Sarlós Erzsébet: Sok gyerek életét rendbe lehetne tenni ezzel a terápiával
Rossz iskolai eredmények, ágybavizelés, gondok az olvasás- és írástanulásban, úszásban, biciklizésben. Egy láthatatlan népbetegség, a megmaradt csecsemőkori reflexek rengeteg gondot okoznak gyerek- és felnőttkorban: rengeteg autizmussal, diszlexiával, diszgráfiával hiperaktivitással kezelt, diagnosztizált gyerek és szüleik keserves élete vehet fordulatot, ha ezeket leépítik. A problémára több hazai szakember kínál megoldást, egyikükkel beszélgettünk, aki épp a csoportos terápiát vizsgálja – aminek alig van eszközigénye, a közoktatásban mindenki számára könnyedén elérhetővé lehetne tenni.
Hvg.hu: Mik azok a csecsemőkori reflexek?
Sarlós Erzsébet: Némelyikük már a méhen belül kialakul, és mint minden emberi tulajdonság, ezek is fejlődnek, és minden stádiumnak megvan a maga szerepe. Például van több olyan reflexünk, ami segíti a gyermeket a megszületésben. Az egyik ilyen például az elfordulás a szülőcsatornában a vállöv és csípő mozgatásával. Ilyen és hasonló reflexeknek kéne integrálódniuk egy következő lépcsőfokba, majd egy azutániba. Ha nem így történik, és megmarad a reflex, az később gondokat okozhat.
Az emberi szervezet arra törekszik, hogy megszüntesse azokat a reflexeket, amelyekre már nincs szükség. Például a csípő-ágyéki reflex kioltásának érdekében a gyermekek gyakran késztetést éreznek arra, hogy aszimetrikusan mozgassák a csípőjüket. Egy gyereknél ez azt okozza, hogy állandóan ficereg, billeg a széken, hintázik, nem tud megülni a helyén. De van olyan születést segítő reflex, például a markoló-szopó vagy az aszimmetrikus nyaki tónusos reflex, melyek az írástanulásnál, vagy később az írásnál okoznak gondot.
Hvg.hu: Milyen gondokat okoznak a megmaradt reflexek?
S. E.: Számos esetben jelentkeznek problémák az olvasásnál. Egyrészt azért, mert a gyerek feje bizonyos reflexek éretlenége miatt nem tud optimális szögben, automatikusan beállni az olvasáshoz. Másrészt, gyakran követi a belső fülben található egyensúlyérzékelő szerv éretlensége a megmaradt csecsemőkori reflexeket. Ennek nemcsak az egyensúlyozásnál van jelentősége, hanem például pörgetés után a gyermek szeme nem mozog tovább vízszintes irányban. Ilyenkor a gyerekek jó része nem szédül. Miért fontos ez az olvasásnál? Mert az olvasáshoz szükséges, hogy a gyerek szeme mindig a következő sor elejére ugorjon automatikusan vissza, ezért pedig az a pörgetést követő szemmozgás felel. Ha ez nincs meg, a következő sor elejére ugrás tudatos kell legyen, ami sokkal több energiát emészt fel, és több hibázási lehetőséget rejt magában.
| Sarlós Erzsébet – névjegy |
Biológia, testnevelés, evezős edzői és gyógytestnevelés szakokon végezett. Több, mint 25 évet töltött pedagógus pályán. A tanítás és fejlesztés mellett elsajátította kétféle szenzomotoros terápia alapját. 2002 óta foglalkozik az idegrendszer mozgás által való fejlesztésével. Az egyéni terápiák során tapasztaltakra, valamint a nemzetközi szakirodalomra építve dolgozta ki a Komplex Szenzomotoros Tréning anyagát. Jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem III. évfolyamos doktorandusz hallgatója. |
De okozhat gondot úszás- vagy biciklitanulásban is egy-egy megmaradt reflex. Nagyon széles a spektrum, minden reflexnek megvan az a helye, tevékenységi területe, ahol zavart okoz. Azt meg kell jegyezni, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni, hogy bizonyos esetben diszgráfiáról, diszlexiáról, hiperaktivitásról, ADHD-ről beszélhetünk-e, vagy egy reflex megmaradása, azaz az idegrendszer éretlensége okoz ilyennek tűnő zavarokat. Akkor tudom elmondani egy gyerekről, hogy mi a helyzet, ha végigcsinálja a szenzomotoros terápiát, és megszűnik/nem szűnik meg, mondjuk, a diszlexia. De ez a másik irányba is igaz: sokszor megkapja a gyerek a papírt, hogy diszlexiás, diszgráfiás, kap egy felmentést, és ennyi. Ebben az állapotban marad, holott lehetne rajta segíteni.
Hvg.hu: Miért maradnak meg ezek a reflexek?
S. E.: A szakirodalom nagyon sok okot sorol fel. Vannak méhen belüli problémák, a magzatot vagy anyát ért sokk, az anya gyógyszeres kezelése. Akadhatnak gondok a születés körül: túl gyors vagy lassú születés, a köldökzsinór nyakra tekeredése, oxigénhiányos állapot, és vannak a születés utáni problémák: gyógyszerérzékenység, anyagcsere-probléma, ingerszegény vagy túlságosan ingergazdag környezet. Ha egy csecsemő környezetében folyamatosan megy a tévé, számítógép, zene, csilivili tárgyak vannak előtte folyton, nem tud pihenni, az idegrendszernek nincs alkalma megnyugodni, adaptálódni, ez is okozhat ilyen gondot.
Kétéves korra le kéne épülnie, azaz integrálódnia kéne a legtöbb csecsemőkori reflexeknek. Ez jó esetben spontán módon megtörténik. Amennyiben elmarad, 5 és 7 éves kor között megint van egy szenzitív időszak, ekkor megint nagyon jól fejleszthető a terület. De egészen felnőtt korig is megmaradhatnak a reflexek. Ebben az esetben jóval lassabban megy a fejlesztés.
Hvg.hu: A császármetszés nem okozhatja a reflexek megmaradását?
S. E.: Ez egy nagyon érdekes kérdés. Amit én tapasztaltam: nálam a császármetszéses gyerekeknek mind volt olyan megmaradt, egy vagy akár több reflexe, amely a születésben segíti az magzat-újszülöttet. Úgy szoktam mondani, ezek a reflexek „nem lettek elhasználva” – de ezt a területet is mérni kellene.
Hvg.hu: Meddig maradnak meg ezek a reflexek?
S. E.: Sokáig. Többször volt már olyan, hogy a szülő elhozta hozzám egyéni terápiára a gyereket, és önmagán tapasztalta azokat a tüneteket, amik a gyereken kijönnek a vizsgálatkor. Volt olyan szülő, aki a gyakorlatok hatására meg tudott tanulni vezetni, mert addig nem tudott egy megmaradt reflex miatt kanyarodni az autóval. Volt egy zenész, aki ugyanezért nem tudott egyszerre gitározni és énekelni. Amikor óvónőkkel dolgoztunk együtt, kiderült 20-30 százalékuknál megmaradt a Moro-reflex, ami kihathat a lelki életünkre is.
Hvg.hu: Akkor ez egy láthatatlan népbetegség?
S. E.: Erre nem tudom a választ, ehhez mérések kellenének. 2002-ben testnevelő és gyógytestnevelő tanárként már elkezdtem használni a gyakorlatban a mozgásterápiát, először óvodásoknál, aztán nagyobb gyerekeknél. Szemmel látható eredmények voltak 7-8 hónap után: egy édesanya arról számolt be, ruhaügyekben nagyon válogatós, anyagokra érzékeny kislányának hirtelen megszűnt ez a gondja, reggel 10 perc alatt felöltözött, és nem kellett különleges lepedőt venni neki az alváshoz.
Azt szoktam mondani, ez egy érési folyamat része. Amikor a szülők megtudják, hogy mi a helyzet, van, hogy összeomlanak, én akkor nyugtatom őket, hogy dehogyis, most már legalább van mit tenni, el lehet indulni az úton. A gyerekek nem egyszerre érnek. Ám az biztos, hogy nincs idő egymást utolérni: ha egy gyerek 6 éves korára nem érett, a közoktatásban soha nem lesz ideje megérni, görgeti maga előtt a gondjait.
Hvg.hu: Mekkora lehet azok aránya, akik valóban hiperaktivitással, diszlexiával küzdenek, és mekkora azoknak, akiknek a megmaradt reflexeik okoznak hasonló tüneteket?
S. E.: Erről sincs mérés és nehéz is mérni ezeket. De azt tudjuk egy 2017-es tanulmány alapján, hogy autista, ADHD-s, beszédproblémás gyerekek vizsgálatakor bebizonyosodott, hogy akár több csecsemőkori reflex megmaradt mindegyiküknél. Nekem két olyan paciensem is volt, akiket autizmus spektrumzavarral hoztak hozzám, és egyik sem autista, csak olyan tüneteket produkált. 11 évesen soha senki nem nézte meg egyiküknél sem, hogy megvannak-e a csecsemőkori reflexei. Persze ilyenkor a szülők hordozzák a gyerekeket terápiáról terápiára, elköltenek egy csomó pénzt, bedőlnek kóklereknek, a végső kétségbeesés szélére és a teljesítőképességük határára kerülnek, sokszor tönkremegy a magánéletük.
Az autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyerekeknél, amennyiben jelen vannak az idegrendszeri éretlenség tünetei is, lehet eredményeket elérni. Ám ez nem azt jelenti, hogy ha egy autista gyereknél leépítjük a reflexeket, akkor minden szép és jó lesz. Viszont ez megkönnyítheti az életét, az idegrendszeri éretlenségből adódó ezek a problémái megszűnhetnek.
Hvg.hu: Hány ilyen reflex van?
S. E.: Sok, de amit vizsgálni szoktam, az nyolc reflex, amit később lehet finomítani, mélyebbre menni, továbbiakat keresni.
Hvg.hu: Mi a következménye a közoktatásban, ha valakinél diszlexiát, diszgráfiát diagnosztizálnak?
S. E.: Az a tapasztalatom, hogy kevés az egy főre eső logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus az iskolákban, és elsősorban tüneti kezelést kapnak a gyerekek, az alapproblémát nem szüntetik meg. Közel 600 gyereket néztem meg, 150-200-nak írtam egyéni terápiát, és ha azt betartják, akkor eredménye van. Ha a gyerek 5-8 éves kora közt elkezdi és csinálja a neki kiszabott terápiát, napi 20 percet 1-1,5 évig, akkor annak eredménye van.
A mozgás jelentőségét kell megérteni: a mozgás kihat az idegrendszerre, és az idegrendszer irányítja a mozgást. Az idegrendszerünket kell ingerelni a terápia, vagy tréning rendszere szerint. Ha minden óvodában lenne mindennap szervezetten felépített testnevelés-foglakozás sokkal kevesebb lenne a baj a megmaradt reflexekkel, és értelmi szinten is magasabb szinten lennének a gyerekek. Rengeteg felnőtt küzd maga is a megmaradt reflexeivel, és dolgozik szükségesnél többszörös erőbedobással emiatt.
Hvg.hu: Miből áll az ön terápiája?
S. E.: Én a gyerek állapotát négy területen vizsgálom egy mérő eljárás segítségével, egyenként 20-25 perc alatt. Aztán a problémáktól függően egyénileg mindenkinek felírok gyakorlatokat, azt is, hogy milyen sorrendben csinálják, és hogy milyen gyakorisággal, mert van, amit naponta, és van, amit hetente egyszer kell csinálni. Leírjuk, lerajzoljuk, levideózzuk akár őket. Sokak nem tudják megengedni maguknak az egyéni terápia költségeit, pedig ha egy másfél éves terápiáról beszélünk, akkor legfeljebb 90 ezer forintból kijön, és akkor ez a terület rendben van. A csoportos terápia, amiből a PhD-met írom épp, ennél is kevesebbe kerülne, alig van eszközigénye, ugrókötél kell hozzá, szőnyeg és néhány kisebb, nagyobb labda. Összeállítottam egy 120 foglalkozásból álló tréninget. Napi 20-25 perc gyakorlatot tartalmaz, melynek egy része játék. Megnézzük, 7-8 hónap alatt mire jutunk. Egyébként több itthon kifejlesztett terápia, módszer is van ma Magyarországon.
Hvg.hu: Ha a terápia hatására leépülnek a reflexek, akkor azok már soha nem térnek vissza?
S. E.: Poszttraumás reakcióként visszajöhetnek, erős fizikai vagy lelki stressz hatására, de ezeket megint le lehet építeni. De ez nagyon ritka, normális életvitel esetében nem jönnek vissza. Arra kell figyelni, hogy akinek megvoltak a reflexei, évente egyszer lehetőség szerint ellenőriztesse. Egyébként azt is megfigyelték, hogy az idős kori demenciánál, Alzheimer-kórnál visszajönnek a reflexek. Ezt is lehetne tesztelni, vizsgálni, hogy a demenciát lehet-e késleltetni ilyen gyakorlatokkal.
Attól nem kell félni, hogy ha esetleg bevezetnék a csoportos terápiát, akkor megszűnne az egyéni terápia létjogosultsága. Az egyéni terápia mindig hatékonyabb lesz, mint a csoportos, és mindig lesznek megmaradt reflexekkel élő emberek. De akik nem jutnak el és soha nem is fognak eljutni egyéni terápiára, mert mondjuk Borsod vagy Nógrád, netán Budapest elmaradottabb részén élnek, nekik nagy segítség lenne a csoportos terápia.
És mennyi életet lehetne így helyretenni. Sőt nem is kéne, hogy félremenjenek. Nagyon nehéz 10-12 évesen megszerettetni a tanulást, az iskolát a gyerekekkel, ha addig csak kudarcokat, csúfolást éltek meg. Volt olyan, aki most, negyedikben kezdett el olvasni, eddig semmit nem olvasott, de most, hogy leépültek a reflexei, elolvasta az összes Egy ropi naplója könyvet, és mesélte, hogy mennyire örül. Könnyebb az élet, ha nem kap valaki hányingert a kocsiban, nem fél este az elalvástól, örömtelibb, ha megjavul az íráskép, jobb jegyeket kap az iskolában. Sok gyerek nagyon intelligens, de mégsem tud produkálni az intelligenciájának megfelelő szinten, mert reflexes gátja van. Vagy valaki annak örült nemrég, hogy most már nem eszi le magát. Mert eddig leette. És van, aki 13 évesen annak örül, hogy már nem pisil be éjszakánként, mert ez is lehet egy megmaradt reflex hatása.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
