Vasárnap tartotta alakuló ülését a Migration Aid Alapítvány vezetőinek „kényszerpártja”, az Éjjeli Őrség.

Az évek óta a kormány támadásainak célkeresztjében álló, menekülteket segítő szervezet, ahogy arról beszámoltunk, augusztus közepén jelentette be, hogy a működését ellehetetlenítő bevándorlási különadó elkerülése érdekében néven politikai párttá alakul. Pártokra és politikai szervezetekre ugyanis nem vonatkozik az eredetileg a Stop Soros törvénycsomagba foglalt, brüsszeli és nemzetközi bírálatokra végül az adótörvényekbe épített különadó.

Az Éjjeli Őrség honlapján közzétett rövid beszámoló szerint a pártot három tagú elnökség irányítja majd, a pártelnök a Migration Aid Alapítványt is vezető Siewert András, rajta kívül az elnökség tagja még Siklósi Brigitta, az alapítvány kuratóriumi elnöke és a "külsősként" érkezett, a Migration Aid munkájában korábban részt nem vevő Gerzsány Róbert.

Reviczky Zsolt

Az egyhangúlag elfogadott alapszabály szerint az Éjjeli Őrség célja az önmagáról gondoskodni képes, a természeti környezetével harmóniában élő, a bajbajutottakkal szolidáris közösségek megteremtésének segítése.

Az alapításban Siewert András tájékoztatása szerint nagyjából százan vettek részt, és körülbelül kétszer ennyien töltötték ki eddig a párthoz való csatlakozást kezdeményező űrlapot. A jelentkezők között – mint megírtuk – csaknem valamennyi jelenlegi parlamenti párt tagjai előfordultak a Fidesztől az MSZP-n és LMP-n át a Jobbikig.

A hivatalos bejegyzési kérelmet az Éjjeli Őrség vezetősége még a héten benyújtja a bíróságnak.

Már dolgoznak az ellenszeren

A kormánypártok közben – ahogy azt előrevetítettük – nem nézik tétlenül a szervezkedést: információink szerint már a kormánypártok szeptember közepi, őszi ülésszakot előkészítő frakcióülésén felvetődött, hogy tenni kellene valamit, hogy a (kormánypárti interpretációban) „migránspárti, sorosista” alapítvány ne játszhassa ki a törvényeket.

Hogy mit, az még nem körvonalazódott, a parlament igazságügyi bizottsága a fideszes alelnök, Czunyiné Bertalan Judit kezdeményezésére kedden mindenesetre önálló napirendi pontként tárgyalja „a Migration Aid párttá alakulásával kapcsolatos törvényességi kérdéseket”.

A testület alelnökétől szerettük volna megtudni, hogy pontosan mit várna a bizottságtól és hogyan módosítana a hatályos szabályozáson, a politikust azonban nem sikerült elérnünk. a Magyar Időknek viszont igen: Czunyiné Bertalan Judit a lapnak azt mondta: az ügy törvényességének áttekintését, illetve, ha kell, konkrét jogszabály-módosító javaslatot vár a bizottságtól arra vonatkozóan, hogy „mit lehet tenni azért, hogy a magyar törvényeket vállaltan megkerülni akaró szervezet ne tudjon párttá alakulni.”

Czunyiné szerint bár a parlamenti bizottság jogköre korlátozott, „mégis van arra jogosultsága, hogy olyan javaslatot tegyen, amelynek segítségével egy törvénytelenség megakadályozható”.

Reviczky Zsolt

Az Éjjeli Őrség megalakulását kiprovokáló bevándorlási különadó szabályai egyébként olyan mértékig homályosak, hogy az sem egyértelmű, kire-mire vonatkozik pontosan a 25 százalékos közteher. (Az új adóval kapcsolatos anomáliákról itt írtunk részletesen.)

Menekülteket segítő tevékenysége miatt Migration Aid Alapítványra első ránézésre például esetleg vonatkozhatna, de a gyakorlatban rájuk sem: az adománygyűjtést augusztusban felfüggesztő, már csak a korábbi adományai kifutásáig működő alapítvány vezetője a hvg.hu-nak azt mondta: augusztus 25-31 között (erre az időszakra vonatkozna az első bevallási és adófizetési kötelezettség) szándékosan nem végeztek semmilyen, a törvényben adókötelesként leírt tevékenységet. (A törvény, illetve a különadóról szóló NAV-os útmutató szerint ilyen például a „bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatása és „minden olyan program, akció, tevékenység, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás előmozdítására irányul" – például médiakampányok, médiaszemináriumok folytatása, és az abban való részvétel, oktatásszervezés, hálózatépítés és működtetés vagy bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység.

A Migration Aid korábban egyébként levélben kért segítséget a NAV-tól az új adó számos anomáliájának értelmezéséhez – egyebek mellett adóalanyiságuk megállapításához –, de egyelőre nem kaptak választ a kérdéseikre.

A kormánypárti kommunikációban következetesen migrációt segítőként említett jogvédő és civil szervezetek – a TASZ, a Helsinki Bizottság, az Amnesty International vagy a Menedék Migránsokat segítő Egyesület – már korábban egyértelművé tették, hogy nem tartják magukat az új adó alanyának, ezért nem is készít bevallást a szeptember 15-i határidőre.