A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 68 050 000 forint megfizetése fejében kapjon bérlőkijelölési jogot egy Fortuna utcai önkormányzati lakásra vonatkozóan – erről a határozati javaslatról szavaz csütörtök délután a Budavári Önkormányzat képviselő-testülete. A bérlő kijelölésének a joga azt jelenti, hogy az energetikai hivatal – közpénzből – azért fizet ki egy ekkora összeget, hogy 15 éven át megmondhassák, ki legyen a bérlője a budai Vár szívében található önkormányzati lakásnak. A birtokunkba került javaslat szerint ugyanis a Fortuna utcai, 101 négyzetméteres lakás bérlője már 2013 óta az energetikai hivatal elnöke, Dorkota Lajos, aki korábban több cikluson keresztül a Fidesz országgyűlési képviselője volt. Vagyis az energetikai területet lefedő hatóság a forrásait arra használja, hogy továbbra is a vezetője kaphassa meg a főváros legexkluzívabb részén lévő ingatlant.

Orbánéktól kapta a Halászbástyához közeli műemlék lakás bérletét

Az erről szóló előterjesztés információink szerint hétfőn a pénzügyi bizottságon már csont nélkül átment, ráadásul maga a fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás nyújtotta be, így várhatóan a kormánypárti többségű képviselő-testület is simán rá fog bólintani a javaslatra.

Maga a lakás egy műemlék épületben, a Váron belül is a központban található, alig 250 méterre a Halászbástyától, illetve a Mátyás-templomtól. A javaslatból az is kiderül, hogy kifejezetten erre a Fortuna utcai lakásra 1999-től kezdve a miniszterelnöki hivatalnak volt bérlőkijelölési joga. Így 2013-ban a kormány szervezete jelölte ki bérlőként az energetikai hivatal elnökét, ami egybeesik azzal, hogy Orbán Viktor ebben az évben, 2013. július 1-jével nevezte ki Dorkotát az energetikai hivatal elnökévé.

Úgy tűnik, hogy a hazai energia- és közszolgáltatások piacát szabályozó hatóság első emberének így már 5 éve járt a várbeli lakás. Csakhogy „időközben jogszabályváltozás történt, ezért vált szükségessé a bérlőkijelölési jog ismételt megváltása” – olvasható a dokumentumban.

Máté Péter

153 millióra becsülték az ingatlant, de simán engedtek az árból

Az elmúlt években egyre emelkedő árakat produkáló, fővárosi lakáspiacon is meglehetősen széles kínálatból választhatna, aki 68 millió forintot szánna az ingatlanvásárlásra.

A bérlőkijelölési jog megváltásánál viszont ezért a pénzért csak azt a lehetőséget kapja meg a jogosult, hogy rábökhessen, ki legyen a bérlő. Az erre vonatkozó önkormányzati rendelet kimondja, hogy ezért a jogért az adott lakás forgalmi értékének „legalább az 50 százalékát kell ellenértékként megfizetni”.

Ezért első körben felbecsülték az elnök-bérlő által használt lakást, és 153,5 millió forint jött ki forgalmi értékként, vagyis arra jutottak, hogy 1,5 millió forintos négyzetméterár vonatkozik rá. Csakhogy – olvasható a polgármester előterjesztésében – az energetikai hivatal vitatta az összeget, vagyis nyilván sokallták. Ezért készíttettek egy saját értékbecslést, ami alapján már csak 118,7 millió forintot ért a várbeli műemléklakás.

A közvagyonnal gazdálkodó önkormányzat a dokumentum alapján meglehetősen rugalmas volt: a kettő köztes értékét, 136,1 millió forintot vettek alapul. Így jött ki, hogy ennek felét, kerekítve 68 millió forintot kell fizetnie az energetikai hivatalnak a bérlőkijelölési jog ellenértékeképpen. Így az is kiszámítható, hogy ha az önkormányzat a saját értékbecsléséből indul ki, akkor a hivatalnak több mint 76 millió forintot kellett volna fizetnie a jogért.

Ilyenkor is van lakbér, csak kevesebb

A „kijelölt bérlőnek” is kell havonta fizetnie, csakhogy úgynevezett költségelvű lakbért, ami a szociális-, illetve a piaci alapú bérleti díj mellett egy harmadik, köztes kategória. Ennek az összege jelenleg 425 forint per négyzetméter egy összkomfortos vagy komfortos lakás esetén. Vagyis miután 68 millió forint kifizetésével a hatóság megszerezte a bérlőkijelölési jogot, havonta kedvezményes, 42 925 forintos bérleti díjért lakhat a „kijelölt bérlő” a 101 négyzetméteres lakásban.

A Magyar Energia Hivatal (MEH) utódjaként 2013-ban jött létre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hatóság, amely az energia- és közszolgáltatások piacának „nemzetgazdaság-stratégiai jelentőségű ágazatait felügyeli”. Az elnök, Dorkota Lajos korábban, 1998-tól négy cikluson át fideszes országgyűlési képviselő volt, háromszor a Fejér megyei területi listáról, végül 2010-ben dunaújvárosi jelöltként szerzett mandátumot. 2011-től egyben a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője, majd 2013-ban nevezték ki az energetikai hivatal elnökévé. A parlament honlapján így a 2013-as záró vagyonnyilatkozata érhető el, ekkor több saját ingatlana is volt, így felerészben egy dunaújvárosi családi ház és egy társasházi lakás, illetve erdőterület.

Jár neki lakáshasználat – de miért a Várban?

Megkerestük az energetikai hivatalt kérdéseinkkel, amely jogszabályi hivatkozásokkal teletűzdelt válaszának szó szerinti közléséhez ragaszkodott. Bár lapunk ennek nem köteles eleget tenni, a cikk végén ezt megtalálja szerkesztés nélkül, ugyanakkor reagálásuk lényege a következő volt:

• a hivatal elnökét a törvény alapján a miniszterrel azonos juttatások illetik meg.
• a miniszteri juttatásokról rendelkező kormányrendelet hivatali lakás használatát is biztosítja,
• a juttatások, így a lakás fedezetét az energetikai hivatalnak kell biztosítania,
• szintén a hivatal állja a lakbért, vagyis ezek szerint – miután a bérlőkijelölési jogot megváltották az önkormányzattól – a kedvezményes, havi 43 ezer forintos bérleti díjat is a hivatal fizeti, csak a rezsit kell a bérlőnek állnia.

Milliós fizetés, de a kedvezményes lakbért is a hivatal fizeti

Dorkota havi illetménye március 1-től mindig a KSH által közzétett, előző évi nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese. Mivel ez 2018. január-december között 329 900 forint volt, az elnök ezek szerint bruttó 3 299 000 forintot keres havonta.

Azért hozzátették: ez az összeg egyébként átlagosan 50%-a annak az összegnek, amit a Hivatal által felügyelt energetikai cégek csúcsvezetői keresnek.

Ha el is fogadjuk az állami felső vezetők lakással kapcsolatos juttatásait, arra nem kaptunk tőlük választ, hogy ezt miért nem költséghatékonyabb formában oldották meg, például az országgyűlési képviselőkéhez hasonló lakhatási támogatással.

Az is megválaszolatlanul maradt, miért kell a pesti székhelyű hivatal elnökének feltétlenül a budai Várban laknia.

Dorkota Lajos

MTI / Ilyés Tibor

„Itt mindig is magas presztízsű emberek laktak”

Az előterjesztést jegyző polgármester, Nagy Gábor Tamás azt emelte ki, hogy az energetikai hivatal csak a bérlő személyét mondhatja meg ennyiért arra a 15 évre, de ugyanúgy fizetni kell lakbért és közüzemi díjakat. Ezért a fideszes kerületvezető szerint a Fortuna utcai lakás „ilyen jellegű hasznosítása a felelős vagyongazdálkodás elvével a lehető legteljesebb mértékben összhangban van”.

Nem ért egyet ezzel V. Naszályi Márta, a Párbeszéd önkormányzati képviselője, aki szerint több szempontból is elfogadhatatlan a hatóság elnökének helyzetbe hozása. „Az önkormányzatnak ez nyilván jelentős bevétel, de azt is nézni kellene, hogy egy állami szerv ennyi közpénzt herdál el arra, hogy a Várban lakhasson a vezetője. Arról nem is beszélve, hogy helyette egy kerületi családnak is adhatnák ezt az ingatlant” – mondta. Ráadásul az energetikai hivatal a főváros egy teljesen más részén, az V. kerületben működik, így teljesen indokolatlannak tartja, hogy várbeli lakást kapjon mintegy juttatásként – az önkormányzat asszisztálásával – az elnök.

Mikor ezt szóvá tette a pénzügyi bizottság ülésén, azt a választ kapta az önkormányzat illetékesétől, hogy de hát „itt évek óta mindig is vezető beosztású, magas presztízsű emberek laktak”, vagyis miért ne bérelhetné továbbra is az elnök az önkormányzati vagyont.

V. Naszályi Márta azt is kiemelte: a bérlőkijelölési jogot olyan esetekre találták ki, amikor a kerületben dolgozó közintézményeknél dolgozókat segítik vele. Így például a kerületi rendőrkapitányságnak is van ilyen joga, hogy az itt szolgálatot teljesítő rendőrök önkormányzati bérlakáshoz, vagyis kvázi szolgálati lakáshoz juthassanak a környéken.