December 4-ig összesen 1182 titkosszolgálati eszközökkel végrehajtott megfigyelést engedélyezett az igazságügyi miniszter nemzetbiztonsági célból – derült ki a tárcának a Zoom.hu közérdekű adatigénylésére adott válaszából. A minisztérium így naponta több mint három lehallgatást vagy adatgyűjtést engedélyezett, ami a lap számításai szerint azt jelenti, ha ez a trend folytatódik, akkor év végére a kormányzatilag jóváhagyott titkos adatgyűjtések száma megközelítheti az 1300-at. Ez ötéves rekord lenne.

A Zoom.hu szerint az elmúlt öt év adataiból kiderül, hogy egyre több az ilyen titkos akció, ez vélhetően összefügg a terrorfenyegetettség jelentette veszélyhelyzettel, illetve az abból fakadó fokozott óvatossággal is.

A titkos megfigyelés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illetékes hatóságok lekérhetik a híváslistát vagy éppen lehallgathatják a lakáson kívül folytatott beszélgetéseket, de átkutathatják vagy bekamerázhatják az illető lakását, felbonthatják a leveleit, és akár megszerezhetik a számítógépen tárolt adatokat is.

A titkos információgyűjtést az idén júliusban hatályba lépett törvény úgy határozza meg, hogy

a leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő, alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárásban végzett különleges tevékenység, amelyet az érintett tudta nélkül végeznek.

Az új büntetőeljárási kódexet szakmai és civil szféra, valamint az ellenzék is bírálta, emiatt módosítottak is a törvényen, de az még mindig lehetővé teszi, hogy szinte bárkit megfigyeljenek még azelőtt, hogy elrendelnék ellene a nyomozást. Az „előzetes felderítést” szinte kizárólag leplezett eszközökkel végzik, és gyakorlatilag bárki ellen bevethető, aki szóba jöhet az adott bűncselekmény elkövetőjeként, az eljárás célja ugyanis éppen a gyanú gyanújának megállapítása, vagy kizárása.