beszélni valakivel, mennyit hoz a településnek a VOLT.
Azóta sem került elő senki, így a város honlapjáról voltunk kénytelenek adatokat szerezni (ugyanígy jártunk a most szerdán kezdődő Balaton Sound "otthonával", Zamárdival is, bár ott még azt sem mondták, hogy bocs, most fesztiválozunk, egyszerűen csak eltűntek), bár az nem az igazi, mert azt is szerettük volna megtudni, a fesztiválozók közül mennyien járhatnak vissza később, mert megtetszett nekik a környék a rendezvény alatt.
Pedig ezeknek a fesztiváloknak nagyon sok nyertesük van. Nagyot kaszálnak például a szállásadók: Sopronban egy egyszerű kollégiumi szobát – amelyhez még törölköző sem járt, csak két ágy és egy közös fürdőszoba – 20 ezer forintért lehetett kivenni egy éjszakára. Egy élelmes vállalkozó pedig 30 forintért ad csapvizet a fesztiválozóknak, mert megunta, hogy csak ezért járnak hozzá. De persze nem csak a soproniak járnak jól, több cég például fesztiválbuszokat indít Budapestről, 8000 forint oda-vissza, mindenkinek megéri. A bulizó nem fizeti ki a két és félszer ennyibe kerülő szállást, a buszosoknak meg tuti bevétel.
Berobbantak
A városon önmagán is nagyot dob a VOLT: 5 nap alatt nagyjából annyian fordulnak meg Sopronban, mint az év összes többi napján együtt. Ez meg is látszik az országos rangsoron. Mikor elkészítik a legnépszerűbb magyar települések listáját, ahova a legtöbb turista megy, Sopron annyira elöl szokott állni, amennyire csak előre kerülhet egy város, amelynek nincs sem gyógyfürdője, sem Balaton-partja. Így a nála sokkal nagyobb Szegeddel, Debrecennel és Győrrel van egy szinten (nagyrészt a VOLT látogatóinak köszönhetően), tulajdonképpen a híres, ám víz nélküli városok közül egyedül Egerrel nem tudja felvenni a versenyt.
2016-ban 148, tavaly már 160 ezer ember volt a fesztiválon, miközben az egész évben 360 ezer vendégéjszakát regisztráltak a soproni szálláshelyeken. A városvezetés úgy számol, egy év alatt 165 millió forint idegenforgalmi adót gyűjthetnek be, ha ennek csak harmadát vetítjük a VOLT-ra, akkor aprópénz az a 8 millió, amivel az önkormányzat támogatja a fesztivált. Ez nem nagy tétel a VOLT költségvetéséhez képest sem: a soproni fesztivál és a Balaton Sound közös kasszán van, együttvéve 5 milliárd forintból jön ki megszervezésük. A bevételeik nagyjából 70 százalékát adják a jegyárak.
A Sound-pénzen osztoznak
Zamárdi nem örülhet ennyire: a Balaton Soundra idén is 150-160 ezer vendéget várnak ugyan, ez a rendezvény sokkal inkább Siófoké és környékéé, mint egyetlen településé. Azért Zamárdi önkormányzata is számíthat bevételekre, ráadásul megemelték az idegenforgalmi adót is, minden vendégéjszaka után 500 forintra, már ott tartanak, hogy az egész évre vetítve 130 millió forint idegenforgalmi és 120 millió iparűzési adóval számolnak. Tény azonban, hogy a Balatonhoz a turisták egész nyáron érkeznek, így a Balaton Sound nem hoz annyira kiugró számokat az év többi részéhez viszonyítva, mint Sopronnak a VOLT. Ráadásul sok fesztiválozó nem is Zamárdiban száll meg, hanem Siófokról vagy Szántódról megy át a Soundra. Az önkormányzatnak egyébként itt is vannak kiadásai: 800 ezer forintért rendelnek például zajvizsgálatot, hogy teszteljék, a lakóövezetbe és az északi partra mennyire szűrődnek át a koncertek hangjai.
A kisebb rendezvényekkel nem lehet a legnépszerűbb 20 település közé bekerülni, de azért helyben, illetve a környéken ezek is sokat hoznak.
Ozora például hátrányos helyzetű település, 98 százalékban támogatásokból él. Az éves bevétele iparűzési adóból 20 millió forint, az egyhetes fesztiválból viszont egyből bejön 3 millió.
„Mi főztünk ételt a biztonsági embereknek tavaly, ez idén is így lesz” – mondja az 1400 fős falu polgármestere, Nagy Istvánné. Az önkormányzat kiadja a Civil házat is, amit ilyenkor a négy kulturális közfoglalkoztatott tart rendben, a fesztivál ideje alatt pedig több közmunkás tud dolgozni. A legendás Ozora fesztivál a falutól 10,4 kilométerre van, de azért néhányan a településen töltik az éjszakát, egy részük később is visszatér.
Pech, ha az ellenkező irányba mennek
A falunak viszont nincs szerencséje: 2017 januárjában bezárt a helyi Takarékbank, így ott nem lehet készpénzt felvenni, ahhoz a fesztiválról 11,4 kilométerre lévő Simontornyára kell menni, ami pont a másik irányban van. És ha már ott vannak, inkább ott vásárolnak be. Valamiért eddig is inkább oda jártak át – mondta az egyik ozorai boltos, aki azért csak bízik egy ki forgalomnövekedésben.
Simontornyán viszont tudják, mire számítsanak: bár a fesztivál július 30-án kezdődik, ám az ottani boltosok már két hete gőzerővel készülnek, táraznak be tartós élelmiszerekből, meg főleg italokat rendelnek előre.
A sör és az ásványvíz fogy a legjobban
– mondta a boltvezető, aki a fesztiválra is kijár besegíteni. Ozorán "fesztiváláron" lehet italhoz jutni – 5-600 forint egy sör vagy egy ásványvíz –, de szerinte nem csak ezért éri meg átjárni: a boltban nagyobb a választék. Igaz, ki kell fizetni a taxit is: miután a rendőrök lesben állnak, a fesztiválozók nem merik megkockáztatni a kocsikázást.
Vannak bőségesen taxisok
– villant fel egy újabb vállalkozó réteget, amely igen jól jár a fesztivállal.
Azt azonban még nagyságrendileg sem volt hajlandó elárulni, mennyit hoz a fesztivál, annyit mondott csak, "szépen lendít a forgalmon", de azért nem ez határozza meg az egész évet. A hirtelen megnövekvő tömeget is tudják kezelni, a boltban például ilyenkor három pénztár működik.
Sor volt, sor lesz!
A Bánkitó fesztiválon a boltra szoktak panaszkodni, beszéltünk velük is. Az üzletet üzemeltető cég egyik ügyvezetője, Torma Andrásné azt mondja, a fesztivál alatt hajnaltól vakulásig dolgoznak, az egész család beáll, sőt, tanulók is besegítenek. Sorállás idén is lesz: az amúgy pár száz fős település kiszolgálására méretezett boltban nincs árleolvasógép, de a sok kártyás fizetés is lassítja a tempót.
Ez az egy hét ilyen.
– jegyzi meg. Azt viszont kapásból nem tudta megmondani, hogy a fesztiválozók az átlagforgalom hányszorosát hagyják a boltban. A szervezők szerint korábban a vendéglátóipari egységek sem állták igazán a sarat, úgy tűnt, mintha nem érdekelné őket, hogy a minél flottabb kiszolgálással több pénzt lehessen keresni. Ez mostanra változott, a focipályán is lehetnek például büfék. Hákli Tibor alpolgármester védi a vállalkozókat:
Egy 700 fős településnek nehéz felkészülnie 3 ezer fő fogadására, de mindent megtesznek. Olyan egyik városban sincs, hogy nem kell sorba állni egy boltban. A kisboltban ideiglenesen lehet több emberrel dolgozni, nagyobb árukészletet felhalmozni, de három plusz pénztárgépet nem lehet beszerelni, mert arra nincs hely, és az év többi részében nincs is rá szükség.
Fülöp Máté
A vendéglátásban itt is munkaerőhiány van, így
hirtelen beállnak a családtagok, ismerősök, barátok egy hétre, hogy minél gördülékenyebben menjen minden.
Miután véget ér a fesztivál, rögtön elkezdenek készülni a következő évire, bár a munka 1-2 héttel a rendezvény előtte válik intenzívvé. A fesztivállal elégedettek, a polgármester szerint az jól működik. A város honlapján talált adatok szerint Bánk 10,5 milliót kap a turisták után, miközben a falu egész évben 338 millióból gazdálkodik. Arról viszont nincs adatuk, hogy a fesztiválozók milyen arányban járnak vissza magára a településre.
Hegyekben állna a sátor, ha hagynák
A több települést érintő Ördögkatlan fesztivál évről évre nő, tavaly 80 ezres látogatottságot hozott, idén már százezerben bíznak. Nagyharsány polgármestere, Beregszászi József azt mondja, az önkormányzat maga nagyjából nullszaldósra jön ki, miután az egyre növekvő létszám miatt folyamatosan fejleszteni kell az infrastruktúrát – vizesblokkok létrehozásával és felújításával –, a lakosság viszont nagyon jól jár a szálláskiadással és a vendéglátással.
Egy polgármester elsődleges célja, hogy a lakosság meg legyen elégedve, és a vendégek igényeit kielégítsük.
Így nincs baja a nullszaldóval. Máshonnan is érkeznek vendéglátósok, ehhez viszont a falunak nincs köze, azt a fesztiválszervező intézi. Máshol is ez a gyakorlat.
A futballpályán lehet sátrazni – ott van rendes infrastruktúra –, egyes magánházakat viszont már figyelmeztettek, mikor úgy adták ki a kertet a sátrazóknak, hogy nem volt mobil-WC vagy zuhanyzó.
Nagyharsányban egyébként 1500-2000 ember tud megszállni a házaknál, jellemzően azonnal foglalnak következő évre is. Az egyik helyi vendégház tulajdonosa megerősíti ezt:
Visszajáró vendégeink vannak, mikor mennek el, mondják, hogy jönnek jövőre is. Mikor kiderül a fesztivál pontos időpontja, azonnal le is foglalják a szállást.
Azt meséli, a kicsi vendégház három éve üzemel, de nem a fesztivál inspirálta őket, az üresen maradt családi házzal akartak kezdeni valamit. Meg aztán, teszi hozzá, a fesztiválon kívül is van forgalmuk.
Jó nagy buli, de jobb a saját?
A Fishing alatt több forgalmat csinálunk, mint egész télen
– ezt már egy orfűi kereskedő mondja. Kiderült, az éves bevétel 8-9 százaléka jön be pár nap alatt. A település maga ennél jobban jár: a polgármester, Füziné Kajdy Zita azt mondja, az idegenforgalmi adó felét, 10-11 millió forintot ilyenkor szedik be. Az 1400 fős települést a fesztivál idején 8-10 ezer ember lepi el. Nem is feltétlenül örül mindenki. Idén érkezett például panasz a hangos zenére, ki is ment a mérőkocsi, de kiderült, nem lépték túl a megengedett értéken.
A Fishinggel nemcsak Orfű jár jól, a környező településekre is szállítják az embereket különböző programokra. Pécsre is sűrítve közlekednek a buszok, de a város közelsége a boltosoknak is jó: ha valami elfogy, fél óra alatt megfordul a szállító. Az imént idézet kereskedő azt mondja,
A tó körül egy városnéző kisvonat megy körbe, itt van egy megálló. Mikor végez a turnus, megtelik az üzlet.
A boltot 24 éve üzemelteti a férfi, azt mondja, a fesztiválozók nem okoztak neki sosem meglepetést. „Az első szezon gyenge volt”, lassan fejlődött, most meg már keményen készülnek rá: eleve számítógépes, vonalkódleolvasó rendszerük van, ilyenkor fölvesznek néhány embert. A romlandók kivételével pedig előző héten berendelik az árut, hogy az átvétellel ne teljen akkor az idő.
Azt tapasztaltuk egyébként, hogy a vállalkozók nem szívesen mondták meg, mennyit keresnek a fesztiválokkal. Voltak udvarias semmitmondások, más hirtelen azt sem tudta, idén is kimegy-e árusítani a hamarosan kezdődő fesztiválra, mint a korábbi években, egy trafikos viszont keresetlen stílusban, kapásból tegezve rázott le:
Ugye nem gondolod, hogy ezt így, telefonon, egy tök ismeretlen számról hívva megmondom.
A legviccesebb beszélgetés viszont az volt, mikor az egyik településen arról érdeklődünk, mennyi hasznot hoz a fesztivál – direkt nem mondtuk ki a nevét –, majd az alany rögtön visszakérdezett,
a rétesfesztiválra gondol?
Bevételt nem hoz ugyan, de mégiscsak az övék.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
