Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Óriási lemorzsolódás a fiatalok körében, és az elöregedő pedagógusok nyugdíjba vonulásának fenyegető réme miatt nagy bajban van a pedagógusszakma. A kormány fizetésemeléssel, óraszámcsökkentéssel, a felső tagozatok összevonásának tervével próbál megoldást találni, a szakszervezetek nem optimisták - szolidaritási sztrájkra készülnek március 14-én.

Ma sztrájkolnak a köztisztviselők a romló munkakörülményeik miatt, a velük szolidáris pedagógusok pedig kétórás szolidaritási sztrájkba lépnek. A reggeli 8 órás időpont nem a legjobb az iskoláknak, mivel sok helyen ekkor rendezik a március 15-i ünnepséget, úgyhogy annyi engedményt tesz a szakszervezet, hogy ahol a reggeli sztrájk egybeesik az megemlékezésekkel, ott nem akadályozzák az ünnepséget.

Röghöz kötés az iskolában

Bár a tanárok és óvópedagógusok ezúttal a közszolgák kiállását támogatják, ez nem jelenti azt, hogy ne lennének meg a saját gondjaik, ilyen például az utánpótlás, amelyről mellbevágó adatokat sorolt Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnöke: a tanári pályát választó egyetemisták-főiskolások 40 százaléka nem fejezi be a felsőoktatási tanulmányait (vagy máshol fejezi be), 30 százalékuk a diploma után egy, 30 százalékuk pedig 4-5 éven belül elhagyja a pedagógusi pályát. 

A tanári pálya vonzóbbá tételére találta ki az állam 2013-ban a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programot, amelyben jelenleg félévente 125 ezer, 250 ezer vagy 375 ezer forintot nyerhetnek el a tanár-, vagy gyógypedagógus hallgatók. A rendszert úgy találták ki, hogy nagyobb eséllyel kap magasabb ösztöndíjat az, aki hiányszakon tanul, aki pedagógushiányos régióban kíván majd tanítani és persze akinek jobb a tanulmányi eredménye. Az ösztöndíjasok azt vállalják, hogy a diplomaszerzést után pedagógusként helyezkednek el és minimum annyi ideig azok is maradnak, amíg az ösztöndíjprogamban részt vettek. A szakszervezeti vezető tapasztalatai szerint ha valaki 5-6 évig kitart a pedagógus hivatása mellett, akkor már átlépett egy olyan lélektani határt, amely után nem hagyja ott ezt a szakmát. A hvg.hu információi szerint 400 olyan tanár kezd jövőre dolgozni, aki részt vett az ösztöndíjprogramban.

Tanársztrájk 2016-ban
©

Vonulnak a pedagógusok nyugdíjba, de problémás a munkavállalás

A kormány tehát próbálkozik, hogy a fiatalokat a pályán tartsa, kérdés, ez az erőfeszítés mire lesz elegendő. A pedagógusréteg vészesen öregedik. Ma Magyarországon 120-180 ezer pedagógust tartanak számon, a kisebb számban nincsenek benne az óvodapedagógusok, a nagyobbikba pedig az egyházi, alapítványi iskolákban dolgozókat is beleveszik. Kevesebb, mint 30 százalékuk 50 év alatti, a legnagyobb részük 50-60 év között jár – ez olyan 30 ezres csoportot jelent (de a statisztikák szerint tanít az országban két 96-100 év között járó pedagógus is). Ez azt jelenti, hogy a következő 5 évben 15 ezren mennek nyugdíjba, a rá következő 10 évben pedig 30-30 ezren.

A tanári korfa számai drámaiak: a 30 év alatti pedagógusok aránya a 2003-as 15 százalékról 2016-ra 6 százalékra esett vissza, az 50-60 éveseké 34 százalékról 37 százalékra nőtt. Évente 500 fővel nő a nyugdíjba vonulók száma. 2017-ben 3970 pedagógusi jogviszony szűnt meg (1405 nyugdíjazás miatt) és csak 835 keletkezett.

Képünk illusztráció
©

Logikus lépés lenne, ha tanárhiány esetén a nyugdíjas pedagógusokat foglalkoztatnák tovább, de ez nem ilyen egyszerű. Aki eléri Magyarországon a nyugdíjkorhatárt, annak nyugdíjba kell mennie, ha ezután dolgozni akar, választania kell, nyugdíjat akar-e kapni vagy fizetést - mondja Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányának tagja. Ez az állami fenntartású iskolákra érvényes, az alapítványi vagy egyházi fenntartásúaknál nincs ilyen megkötés, ott lehet egyszerre dolgozni fizetésért és nyugdíjat kapni. Ezek az intézmények tehát versenyelőnyben vannak az államiakkal szemben, és kimazsolázhatják a jobb nyugdíjas pedagógusokat.

Az életpályamodell hamvába holt kísérlet volt 

De milyen vonzó perspektívát lehet a fiataloknak kínálni az ösztöndíjprogram mellett? A tanári fizetések továbbra sem vonzóak. Az Orbán-kormány 2013-ban vezette be a pedagógus életpályamodellt, amely által a pedagógusok bére fokozatosan emelkedett volna a minimálbér függvényében, de aztán rögtön el is törölték a minimálbérhez indexelést, és az alacsonyabb összegű „vetítési alap”-hoz kötötték a béreket, amivel aligha sikerült bárkit arra ösztönözni, hogy a tanári pályán maradjon: ha megmaradt volna a minimálbéres viszonyítás, akkor ma 47 százalékkal keresne többet egy pedagógus minden kategóriában, mint 2013-ban, és ez akár nettó 180 ezer forint pluszt is jelenthetne. Ehhez képest ma egy pedagógus 1-2000 forinttal kap többet a bérminimumnál, bruttó 200 ezer forint körül van a fizetése, egy kezdő fizetése pedig ennél is kevesebb.

A hétfői Magyar Nemzetben megjelent egy hír, hogy az ország gazdasági teljesítménye megengedi, hogy a pedagógusok 30 százalékos fizetésemelést kapjanak, a cikkben az ismert problémákra hivatkoznak, vagyis arra, hogy a bérrendezésre azért is szükség van, mert 2022–2023-ra komoly létszámgondok lehetnek az oktatásban, hiszen a tanárok jelentős hányada nyugdíjba megy. A béremelés azonban egyelőre csak a kormánylapban létezik: a PDSZ vezetője elmondta a hvg.hu-nak, hogy amikor a sztrájkbizottságuk tárgyalt a kormányéval, akkor erről az emelésről egy szó sem esett. Amikor pedig az RTL Klub rákérdezett az Emminél, akkor kiderült, hogy erről az emelésről a kormány még nem is tárgyalt, és nincs is róluk kormánydöntés. (A pedagógusok fizetésemeléséért a másik nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ hónapok óta küzd, tárgyal.)

Szűcs Tamás
©

A béremeléssel kapcsolatos információ kiszivárogtatása jó lehet a kedélyek lecsillapítására, de azt a többi tényezővel együtt kell vizsgálni: az új nemzeti alaptanterv az előzetes számítások szerint nagyjából 10 százalékos kötelezőóraszám-csökkenést hozhat. Ehhez kevesebb pedagógus is kell, de nem feltétlenül 10 százalékkal kevesebb - ez akkor fog majd látszódni, ha egyáltalán megjelenik az új Nat. Ez a vélelmezhető leépítés viszont nem ad elég fedezetet a béremelésre. A tanárszűkére találták ki a felső tagozatok összevonását is, ami szintén napirenden van.

A másik, ami látszik, mondja Szűcs, hogy kijöttek az Emmi költségvetési sarokszámai, és ez 2020-ra még 70 milliárdos emelkedést mutat, viszont 2021-re már 100 milliárdos csökkenést. Márpedig egy ilyen bődületes fizetésemelésnek látszódnia kellene a sarokszámokban is. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenlegi pedagógusszámmal ez az emelés nem megoldható. Azaz lehet, hogy a pedagógusok több pénzt kapnak - kérdés, miből -, de a tanárszámfogyás mellé talán még leépítések is jönnek, adminisztratív megoldásokkal igyekszik az egyre kevesebb tanárra optimalizálni az oktatási rendszert.

Mivel pedagógushiány van, a tanárokat a heti kötelező 22 órán túl 6 órában lehet arra kötelezni, hogy az iskolában tartózkodjanak, és ilyenkor beküldhetik őket helyettesíteni úgy, hogy külön nem fizetik ki azt - mondja Komjáthy Anna, aki szerint elképzelhető, hogy ez is a tanárhiány eltüntetésének kreatív módja. A PDSZ szerint ez gyakorlatilag a pedagógusok rabszolgatörvénye. 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Még drágább lesz a Balaton vízszintjének megemelése

Feljelenti a vizes vb-t szervező céget a Magyar Liberális Párt tagja

Feljelenti a vizes vb-t szervező céget a Magyar Liberális Párt tagja

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Kigyulladt egy lakás Budapesten, három kisgyerek volt benne, felnőtt nélkül

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

Félmillióba is kerülhet, ha nem takarítja fel a kutyapiszkot Berlinben

A Petőfi hídról esett a Dunába

A Petőfi hídról esett a Dunába

17 éves lányokat támadtak meg Kecskeméten

17 éves lányokat támadtak meg Kecskeméten