Folytatódik a "Stop Soros" miatt indult eljárás Magyarországgal szemben, miután a kormány szeptemberben bejelentette: nem vonja vissza és nem módosítja a jogszabályokat. Az EB tavaly júliusban indította az eljárást.

A Bizottság akkor felszólító levélben kért magyarázatot aggodalmaira a magyar kormánytól, azonban, mint csütörtöki közleményükből kiderült, a magyar hatóságok a felvetett aggályok döntő részére nem válaszoltak.

Az EB arra jutott, hogy a törvénymódosítás a menedékkérőknek nyújtott segítséget bűncselekménnyé nyilvánítja. "A magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük" – fogalmazott közleményében a Bizottság. 

A jogszabály szerintük emellett az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy az érintett jogszabályok alapján büntetőeljárás alá vont személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. A szankciók az ideiglenes elzárástól az egyéves börtönbüntetésig és az országból való kiutasításig terjednek. 

A Bizottság szerint az is problémás, hogy a magyar hatóságok az uniós jogban nem szereplő indok alapján is visszautasíthatnak menedékjog iránti kérelmeket.

"(...) Jóllehet az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a „biztonságos harmadik országnak” és az „első menedék országának” a fogalmai alapján, a magyar jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás a kvalifikációs irányelvvel (2011/95/EU irányelv) és az Európai Unió Alapjogi Chartájávalösszeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot" – írták.

A Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az uniós jog megsértése miatt indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak erre, ha nem teszik meg, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Más is van

Nem ez az egyetlen ügy, amelyben az Európai Bizottság elindítja vagy folytatja a Magyarországgal szembeni eljárást. Bíróság elé idézi Brüsszel Magyarországot a kiskereskedelemben alkalmazott egységes haszonkulcs miatt. A bizottság szerint ugyanis szembemegy az áruk szabad áramlásának elvével, mivel hátrányos helyzetbe hozza az importtermékek értékesítőit. Ezen túl a rendelkezés korlátozza a szabad árképzés elvét is.

A második szakaszába lép az az eljárás is, amely amiatt indult, hogy Magyarország kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára az állatorvosi szakma gyakorlását – még abban az esetben is, ha valaki az országban szerezte meg a diplomáját.

A nemzetközi védelemre szoruló polgárok védelméről szóló irányelv átültetésének elmaradása miatt is folytatja az eljárását a bizottság – ezt a jogszabályt 2013 végéig kellett volna beépíteni a magyar jogrendbe.

Az EKÁER-rendszerrel sem elégedett az Európai Bizottság: itt az uniós áfarendelettel megy szembe a magyar szabályozás, ezért kéri annak megváltoztatását Brüsszel.

A vasúti rendszer akadálymentesítésére, a forgalomirányításra és a forgalmi szolgálatra vonatkozó terv benyújtásának elmaradása miatt is elkezdődik egy eljárás, illetve a magyarországi közbeszerzési és koncessziós szabályok miatt is – ez utóbbi esetben 15 tagállam kapott felszólító levelet.

A bizottság felszólítja Magyarországot amiatt is, hogy a cigarettákra kivetett adókat igazítsa az uniós minimumküszöbhöz – ez azt jelenti, hogy az elmúlt évek áremelései sem voltak elegendőek.