„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Véleménycikkben elemzi a fideszes médiát tömörítő Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány jelenségét az amerikai New York Times. A cikkben, amelyet a szerkesztőbizottság jegyez, világossá teszik, hogy a lapokat, tévéket, rádiókat és portálokat nem jótékonyságból adományozták tulajdonosaik az alapítványnak. Megjegyzik, hogy ezek a kiadványok eddig is a kormány hirdetéseiből éltek, és a piacon elenyésző bevételt termeltek.
A cikkben a kommunista propagandagépezetekhez hasonlítják az alapítványt. Azt is hozzáteszik, hogy a fúzióra még rá kell bólintania a szabályozó hatóságoknak, de ezekben úgyis Orbán emberei ülnek, ahogy az Alkotmánybíróságon is.
A New York Times felidézi a Népszabadság bezárását, valamint a független sajtó elleni egyéb lépéseket is. Említik a régióban történt hasonló fejleményeket, így a lengyel kormánypárt támadásait. Ám úgy látják, az illiberális praktikákban Orbán a véleményvezér, aki ideológiáját a színháztól a művészeteken át az iskolákig és a vallásig terjeszti ki.
A vezércikk nem felejti ki David Cornstein amerikai nagykövet erőtlen magatartását sem, aki nem állt ki az amerikai egyetem mellett, csak sajnálkozását fejezte ki.
A cikk említi az Európai Unió lépéseit is, köztük a 7-es cikkely elindítását, azzal a megjegyzéssel, hogy ennél sokkal többre van szükség ahhoz, hogy Orbán meghátráljon.
