Aki nem hitte azt, hogy a miniszterelnök által beígért ingyenes külföldi nyelvtanfolyam kizárólag a diákok nyelvtudásának felturbózásáról szól, ezúttal sem tévedett: az Emmi ha kell, már most ősszel az önkormányzati választásokhoz időzített „első próbautakat” indíthat, a megaprogram arcának pedig egy fideszes országgyűlési képviselőt javasolnak. Ez derül ki egy általunk megszerzett, még titkos, a kormány számára készített Emmi-jelentésből, amelynek a nyilvánosságra hozatalával nemcsak előre beleláthatunk a kormányzati tervbe, de azt is megtudtuk belőle, mi történt a februári bejelentése óta.

A minden magyar diáknak járó, kétszer kéthetes külföldi kurzus állami finanszírozását Orbán Viktor – a többi családvédelmi intézkedéssel együtt – a Várkert Bazárban elmondott, évértékelőnek címkézett kampánybeszédében lengette be február 10-én. Az előzményeket is tartalmazó jelentés alapján a kormány a 8 éves, 2019–2027 közötti idegen nyelvi stratégiáról szóló előterjesztést már januárban, majd február 6-ai ülésén tárgyalta és eldöntötte.

A nagyszabású kormányfői beharangozó után a területért felelős Kásler Miklós miniszter tartott sajtótájékoztatót többek közt arról, hogy a program a 2020/2021-es tanévtől startol. Mivel a diákok a tanévet záró nyári szünetben utazhatnának a közpénzből dotált nyelvgyakorlásra, úgy tűnt, azért még arrébb van, amikor az első magyar diákok elindulnak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített, „A 9. és 11. évfolyamos tanulók célnyelvi országba történő tanulmányútjának előkészítéséről” címet viselő jelentésben ehhez képest a következő olvasható:

„amennyiben azonban az első próbautakra már az önkormányzati választások előtt sort kellene keríteni, erre is lenne lehetőség”.

Sőt, még azt is hozzáteszik ötletként, hogy ha kell, „egyes ERASMUS+ Programban megvalósuló projektek akár próbautaknak is tekinthetőek” – erős a gyanúnk, hogy azért, hogy a kormánypárt a kampány során csillogtathassa, mi mindent tett a magyar tanulókért. Miközben az ütemezésből kiderül, hogy az „előjelentkezés” szakasza is csak szeptembertől indul, ennek során jelezhetik az iskolák/diákok előzetesen a részvételüket.

hvg.hu

Megvan a gigaprogram Novák Katalinja?

A birtokunkba került jelentésben további politikai elem, hogy „a Miniszterelnöki Kormányiroda jelzése alapján” személyi javaslatot is tartalmaz, amiből arra lehet következtetni, hogy Orbán közvetlen munkaszervének kérésére találni kellett egy arcot a nyelvtanfolyam-támogatási projekthez.

A jelentésben az szerepel, hogy a program minél „attraktívabb igazgatási és kommunikációs megjelenítése érdekében” miniszteri biztost neveznének ki. Az újabb kormányzati pozíciót a munkaanyag egy fideszes országgyűlési képviselőnek, Bartos Mónikának szánja,  ő felelne „a szakmai program koordinációjáért, politikai kommunikációjáért és nemzetközi megjelenítéséért”.

A parlamenti honlapon elérhető adatai alapján Bartos Mónika 2010 óta fideszes országgyűlési képviselő, először a Hajdú-Bihar megyei, majd országos listáról jutott be. Agrár végzettsége van, így 2018-ig főleg a fenntartható fejlődés bizottságban tüsténkedett, a mostani ciklusban viszont – először és egyszerre – bekerült a törvényalkotási, költségvetési és nemzetbiztonsági bizottságba is a külügyi mellé. Többféle keresési kombinációval is hiába próbáltunk olyan eseményt, javaslatot vagy tevékenységet találni, amit a nyelvoktatás, vagy legalábbis az oktatás terén jegyzett volna.

Bartos Mónika

MTI / Kovács Attila

Egy szakmai munkacsoportot is felállítanak

Az Emmi idegen nyelvi képzésért felelős szakemberei által készített, március 25-i dátumot viselő jelentés az oktatási és közigazgatási államtitkár, valamint Kásler jóváhagyásával késznek tekinthető, a benne szereplő határidők alapján hamarosan a kormány elé is kerülhet. Sok részlet még ebből sem derül ki, de egyértelműen az évente 140 ezer diákot érintő program kidolgozásának következő lépcsőfokát tarthattuk kézben. Így tájékoztatja a kabinetet arról is, hogy melyek „a program megvalósításával járó előnyök és esetleges kockázatok”, és a megvalósítás legmagasabb szintű menedzselésére létrehozott szakmai munkacsoportról.

„A pedagógusok és a diákok bevonása kulcsfontosságú a program sikeréhez”, ezért célzottan meg kell őket szólítani, amint elkészülnek a tájékoztató felületek – olvasható az anyagban. Hogy kellően aktívak legyenek, és „megmozgassák az oktatási rendszert”, számítanak a fenntartókra, így különösen a Klebelsberg Központra, a Szakképzési Centrumokra, a nyelvtanítás terén működő szervezetek szakmai tömörüléseire és a „bevett egyházakra”.

Ezt fogná össze az Emmi által létrehozott munkacsoport, amiben részt vesz a tanfolyami pályáztatást gyakorlatban szervező Tempus Közalapítvány igazgatója, Tordai Péter, és a köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Maruzsa Zoltán is, valamint természetesen a „frakció részéről a kinevezendő” miniszteri biztos, Bartos Mónika is.

Már tárgyaltak a célországok diplomatáival, köztük Kínával

Két nappal Orbán bejelentése előtt készült el az a miniszterelnöki feljegyzés, amiben kiszámolták, mibe fog kerülni az utóbbi idők legnagyobb volumenű nyelvi programja. Ezt azóta ismertették: ha minden, gimnáziumba és szakgimnáziumba járó, 9. és 11. évfolyamos hallgató „vállalja az utazást”, akkor a 140 ezer diák külföldi nyelvtanfolyamára évente mintegy 90 milliárd forintot kell majd fordítani az állami büdzséből.

A jelentésből az is kiderül, hogy ezután mindegyik célországgal megtörtént „a diplomáciai kapcsolatfelvétel”: az Emmi személyes egyeztetéseken tájékoztatta a nagyköveteket vagy delegáltjukat arról, hogy terveznek. Az időpontokat is felsorolják: először, március 5-én a brit, ír és francia diplomatával egyeztettek, majd Németország, Ausztria és Kína következett. Egyedül Málta képviselőjével nem sikerült leülni, aki lemondta a találkozót, de ezt is pótolják április elején.

Káslerék mind a 6 országtól azt kérték, hogy támogassák a program lebonyolítását, illetve jelöljenek ki egy olyan szakmai partnert, amelytől kaphatnak egy listát az „ajánlható, akkreditált, jó hírű nyelviskolákról, intézményekről”. Erre nézve ígéretet is kaptak, ahogy fogalmaznak, a kormány megkeresését „minden fél örömmel fogadta, üdvözölte a programot”.

A jelentés hivatkozik egy 2017-2018-ban lefolytatott idegen nyelvi kutatásra, amely azzal az eredménnyel zárult, hogy a hatékonyabb idegennyelv-oktatás nem a nyelvórák számának növelésével érhető el, hanem „korszerű módszertani eszközök alkalmazásával, a motiváció növelésével és a célnyelvi országban, környezetben történő tapasztalatszerzéssel”. Ráadásul nemcsak a „21. század kihívásainak kezelése” miatt kellene jobban beszélnie idegen nyelveket a magyar diákoknak, hanem mert „a versenyképesség fokozásához elengedhetetlen a munkavállalók megfelelő szintű, magabiztos idegennyelv-tudása”, és ezt elsődlegesen a köznevelés rendszerében kell biztosítani.

Kásler Miklós

Túry Gergely

Mi van, ha a gimnazisták kinn is együtt lógnak?

A pályázati rendszert a Tempus Közalapítvány fogja menedzselni, ahogy az már ismert volt, két formában juthatnának el a diákok a célországokba állami támogatással: csoportos vagy egyéni tanfolyamok finanszírozásával.

A jelentés szerint az iskolai, csoportos pályázatoknál:

• eddig is – csak nem állami pénzből – bevett módon a magyar iskola egy külföldi partneriskolával együttműködve pályázna,
• a magyar tanulók tanári kísérettel utaznának ki
• jellemzően családoknál kell elszállásolni őket,
• bekapcsolódnának a fogadó iskola életébe, részt vennének közös órákon és szabadidős programokon,
• mindent a magyar, illetve a külföldi partner iskola szervezne, vállalva a felelősséget,
• inkább nyáron kerülne sor a csoportos kiutazásra, de mivel a célországokban tovább tart a tanév, akár tanév közben is megvalósítható

Az Emmi jelentésében egy elvárást is megfogalmaznak az ilyen csoportos pályázatoknál: előírhatnák, hogy a 2 hetes kint tartózkodás alatt legalább heti 20-25 nyelvórának megfelelő tényleges nyelvgyakorláson vegyenek részt a magyar diákok.

Külön kiemelik, hogy az ilyen kiutaztatási típusnál leronthatja a tanulás hatékonyságát, hogy az együtt kiutazó diákok vélhetően a kint létük során is a magyar nyelvet fogják használni egymás közt, ezért lehet, hogy pályázati feltételként előírnák a külföldi családoknál való elszállásolást. „Bár a modern kommunikációs eszközök használata révén az anyanyelvi kapcsolattartás az itthon maradt családtagokkal sem fog megszakadni” – látják be az anyagot készítők.

A másik alprogramot jelentő egyéni pályázatoknál:

• ahogy a felsőoktatásban szokás, egyedileg jelentkeznének a diákok idegen nyelvi táborokba,
• maguk választanák ki, melyik országba, és itt melyik piacon elérhető tanfolyamra,
• ezeknek a „szakmai tartalma ellenőrizhető” lesz,
• az anyagból nem derül ki, hogyan egyensúlyozzák ki, hogy így akár nagyon különböző árszabású – ahogy írják, különböző „kurzusdíj”-on futó – nyelvtanfolyamot is választhatnak

Itt viszont abból adódhat nehézség, hogy a programban „nagy tömegű kiskorú tanuló egyedül, felügyelet nélkül utazik külföldre”, de legalább nem merül fel, hogy kint is főleg az osztály- vagy iskolatársaival kommunikál, ami „javítja a tanulás hatékonyságát”. Ugyanakkor számolnak azzal, hogy „az ismerősök, barátok össze fogják hangolni az utakat”.

Csalást kizárni, értékelő rendszert a diákoknak

A tárca előzetes várakozása szerint 50-50 százalékban fog megoszlani a jelentkezők aránya a két típusú alprogram között. A köznevelés információs rendszerén, a KIR-en keresztül követnék nyomon, hogy mindenki összesen kétszer, egy évben pedig csak egyszer vegye igénybe „az állam nagyvonalú támogatását”, vagyis senki ne csaljon. A csoportos kiutazásnál is előre kérnék a pontos névsort, így szűrnék ki azokat, akik trükközve megpróbálják közpénzből kifizettetni az egyéni útjukat is. Azonban azt „vélelmezik”, hogy „a világos pályázati kiírásnak köszönhetően ez nem lesz tömeges gyakorlat”.

Az utak pályáztatásával megbízott Tempus Közalapítvánnyal már február óta folyik a technikai részletek kidolgozása, megkezdték a pályázati felület megtervezését és a tájékoztató anyagok készítését. „Ilyen jelentős forrás felhasználásánál” szükség van minőségbiztosításra, ezt egyrészt a partnerországok nyelvoktatási akkreditációja, ajánlása révén biztosítanák, másrészt „online szavazási, értékelési lehetőséget” teremtenének a részt vevő tanulók számára. Ezt a kialakítandó értékelési rendszert majd csak a következő évi jelentkezéseknél hoznák nyilvánosságra, a lényeg az, hogy „ezzel is orientálják a tanulókat, hogy a jövőben a társaik által minél jobbnak minősített programokra jelentkezzenek”.

Ha bevonják a szakmát, működhet

A megszerzett kormányzati jelentés főbb pontjait elmondtuk a dokumentumban is nevesített Nyelviskolák Szakmai Egyesület egyik vezetőjének, Salusinszky Andrásnak, aki ezeket külföldi utaztatásban szerzett tapasztalataik alapján véleményezte. Szerinte „nem árt, ha valaki koordinálja a jelenleg futó számtalan idegennyelv-tudás felzárkóztatására vonatkozó programot, irányt és megnyilvánulást, és erre a miniszterelnöktől vagy a minisztertől megfelelő mandátuma van” – reagált a külön miniszteri biztos kinevezésének ötletére. Azt sem tartja feltétlenül gondnak, hogy szakmabeli helyett egy kormánypárti képviselőre bíznák az irányítást, feltéve, hogy „körbeveszi magát szakemberekkel, hiszen ez egy külön szakma, és aki gyerekeket akar utaztatni, annak óriási a felelőssége”.

Az elsősorban nyári szünetre fókuszált megvalósításra viszont azt mondta, kérdéses, hogy a célországi iskolák minőségi módon ki tudják-e majd szolgálni az igényeket, hiszen például Angliát egyébként is valósággal elözönlik ilyenkor szezonálisan a nyelvtanulók, erre engednék még rá a magyar diákokat. Mint megjegyezte, a Studio Italia vezetőjeként nyilván elfogult, de nem érti, hogyan maradhatott ki – a 3. legfontosabb külkereskedelmi partnerként – Olaszország, miközben az olasz és spanyol nyelv elsajátításának sokkal nagyobb hagyománya van, mint a kínainak, amely viszont bekerült az előterjesztés célpontjai közé.

Reális veszély, hogy külföldi osztálykirándulás lesz belőle

Saját iskolájának tapasztalatai alapján Salusinszky a 2-szer 2 hetes rendszer helyett hatékonyabbnak tartaná inkább az egybefüggő, 4 hetes külföldi nyelvgyakorlást. „Pont nagyjából két hét kell, hogy a tanulók beilleszkedjenek kinn, elinduljanak az órák, a gyakorlás” – magyarázta. Ráadásul 16 év alatti gyerekeket nem is engedne külföldi oktatáson részt venni, ezért is lenne nagyobb értelme a 11. évfolyamosoknál bevezetni az államilag támogatott lehetőséget.

Egyetértett azzal az előterjesztésből kitűnő aggállyal, hogy a csoportosan kivitt gyerekek még akkor is elsősorban egymással kommunikálnak a gyakorlás rovására, ha családoknál helyezik el őket. „Erre nagyon oda kellene figyelni, ezért szervezünk kifejezetten úgy utakat, hogy a magyarok vegyes nemzetiségű csoportokba kerüljenek. Máskülönben reális a veszély, hogy ez gyakorlatilag egy osztálykirándulás lesz, a kinti órák után együtt mennek várost nézni stb., miközben az lenne az ideális, hogy a magyar diák kint más külföldiekkel beszéljen a tanult nyelven.” Ráadásul az is problémaként merülhet fel, hogy egy együtt kiutazó osztályon belül a gyengébb és a már jobban beszélő diákoknak nagyon más szintű tanfolyamra lenne szükségük, ezért fontos mindenkinek előzetesen felmérni a tudásszintjét homogén csoportok kialakításához.

Mit kapnak azok, akik nem mehetnek?

A szakmai szervezeti vezető kiemelte, továbbra sem derül ki, mit kapnak azok, akik nem kívánnak élni a lehetőséggel. „Gondoljunk bele, hogy egy kis vidéki településen élő szülő, aki életében soha nem járt külföldön, és még Budapestre sem nagyon jutnak el, vajon el meri-e engedni a gyerekét. Számukra is szükség lenne valamilyen alternatív megoldásra, például egy közeli nyelviskolába szóló voucher formájában”. De Salusinszky generálisan is azt gondolja, ennyi pénzből más módszerekkel jelentősebben meg lehetne emelni a magyar nyelvoktatás jelenlegi színvonalát. „Például anyanyelvi tanárok ide toborzásával és az óráik finanszírozásával, a jelenleg is oktató nyelvtanárok átfogó módszertani továbbképzésével sokkal többet léphetnénk előre. Vagyis jó a program, de nem csak ennek kellene most prioritást kapnia” – magyarázta.

Az általunk megszerzett előterjesztés részleteit hallva arra is felhívta a figyelmet: a magyar nyelvi utaztató szakmának már 30 éves múltja van, az ezzel foglalkozó cégek speciális utazási irodai engedéllyel és rengeteg tapasztalattal rendelkeznek. „Fel vannak készülve a legváratlanabb helyzetekre, a kinti lebetegedéstől kezdve az útlevél elvesztéséig, ezeket a más területen kétségtelenül komoly szakmai munkát végző Tempus Közalapítvány nem fogja tudni kezelni” – mondta. Az pedig végképp nem érti, hogy miért diplomáciai úton próbálnak kapcsolatokat építeni a célországok ezzel foglalkozó szervezeteivel, mint mondta, „simán a szakmát kellene megkérdezni, pontosan tudjuk, melyik országban kik lehetnek a jó partnerek”.