A berlini magyar nagykövetségen megrendezett 1956-os megemlékezésen mondott beszédet csütörtök este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki arról beszélt, hogy "az európai identitás és létforma megvédéséhez az egész kontinensen érvényre kell jutnia a magyarok évszázadok óta folytatott küzdelmeit vezérlő szabadságeszménynek". 

Gulyás Kossuth Lajos szavait idézve kiemelte: "mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett, ez a demokrácia". Szerinte ez a felfogás vezérelte a magyarok szabadságküzdelmeit, és Európában is ennek kell érvényesülnie a "rövid-, közép- és hosszú távon is veszélyeztetett" identitás és létforma megvédéséhez.

A beszédben azt mondta, hogy a nagy ünnepek nemcsak a régmúltról, hanem a jelenről is szólnak, a mai európai politikát Magyarországról szemlélve pedig neki Ronald Reagan néhai amerikai elnök jutott eszébe, aki a szovjet viccek gyűjtője volt, és némelyeket el is mesélte Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek. Gulyás el is mondta az egyik ilyen viccet: ebben az amerikai azt mondja, hazájában akkora a szabadság, hogy elmehet a Fehér Házba, rácsaphat az asztalra és kimondhatja, nem teszik, ahogyan az elnök vezeti az országot. A szovjet azzal válaszol, hogy ekkora szabadság az ő hazájában is van, hiszen bárki felmehet a Kremlbe, az asztalra csaphat és kimondhatja, nem tetszik, ahogyan Ronald Reagan vezeti az Egyesült Államokat.

Gulyás a szovjet viccel nagy derültséget okozott a több száz fős hallgatóságnak, majd egy fordulattal rátért az aktualizálásra, és azt mondta: szerinte a "demokratikus legitimáció hiánya" révén az Európai Bizottságnál azt ugyan bárki szabadon elmondhatja, hogy nem tetszik neki, ahogyan a magyar miniszterelnök kormányozza országát, de ha azt mondja, nem tetszik, ahogyan az Európai Bizottságot vezetik, "automatikusan megkapja az EU-fóbia és az EU-ellenesség bélyegét", és "kirekesztéssel számolhat".

A miniszter a megemlékezés után a közmédiának adott nyilatkozatában hangsúlyozta: 1956 megmutatta, hogy "a szabadságvágy erősebb, mint a diktatúra, és a diktatúrának semmiféle demokratikus legitimációja nincsen", most pedig, jó néhány évtized elteltével "azt látjuk, hogy ezeket az alapokat újra és újra tisztázni kell, hiszen úgy tűnik, hogy Európában a legújabb időszakban már a demokrácia sem számít". Szerinte Nyugat-Európában erős az a "szellemi irányzat, amely semmibe veszi a választói akaratot, a népszuverenitást, az emberek szabadságát, döntését, választását és a demokratikus legitimációt".

Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve tudatosítani kell, hogy "mégiscsak azért küzdöttünk, hogy azok döntsenek Magyarországon, akiket demokratikusan választottak meg, hogy a nép akarata érvényesülhessen minden területen és szabadság legyen".