"Higgye el, nekünk se kellemes!" – a NAV-ban is vakarják a fejüket a bevándorlási különadón
Mi alapján szűri ki vajon a NAV a több ezer hazai civil szervezet közül a bevándorlási különadó fizetésére kötelezetteket? Az alapító okiratban szereplő tevékenységeket veszi alapul? Akkor aligha jár jól. A számlákat nézi át, hol bukkan fel egy „bevándorlás előmozdítására irányuló médiakampányról” kiállított számla? Vagy kaptak a valamilyen útmutatót a kormánytól – adott esetben a konkrét szervezetek listáját –, hogy kiket kell adóalanynak tekinteni? Kis magyar abszurd egy hatályos adóteherről, amelyről még az adóhatóság sem igazán tudja, hogy kire és hogyan vonatkozik.
„Nagyon jók a kérdések, azt kell, hogy mondjam, ezek itt házon belül is mind felmerültek. Nem egyszerű feladat, de egy biztos: meg kell tudni oldani. Higgye el, nekünk se kellemes! – sokat mond a mai magyar valóságról, ha eláruljuk, hogy a fenti beszélgetést a NAV egy tisztviselőjével folytattuk kedden, miután a vonatkozó adótörvény és a NAV által kiadott útmutató alapján, többszöri nekifutásra sem sikerült rájönnünk, hogy pontosan kikre vonatkozik a múlt pénteken hatályba lépett bevándorlási különadó. A párbeszédből pedig egyértelmű, hogy ezt még az adó bevallásának és befizetésének ellenőrzésére hivatott hatóság sem tudja pontosan, vagy legalábbis minimum kérdőjelek (viták?) vannak az értelmezéséről még a szervezeten belül is.
A bevándorlási különadó persze – ahogy arról többször beszámoltunk – elsősorban politikai termék, nem pedig a költségvetés bevételeinek növelésre kiötlött közteher: a kormány egyértelműen a migránsellenes hozzáállás erősítése, az ezzel kapcsolatos kommunikáció fenntartása, nem utolsósorban pedig a menekülteket segítő civilek megbüntetése érdekében találta ki, eredetileg még az szintén közjogi nonszensznek számító Stop Soros részeként, majd brüsszeli és egyéb aggályok nyomán végül az adótörvényekbe ágyazva.
A fenti, a téma kényessége miatt neve mellőzését kérő tisztviselő arról is beszélt, hogy a törvény azért is hozza különösen nehéz helyzetbe az adóhatóságot, mert szeretnék még a gyanúját is elkerülni, hogy a NAV politikai alapon vagy megrendelésre végzi a munkáját. Emiatt szerinte nagyon igyekeznek, hogy a törvény értelmezése szigorúan objektív legyen, és egyetlen érintett se érezhesse úgy, hogy szubjektív szempontok alapján vegzálja a hatóság.
Az igyekezet ellenére ez azonban nem lesz könnyű: ugyanis ember legyen a talpán, aki értelmezni tudja a hanyag megfogalmazású, jogilag és adózástechnikailag is számtalan kérdőjelet, nem mellesleg alkotmányossági aggályokat is felvető jogszabály gumiparagrafusait.
Nem mind (adó)alany, ami annak látszik
Bár a NAV-ot vezető államtitkár a hatályba lépés előtt magabiztosan úgy nyilatkozott a Magyar Időknek, hogy a különadó (BEVKA) szabályait következetesen fogja számonkérni az érintett szervezeteken, a törvény legnagyobb anomáliáját – jelesül, hogy kiket is kell érteni érintettként, adóalanyként – már nem oldotta fel.
A törvény, illetve a különadóról szóló NAV-os útmutató szerint BEVKA-köteles:
– a bevándorlást segítő tevékenység anyagi támogatása
– a magyarországi székhelyű bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet működésének anyagi támogatása.
Bevándorlást segítő tevékenységbe pedig „minden olyan program, akció, tevékenység beletartozik, amely közvetlenül vagy közvetve a bevándorlás előmozdítására irányul", úgy is mint:
– médiakampányok, médiaszemináriumok folytatása, és az abban való részvétel;
– oktatásszervezés;
– hálózatépítés és működtetés vagy
– bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység.
A Migration Aid Alapítvány, amely a különadó hatására megszűnik és párttá konvertálódik, úgy érzi, a törvény rá biztosan vonatkozik, de rajta kívül nem igazán van olyan szervezet ma Magyarországon, amely ezt gondolja. A kormány szemében jó ideje szálkát jelentő, következetesen bevándorlást támogató szervezetként definiált Helsinki Bizottság, TASZ, Amnesty International vagy Transparency International Magyarország valójában egytől egyig jogvédő és emberi jogi szervezetek, tevékenységeik közt általánosságban szerepel a támogatásra szorulók – köztük a menekültek – védelme. Vagyis hiába nyújtottak/nyújtanak például jogi segítséget menedékkérőknek vagy képviseltek őket a magyar állammal szembeni perükben, a törvényben szereplő fenti négy kritériumot nézve nem számítanak adóalanynak. Ép ésszel könnyen fel is fogható, hogy miért: mert azzal, hogy kiállnak például a tranzitzónában tartózkodókért vagy tiltakoznak az éheztetésük ellen, nem a bevándorlást támogatják, hanem az embertelen bánásmódban részesített menekülteket.
Mi alapján szűri ki tehát a NAV a több ezer hazai civil szervezet közül a különadó megfizetésére kötelezetteket? Az alapító okiratban szereplő tevékenységeket veszi alapul? A számlákat nézi át, hol bukkan fel „egy bevándorlás előmozdítására irányuló médiakampányról” kiállított számla? Vagy kaptak a kormánytól valamilyen útmutatót, adott esetben listát konkrét szervezetekről, hogy kiket kell adóalanynak tekinteni?
Szóljon, aki érti
Nem sokkal tisztább a helyzet az adó bevallásával és az adóalap kiszámításával kapcsolatban sem. Az adóalanyok első körének, „a bevándorlást segítő tevékenységet anyagilag támogató szervezeteknek” minden hónap 15-éig kell bevallaniuk és megfizetniük a különadót. A kacifántos definíció alatt a gyakorlatban azokat a cégeket, vállalkozásokat, szervezeteket kell érteni, amelyek valamekkora összeggel vagy természetbeni adománnyal támogattak egy „migránssegítő” civil szervezetet, egy fiktív példát véve, a "Migránssimogató Alapítványt". Az adófizetés alapkötelezettsége első körben tehát a cégé vagy más szervezeté, nem az alapítványé.
E cégeknek legkésőbb minden hó 15-éig nemcsak a támogatás – például az átutalt összeg vagy átadott ingóság – utáni 25 százalékos adót kell megfizetniük, hanem nyilatkozniuk is kell a támogatottnak – vagyis a Migránssimogató Alapítványnak (MA) –, hogy különadó-kötelezettségüket teljesítették. Ennek hiányában ugyanis a "bevándorlást segítő" tevékenységet végző – az MA – válik adóalannyá, az adóalapja pedig „a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség” lesz.
Na, de mi számít annak? A törvénybe foglalt – eleve nonszensz – meghatározásokat véve például számlákkal kellene igazolni a „bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenységet” vagy a „hálózatépítést és -működtetést”? Vagy: ha egy alapítvány kilencven százalékban az országban már legálisan tartózkodó, befogadotti vagy oltalmazotti státusban lévő menekülteket segít, mondjuk lakhatáshoz, munkához vagy ruhához, élelmiszerhez jutni, tíz százalékban pedig a státust még el nem nyert menedékkérőkön próbál segíteni, akkor a bevétele 10 százaléka után kell különadót fizetnie?
A támogatók ugyanis nem címkéznek a felajánláskor: a Migration Aidet vezető Siewert András szerint a hozzájuk érkező felajánlások egyformán „adomány” címszó alatt érkeznek, egyetlen támogató sem fűzi hozzá közleményben, hogy tételesen mire szánja az összeget. (A támogatások túlnyomó része ráadásul magánszemélytől érkezik, akikre pedig nem is vonatkozik a törvény.)
Hogyan válogassa szét akkor egy potenciális adóalanynak tekinthető szervezet, amely a törvény szerint adókötelesnek számító mellett másfajta tevékenységet is végez, hogy a beérkező adományai mekkora része után kell megadóznia? Az adományok „felcímkézése” hiányában a szervezet egész – adott esetben teljesen más körű – tevékenységét is adó sújtja?
Az már csak hab a tortán, hogy a támogatókra ugyanaz a 15-i bevallási határidő vonatkozik, mint a támogatottakra. De honnan tudhatja az érintett alapítvány, hogy (az elsődlegesen adózásra kötelezett) támogatója nem fizetett és nem nyújtott be bevallást a határidőig, ha egyszer – mert a legtöbb esetben így van – semmilyen kapcsolatban nincs vele, csupán a számláján konstatálja, hogy XY cégtől adomány érkezett?
Nagyjából ezekre a kérdéseinkre kaptuk a cikk elején idézett választ a NAV említett tisztségviselőjétől, de a kérdéseinket elküldtük a hatóság sajtóosztályának is, ha válasz érkezik, frissítjük a cikket.
A bevallással és fizetéssel kapcsolatos anomáliák miatt egyébként a Migration Aid is a NAV-hoz fordult állásfoglalásért. A hamarosan megszűnő és párttá alakuló szervezet elnöke a hvg.hu-nak egyébként azt mondta: erős a gyanúja, hogy őket vagy rajtuk keresztül a rendszert tesztelik, eddig elenyésző arányban kaptak ugyanis céges felajánlásokat, de pont augusztus 27-én – a különadó törvény hatálybalépése utáni első munkanapon – mindjárt két cégtől is kaptak adományt, noha már korábban bejelentették, hogy augusztus 25-e után nem fogadnak több támogatást.
De ki fizet majd egyáltalán?
A kormány által folyamatosan támadott és különadóalanyként látni óhajtott szervezeteknek egyébként egyike sem gondolja magát annak: a Helsinki Bizottságtól az Amnesty Internationalen és a TASZ-on át a Menedék Egyesületig megkeresésünkre mind azt mondták: értik, hogy a kormány szeretné, de értelmezésük szerint ettől még nem vonatkozik rájuk az új közteher.
A kormány szemét régóta leginkább csípő Helsinki Bizottság szóvivője, Zádori Zsolt a hvg.hu-nak azt mondta: tisztában vannak vele, hogy a kabinetnek nem tetszik a menekültpolitikájáról alkotott véleményük, de
jogállamban a véleményt nem szokás megadóztatni.
Ha a NAV mégis fizetésre kötelezi őket, az összes lehetséges hazai és nemzetközi fórumon megtámadják majd az alkotmányossági aggályokon túl a normavilágosság elvével is hadilábon álló jogszabályt.
Demeter Áron, az Amnesty International szóvivője azt mondta: bár stábjuk csupa jogászból áll, be kell vallania, nem tudták megugrani a feladatot, hogy értelmezzék a jogszabályt, de úgyis alkotmányellenesnek tartják az egészet, úgyhogy egy petákot sem terveznek befizetni. Ha a NAV eljárást indít ellenük, ők is bírósághoz fordulnak.
Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint a TASZ egyáltalán nem végez olyan tevékenységet, amelyet adókötelesnek mond a törvény, legfeljebb jog- és szabadságvédő szervezetként érinti őket a BEVKA ügye, mivel az szerintük egy a szólásszabadságot erősen korlátozó büntetőadó.
Nem óhajt adózni a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület sem, Kováts András igazgató szerint a törvény egyértelműen a végleges letelepedés szándékával érkezők támogatását bünteti, ők azonban a hozzájuk forduló, átmenetileg Magyarországon tartózkodó menekültek, oltalmazottak és harmadik országbeli állampolgárok információhoz, álláshoz vagy lakhatáshoz segítésével, iskolai és közösségi programjaikkal, illetve képzéseikkel nem a be- és letelepedést ösztönzik, csak segítenek a már itt lévő rászorulóknak.
Az ellenállók mellett ugyanakkor olyan is akad, aki behódol a kormánynak: a CEU például – ahogy kedden megírtuk – „a feltételek tisztázódásáig” felfüggeszti a regisztrált menekülteknek és menedékjog-kérőknek meghirdetett OLIve oktatási programjait, illetve a közép- és dél-európai migrációs politika kutatására meghirdetett Marie Curie-ösztöndíját, mert az egyetem adótanácsadói lehetségesnek tartják, hogy a múlt héten életbe lépett törvény értelmében az egyetemnek 25 százalékos különadót kellene fizetnie a menekülteknek tartott ingyenes angolórák és egyéb programok után.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Mától él a bevándorlási különadó
25 százalékos különadóval sújtják a bevándorlást segítő szervezeteket mostantól, mondván az általuk okozott államháztartási többletkiadásokat fedezni kell valamiből.
A Migration Aid pártot alapít, hogy ne kelljen fizetnie a bevándorlási különadót
A civil szervezet szerint a Fidesz és a hatalom három éve próbálkozik azzal, hogy ellehetetlenítse a munkájukat, de ők kitartanak. Most megpróbálja kicselezni, hogy ne kelljen bevándorlási különadót fizetnie. A Fidesz szerint Soros alapított pártot.
