szerző:
Serdült Viktória

Személyeskedéstől sem mentes meghallgatást tartottak ma a hágai európai ügyek bizottságában a magyar és a lengyel jogállamiságról. A kérdés csak az, lesz-e bármi következménye Orbán Viktor kormányára nézve.

Judith Sargentini bosszúja, a holland liberális elit hecckampánya, esetleg Soros György támadása – a magyar kormány részéről sokan sokféleképpen próbálták magyarázni, miért tartott ma meghallgatást a holland parlament európai uniós ügyek bizottsága a magyar és a lengyel jogállamiságról. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt is sietett hozzátenni, hogy „a holland parlamentnek semmilyen joghatósága nincs a magyar jogszabályokra és a hazai politikai életre nézve”. És ha szigorúan vesszük, tulajdonképpen igaza is van. De akkor mégis mi ez az egész, és mi köze Hágának a magyar demokrácia állapotához?

A magyar közvélemény akkor hallott először a holland vizsgálatról, amikor Marácz László, az Amszterdami Egyetem oktatója – és a csütörtöki meghallgatás egyik résztvevője – a Magyar Időkben megszellőztette az ez ügyben tervezett budapesti látogatást. A botrányra sem kellett sokáig várni: a hollandok törölték a budapesti utat, mert a magyar kormány képviselői nem voltak hajlandók őket fogadni.

A Sargentini-jelentést tavaly fogadta el az Európai Parlament
©

Pedig a hasonló események egyáltalán nem ritkák a holland parlament életében. Az európai ügyek bizottsága külföldi vendégek részvételével rendszeresen szervez meghallgatásokat, hogy tájékozódjon az uniós tagállamok ügyeiről – utoljára tavaly decemberben éppen a Brexitről. Mivel Magyarország és Lengyelország a hetes cikkely szerinti uniós eljárások miatt a figyelem középpontjába került, nem meglepő, hogy a bizottság, amelynek éppen az a feladata, hogy a kormányt uniós ügyekben elszámoltassa, most ezt a két országot vette elő – fogalmazott a hvg.hu-nak egy holland szakújságíró.

„Egész egyszerűen informálódni akarnak a helyzetről” – mondta.

Alkotmányos felelősség

A hazai parlamenti viszonyokat ismerve ez talán furcsán hangzik, de a holland képviselők nem véletlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy minél több információt gyűjtsenek. Az ország alkotmányának egyik cikke utal rá, hogy mindent meg kell tenni a jogállami értékek betartásáért a világban – magyarázta Pepijn Gerrits, a Holland Helsinki Bizottság igazgatója. A képviselők ezért komolyan veszik, hogy naprakészek legyenek az uniót érintő ügyekben. Márpedig a magyar és a lengyel jogállamiság kérdése pont ilyen.

Gerrits szerint a bizottsági meghallgatás másik oka, hogy a legtöbb holland párt egyetért azzal, hogy a magyarországi és lengyelországi politikai változások az egész Európai Unióra, így Hollandiára is hatással vannak. Ha ugyanis az egyik tagállamban romlik a demokrácia helyzete, akkor azt idővel más uniós tagországok is követhetik. Erre utalt 2018 márciusában a holland miniszterelnök is, amikor egy beszédében így fogalmazott:

„Téved, aki azt állítja, hogy a jogállamiság kérdése kizárólag nemzeti kérdés, az Európai Uniónak pedig kizárólag az egységes belső piacra kellene koncentrálnia: a belső piac csak akkor virágozhat, ha a jogállamiságot minden tagállamban betartják, ha a vállalkozások biztonságban tudhatják a befektetéseiket, és a vitás kérdésekben független bíróságok dönthetnek”.

Miért kell Sargentinit támadni?

Azt, hogy a téma mennyire megosztó, a csütörtök délután kezdődött meghallgatás is jól bizonyította: a résztvevők között néha a személyeskedésig fajult a vita. A panel első részében két magyar résztvevő is volt: Bárd Petra, az ELTE és a CEU tanára, valamint Raisz Anikó, a Miskolci Egyetem professzora. Rajtuk kívül Rick Lawson, a leideni egyetem, Laurent Pech a Middlesex egyetem és Jonathan Price, az oxfordi egyetem munkatársa válaszolt a holland képviselők kérdéseire.

Órákon át tartott a meghallgatás a holland bizottságban.
©

Azzal több külföldi professzor is egyetértett, hogy ha nem vigyáznak, a jogállamiság hanyatlása az egész Európai Unióra hatással lesz. Rick Lawson javaslatokat is megfogalmazott a holland kormánynak, szerinte fontos, hogy információkat gyűjtsenek, fenntartsák a kapcsolatot, támogassák az ösztöndíjakat és ha szükséges, fejtsenek ki nyomást. Jonathan Price viszont arra figyelmeztetett, hogy a jogállamiság fogalmát nem mindenhol ugyanúgy értelmezik az unió országaiban, amit figyelembe kell venni.

A magyar kormány álláspontját lényegében Raisz Anikó képviselte: szerinte Magyarország

  • jogállam, ahol tiszta választásokat tartottak,
  • független az igazságszolgáltatás,
  • szabad a sajtó,
  • virágzik a civil társadalom és a demokrácia.

Azt is a képviselők szemére vetette, hogy az általa megismert újságcikkekben alig szerepel a magyar kormány álláspontja, és csak másodközlésből szerzik be az információkat. A CEU-t pedig szerinte nem tiltották be Magyarországon, egy része Budapesten maradt. Majd arra is figyelmeztette a bizottság tagjait, hogy Bárd Petra a CEU-n is tanít, ezért nem lehet teljesen pártatlan a kérdésben – ennél a pontnál több résztvevő is a védelmébe vette Bárdot.

©

A bizottság egyik tagja számonkérte, hogy a magyar kormány pénzéből készült plakátokon egy holland politikust, Judith Sargentinit támadták. Raisz Anikó erre azt válaszolta, hogy ő személyesen nem látta a posztereket, de éppen azért jött el a meghallgatásra, mert a Sargentini-jelentésben rengeteg hiba volt, és reméli, hogy ezeket a bizottság tagjai nem fogják ismét elkövetni.

A meghallgatás második, igazságszolgáltatásról szóló részében Geert Corstens, a holland legfelsőbb bíróság volt elnöke és Kees Sterk, a holland bírói tanácsok elnökhelyettese a közigazgatási bíróságok létrehozását és a bírák korai nyugdíjazását emelték ki a problémák közül. (Itt kapott volna szót Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is, aki személyes okok miatt nem tudott Hágába utazni.)

Nem beszélnek magyarul, nem értik a tényeket

A meghallgatás utolsó felében a civil szervezetek kerültek sorra, az Amnesty International és az Európai Szövetség a Szabadságjogokért (Civil Liberties Union for Europe) mellett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke és Marácz László, az Amszterdami Egyetem oktatója kapott szót. Az NGO-k képviselői elmondták, hogy egyre több támadás éri őket a magyar kormány részéről (elég csak a Stop Soros törvényre és a Figyelő-listára gondolni), és bár az Amnesty például még az országban maradt, tartanak tőle, hogy tovább romlik a helyzet.

Marácz László
©

Marácz László viszont – Raisz Anikóhoz hasonlóan – arra emlékeztette a bizottság tagjait, hogy a magyar nyelv ismerete nélkül nehéz hozzájutni a pontos tényekhez.

„Néha úgy érzem magam, mintha egy másik bolygón élnék” – tette hozzá.

Az amszterdami egyetem munkatársa arra is emlékeztetett, hogy a magyar alkotmányban szerepel, hogy támogatni kell az európai integrációt. A CEU ügyében pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrég előadást tartott az egyetemen, ami nem történhetett volna meg, ha elüldözték volna Budapestről. Amikor pedig a civil szervezetek képviselői szóvá tették, hogy felkerültek a Figyelő listájára, Marácz megjegyezte, hogy az Amnesty és a hozzá hasonló NGO-k egyre inkább a politika területére keverednek. Ha viszont valaki így tesz, annak ellentámadásokra is számítania kell.

Pardavi Márta
©

Lesz valami következménye?

Az ezen a ponton valószínűtlen, hogy a meghallgatás megállapításainak bármilyen konkrét következménye lesz a magyar kormányra nézve, a hollandiai megítélésében viszont ettől még közrejátszhat. A bizottság tagjai nemsokára a holland külügyminisztert is meghallgatják, akitől valószínűleg azt is megkérdezik, milyen lépéseket tesz, hogy rávegye az érintett tagállamokat a jogállami keretek betartására. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a holland kormány ez alapján alakítja ki álláspontját az Európai Tanácsban, ha arra kerülne a sor, hogy a hetes cikkelyről szavaznak.

A hvg.hu-nak Pardavi Márta is megerősítette, hogy a holland bizottság komolyan vette a munkáját, és azt is hangsúlyozták, hogy a meghallgatás egy folyamat része, ezt szolgálta volna a budapesti látogatás is.

„Sajnos ez egy kihagyott lehetőség volt a kormány részéről” – tette hozzá.

Pardavi kiemelte, hogy maga a bizottság is többpárti volt, és sokat mond, hogy az összes panelbe meghívták mindkét oldal képviselőt. A kérdések pedig nemcsak a jelenlegi helyzetre koncentráltak, hanem arra is keresték a választ, hogy az Európai Unió megoldásai mennyire hatékonyak a jogállamiság megőrzésében. Ráadásul nemcsak Magyarország és Lengyelország kérdése jött elő, többször reflektáltak általános ügyekre is.

Információink szerint – bár teljesen más okból, de – nemsokára Stef Blok holland külügyminiszter is találkozik Szijjártó Péterrel Budapesten. Kérdés persze, hogy a mai események után milyen fogadtatásban lesz része, hiszen a magyar külügyi tárca vezetője már korábban sem rejtette véka alá a véleményét a holland kritikákról. 2017 augusztusában például megszakította a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, miután Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának a muszlim terroristákról azt mondta „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. Igaz, a holland külügyminiszter ettől később elhatárolódott.

(Kiemelt képünkön: Marácz László, Clare Algar, Pardavi Márta, Jonathan Price, Raisz Anikó, Geert Corstens, Rick Lawson és Bard Petra látható. Fotó: tweedekamer.nl / Screenchot)

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Rossi elmondta, szerinte mi volt a különbség a szlovákok és a horvátok elleni meccs között

Rossi elmondta, szerinte mi volt a különbség a szlovákok és a horvátok elleni meccs között

Videón a Budafoknál kiemelt egytonnás bombák

Videón a Budafoknál kiemelt egytonnás bombák

Magyar artista szerepel Tim Burton Dumbójában

Magyar artista szerepel Tim Burton Dumbójában

Mark Hamill még mindig szuper jó fej: jedi lovagként gratulált egy elszánt kisfiúnak

Mark Hamill még mindig szuper jó fej: jedi lovagként gratulált egy elszánt kisfiúnak

Gond van a gyerekkel? Képzelje magát szállodai recepciósnak

Gond van a gyerekkel? Képzelje magát szállodai recepciósnak

Vigyen haza egy Picassót!

Vigyen haza egy Picassót!