December közepén hosszú cikkben számoltunk be a vadászszenvedélyéről híres miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt régi álmáról, a 2021-ben Magyarországon rendezendő vadászati világkiállításról.
A szimbolikusan az 1971-es nagyszabású, budapesti világkiállítás 50. évfordulójára tervezett eseményről írásunkból akkor többek között annyi derült ki, hogy a hozzá kapcsolódó infrastrukturális beruházásokkal alsó hangon 50 milliárd forintba kerül majd (egy decemberi kormányhatározat csak 2019-re hétmilliárd forintot rendelt az előkészítésre), cikkünk megjelenése után viszont az is, hogy a horribilis rendezési költségek ellenére hivatalosan tulajdonképpen nem is számít majd világkiállításnak.
Ez utóbbira egy az esemény szervezésére rálátó olvasónk hívta fel a figyelmet, aki informális csatornákon úgy értesült, hogy a világkiállítások nemzetközi irodája nem vette fel a rendezvényt a világkiállítások hivatalos sorába.
Magyar Nemzet
Az olvasó állításait alátámasztani látszottak a rendezvénnyel kapcsolatos Magyar Közlöny-beli határozatok: míg július végén még egyértelműen a „2021. évi „Egy a természettel” világkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) említést használta a rendezvény akkori miniszteri biztosának kinevezésekor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, addig a Károlyi József gróf megbízását visszavonó, egyben Kovács Zoltán korábbi kormányszóvivőt az esemény kormánybiztosává kinevező novemberi határozat már csak "Egy a természettel – Nemzetközi Vadászati és Természetismereti Kiállítás" néven, a szöveg további részeiben pedig rendezvénysorozatként említi.
A furcsaságra felfigyelve decemberben a parlamentben Semjén Zsolttól próbáltunk magyarázatot kapni a névhasználat változására, de egy sietős „Nem mindegy, hogy hogy hívják? Világkiállítás lesz és kész”-nél nem jutottunk tovább, úgyhogy megkerestük kérdéseinkkel a világkiállítások koordinációjára1928-ban létrehozott BIE (Bureau International des Expositions) irodáját, hogy igaz-e, hogy 2021-es rendezvény nem kapta meg a világkiállítás címet.
A párizsi székhelyű szervezettől aztán olyan választ kaptunk, amire nem számítottunk: azt írták, hogy
a BIE nem tud róla, hogy akár világkiállításra, akár speciális világkiállításra sor kerülne 2021-ben Magyarországon.
(Az 1971-es budapesti rendezvény is speciális világkiállítás – specialized expo – volt annak idején.) Sőt, ami még meglepőbb: Magyarország állításuk szerint
a jelentkezésre rendelkezésre álló legkésőbbi, 2016-os időpontig nem is kérvényezte, hogy speciális világkiállítást rendezzen 2021-ben.
Az 1928-as Párizsi egyezményre hivatkozó, kicsit részletesebb magyarázat szerint speciális világkiállításokat ötévente, két „rendes” világkiállítás közé eső évben lehet rendezni, a következő, 2020 és 25 közötti időszakra azonban 2016-ban csak három ország – Lengyelország (2022-re), az Egyesült Államok (2023-ra) és Argentína (2023-ra) – pályázott ilyen rendezvényre, akik közül a BIE közgyűlésének tagjai 2017-ben az utóbbit választották.
Mivel értetlenségünket finoman szólva nem oszlatta el, sőt, növelte a szervezet válasza – hogy lehet, hogy Magyarország elmulaszt jelentkezni a címért, amikor Semjén Zsolt már 2015-ben a rendezvényálmáról beszélt – a kiállításért felelős kormánybiztoshoz fordultunk. Kovács Zoltán azonban csak annyit mondott: még semmi nem dőlt el, még zajlanak a tárgyalások a hivatalos névhasználatról.
MTI / Kovács Attila
A névhasználat megkérésének elmaradásáról egyébként a tűzhöz meglehetősen közeli forrásokból két egymásnak ellentmondó magyarázatot is hallottunk: az egyik szerint azért nem kértük a BIE-től, hogy a 2021-es esemény világkiállítás legyen, mert akkor speciális szabályok kötnék a rendezést – például, hogy 20 napnál nem tarthatna tovább, noha a kormány ennél hosszabbra, a hozzá kapcsolódó tematikus programokkal majdnem az egész évre szólóra tervezi.
A másik magyarázat szerint viszont azért maradtunk le a cím használatáról, mert arra már 2010, vagyis az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt pályázni kellett volna a BIE-nél. Ez utóbbi kifogást azonban a BIE hvg.hu-nak küldött válasza is gyengíti, amely szerint – ahogy fentebb is írtuk – 2016 volt a határidő.
Hogy akkor mi lesz a rendezvény neve/sorsa? Egy a szervezésre rálátó kormányzati forrásunk erre csak annyit mondott:
„Nyugika”.
A megoldáshoz pedig ismét a lapunkhoz forduló olvasónk segítségével jutottunk közelebb (aki a nevét és foglalkozását érthető okokból szeretné titokban tartani): egy a rendezvénnyel kapcsolatos egyeztetésen őt ugyanis időközben úgy tájékoztatták, hogy hivatalosan valószínűleg valóban nem lehet majd világkiállításnak nevezni a programsorozatot,
de ez nem gond, mert magyarul úgyis annak nevezzük majd, aminek akarjuk”, vagyis a kormány akként tekint rá, és akként is fogja hirdetni.
A trükkös megoldáshoz annyit tettek hozzá kormányzati forrásaink, hogy az eseményt angolul és magyarul majdnem ugyanazzal a névvel tudjuk majd népszerűsíteni, mint a ’71-es világkiállítást.
A pontos nevet azonban nem voltak hajlandók elárulni, mert a névhasználattal kapcsolatos egyeztetések lezárulta után hivatalosan akarják bejelenteni.
Így egyelőre marad a találgatás: az 1971-es rendezvénysorozatot ugyanis többféleképpen említik a hivatkozások: a korabeli lapok, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács és maga a BIE World Hunting Exhibition nevet használták, és ezzel a névvel adott ki bélyegsorozatot az eseményről a Magyar Posta is, de ezen túl Expo1971 és Expo Budapest 1971-ként is találni róla említést.
A kormány logikusan/gyaníthatóan az elsőt szeretné majd használni – a kérdés, hogy a BIE mit szól majd ehhez.
A Magasles blog birtokába került dokumentumok szerint a rendezvénynek csak a kommunikációjára egymilliárd forintot, marketingköltségekkel együtt pedig 2,2 milliárd forintot terveznek költeni.
