szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány munkájához szükséges, nélkülözhetetlen információk beszerzésével indokolták, valójában viszont maximum a propagandatevékenységét alapozhatják meg azok az EU 28 országában készült "felmérések", amelyet 2016-ban még "csak" 790 millióért végzett, jövőre viszont már több mint egymilliárdért készít majd a Századvég.

Az ön országában jó vagy rossz irányba mennek a dolgok? Ön szerint a gyerekei jobban vagy rosszabbul fognak élni, mint ma? Ön hogyan ítéli meg Soros Györgyöt? – ilyen és ehhez hasonló mélységű (?) kérdésekre keres választ és von le belőlük stratégiai, a kormányzás irányát befolyásoló következtetéseket a kormány. Legalábbis ez utóbbival indokolta október közepén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy újabb, ezúttal 1,44 milliárd forintra rúgó szerződést köt a Századvég Alapítvány és a Századvég Gazdaságkutató konzorciumával, hogy végezzék el immár negyedszerre is azt az EU28 projektnéven említett kutatást, amelyre 2015 végén 790 millió, 2017-ben 780 millió, 2018 elején pedig 905 millió forint értékben kaptak már megbízást.

Az EU polgárainak véleményét és különböző kérdésekhez – legfőképp a migrációhoz való – attitűdjét vizsgáló felmérések annak a több mint bruttó 6 milliárd forintos tanácsadói alapszerződésnek a kiegészítéseiként köttettek, amelyet még 2015 decemberében írt alá a cégcsoporttal az ITM-előd Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

©

Hogy vajon miért nem fért bele a brutális összegű alapszerződésbe a migrációkutatás, azt ebben a cikkben fejtegettük korábban, az EU 28 keretében készült felméréseket mindenesetre minden újabb megbízáskor már olyan referenciaként említi a minisztérium, mint amelynek „megvalósulása nélkül az alapprojekt maradéktalanul nem tudna érvényesülni, és a Kormány nem kapná meg a tevékenységéhez szükséges szakpolitikai támogatást.”

„Ahhoz, hogy Magyarország kormánya ebben a kiemelkedő jelentőségű társadalmi- és politikai kérdésben a megfelelő lépéseket megtehesse, elengedhetetlen szempont valamennyi Európai Uniós tagállam lakossági véleményének a megismerése, annak feltárása, hogy az uniós lakosság hogyan viszonyul a menekült-kérdéshez és annak lehetséges szabályozásához.”

– írta már az ajánlatkérés indoklásaként az ITM, az EU28 kérdéseit látva azonban erősen kérdéses, hogy valóban a kormányt segítik-e hozzá a „megfelelő lépésekhez”, vagy csak a cégcsoportot a minél nagyobb bevételszerzéshez.

Propagandaalap

A fenti, semmitmondó, érdemi következtetések levonására alkalmatlan kérdéseken túl szerepelt például a 2018-as kérdőíven (a kérdéseket és az eredményeket a project28.eu oldalon tette közzé a Századvég) az is:

„Egyetért azzal, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek és NGO-k beleszólhassanak EU-tagországok belügyeibe?”

– a tendenciózus kérdésfeltevésen túl azonban több más dolog sem stimmel: például, hogy a kutatás eredményei bőven azután – csak 2018 júliusában álltak rendelkezésre –, hogy a visszaszerzett kétharmad birtokában a kormánypárti többség megszavazta a nem kormánybarát civil szervezetek ellehetetlenítését célzó, az EU-polgárok véleményétől függetlenül is majdnem egy éve dédelgetett törvényjavaslatokat. Vagyis legfeljebb politikája utólagos igazolására költött százmilliókat (milliárdokat) a kormány, de még így is kérdéses, hogy számított-e volna bármit a döntések szempontjából, hogy jobb jövőt jósolnak-e gyerekeinek, kedvelik-e Soros Györgyöt vagy szeretnének-e nagyobb befolyást az NGO-knak (nem kormányzati, azaz civil szervezeteknek) a holland, az ír, a luxemburgi vagy a lett polgárok.

©

Ugyanez érvényes az EU és a migráció megítélésével kapcsolatos kérdésekre is: azon túl, hogy a kormány saját érveit legitimálhatja velük (akár itthon, akár egy uniós vitában), vagy újabb töltetet adhat általuk egy riogató- és/vagy gyűlöletkampánynak, vajon milyen gyakorlati haszna lehet a kormánynak az információból, hogy ezer észt, ezer görög vagy ezer portugál szerint (a közvélemény-kutatást a Millward Brawn bevonásával 1000 fős mintán végezték minden tagállamban) tíz év múlva is létezni fog-e Európai Unió, jobban kell-e védeni Európa határait, növeli-e a bűncselekmények számát a bevándorlás, illetve hogy tartanak-e egy párizsihoz vagy berlinihez hasonló terrortámadástól.

Ráadásul nem a várt eredmény jött ki

Egyes migrációt érintő kérdésekre adott válaszokból egyértelmű ugyanakkor az is, miért nem verték korábban nagydobra a kutatás eredményeit: gyaníthatóan nehéz lett volna kimagyarázni például, hogy az Egyetért-e az EU kötelező betelepítési kvótájával? – kérdésre a válaszadók csaknem fele (47 százaléka) igennel válaszolt, szemben 39 százaléknyi egyet nem értővel. A kvótát helyeslők aránya amúgy 12 tagállamban 50 százalék feletti volt, az uniós átlagot leginkább Csehország, Magyarország és Szlovákia húzta vissza, mindössze 9-17 százalékos aránnyal.

Nehezen kommunikálhatók a felmérésnek a bevándorlócsaládok egyesítésére vonatkozó válaszai is: uniós átlagban ugyanis többen (43%) támogatnák az unióba érkező migránsok családegyesítését, mint amennyien nem (40%) – az eredményeknél a többi kérdéstől eltérően itt már nem is merték diagramra vinni az összes tagállam számait, csupán hatot - köztük a bevándorlásügyben a magyar kormánnyal leginkább vitázó országokét jelenítették meg.

A 2018 eleji felmérés szakmaiságáról sokat mond az is, hogy a nemzeti konzultációkból is ismert, tendenciózus kérdések mellett a Soros György azon 2015-ös, a kormánykommunikációban csak Soros-tervként említett cikkének felvetéseiről (az EU fogadjon be évi 1 millió menedékkérőt és az első két évben 15 ezer euróval támogassa őket) is megszondáztatták az EU 28 x 1000 polgárát, amelyből közismerten már réges rég visszakozott a milliárdos.

Közel a tízmilliárdhoz

A nettó 905 millió forintért végzett munkába 2018-ban már az sem fért bele, ami 2016-ban (790 millióért) még igen: hogy a felmérés eredményeit csak számszerűen mutató diagramokon túl legalább minimális szöveges magyarázatot, értékelést fűzzenek az egyes kérdésekhez.

Bár a meghívásos közbeszerzési eljárás kiírásában egyértelmű és konkrét feltételként szerepelt, hogy a felmérés eredményeiről és összefüggéseiről minden egyes részt vevő országról külön írásos összefoglalót + prezentációt kell készíteni, plusz egy külön elemzés is, amely összeveti a friss adatokat a 2016-os és ’17-es kutatás eredményeivel, ezeknek semmi nyoma a project28 oldalán.

Igaz, ez már a 2017-es második körben is így volt, egyedül a 2016-os felmérés eredményeinek megjelenítésébe fektettek még úgy-ahogy energiát.

Mivel elsőre nem akartuk elhinni, hogy ezért az elemzés és összefüggések nélküli, iskolás szinten teljesített munkaért vehetett fel majdnem egymilliárd forintot a cégcsoport, júliusban közérdekű adatigényléssel fordultunk a kutatásokat megrendelő Miniszterelnöki Kabinetirodához, hogy adják ki a megbízás keretében készült valamennyi elemzést és összefoglalót. A Rogán Antal vezette szervezet azonban azzal az indoklással tagadta meg kérésünket, hogy „a teljesítések korábban már nyilvánosságra kerültek a projekt28 honlapján”. Vagyis, minden, ami készült, megtalálható az oldalon. Alacsony vérnyomású olvasóinknak, ha eddig még nem kattintottak, kellemes böngészést kívánunk.

Bár a 2017-es és 18-as felmérés részletes munkadíjairól nincsenek információink, a 2016-oséhoz egy korábbi adatigénylésünk során hozzájutottunk. Két éve eszerint az adatfelvételért 6,46 millió forint + áfa, az adatok feldolgozásáért pedig 5,5 millió forint + áfa összeget számított fel országonként a Századvég, az elemzésekért és prezentációkért pedig darabonként 4,5-4,5 milliót. Projektmenedzsmentért országonként további 1,7 millió forint járt a szerződés szerint, „tanácsadás” címén pedig 25 ezer forint+áfás szakértői óradíjat számíthatott fel.

Az október közepén kötött, friss szerződés értelmében a 2019 elején esedékes újabb felmérést (egy belföldi időkutatással kiegészítve) 1,44 milliárd forintért végzi majd a konzorcium, ezzel az önmagában is brutális összegű (nettó 4,8, bruttó 6 milliárd forintos) alapszerződésnek csak a kiegészítései 4,4 milliárd forintnyira rúgnak majd, összességében pedig három év alatt a nettó tíz (bruttó tizenegy és fél) milliárdnyi megbízáshoz közelít a kormányközeli cégcsoport.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Több játékos és szinte az egész edzői stáb koronavírusos a kisvárdai focicsapatnál

Több játékos és szinte az egész edzői stáb koronavírusos a kisvárdai focicsapatnál

Szájer József lemondott a soproni díszpolgári címéről

Szájer József lemondott a soproni díszpolgári címéről

Török Gábor a Szájer-ügyről: Ez hatalmas csapás a Fidesznek

Török Gábor a Szájer-ügyről: Ez hatalmas csapás a Fidesznek