Nyaraljon izgalmasabban, mint Orbán Viktor a távoli horvát szigeten, delfinekkel és földalatti labirintussal
Bemutatjuk Lastovót, ahol nem csak a föld felett, hanem alatta is lehet túrázni.
A Závecz Research reprezentatív, ezer ember megkérdezésével készült felmérést közöl, aminek a témája a magyar egészségügy helyzete. A Népszava által ismertetett kutatásból kiderül, bár a magyarok többségének legnagyobb félelme az, hogy megbetegszik, egészségügyi ellátását nem bízná magánbiztosítóra.
Az ellátások színvonalát alig „kettes fölé”-re értékelték a kérdezettek.
2017-ben a Hír Tv szintén közölt egy hasonló felmérést, azt most összevetették a mostanival. Két év alatt mindössze két tized százalékkal javult az állami egészségügyi szolgáltatások megítélése. Ez az enyhe javulás főként azoknak a 18 és 49 év közöttieknek köszönhető, aki még ritkábban veszik igénybe az orvosi szolgáltatásokat. A gyakori rendelő- és kórházlátogatók az elmúlt két évben sem érzékeltek pozitív változást az állami egészségügyben.
A magyar egészségügy megítélése 2019 tavaszán:
- 41 százalék szerint nagyon rossz,
- 21 százalék szerint rossz,
- 22 százalék közepes,
- 8 százalék jó,
- 8 százalék nagyon jó.
Pénzért?
Az ellátás színvonala miatti erős aggodalom ellenére is csak minden hatodik ember vásárolna magán egészségbiztosítást. A felmérés szerint minél iskolázottabb valaki, annál erősebb volt a késztetése az öngondoskodásra. A döntő többség – 42 százalék – nemet mondott a kiegészítő biztosításra. További 41 százalék nem tudta, hogy élne-e egy ilyen eszközzel. A magán egészségbiztosítás vásárlását tervezők közül is csak minden negyedik szánna a szolgáltatásra valamennyit. Harmaduk legfeljebb havi ötezer forintot, további harmaduk öt-tízezer forintot, és csak egyhatoduk fizetne ennél többet. Pénzükért cserébe viszont az állami szolgáltatás jó minőségű alternatíváját várják el.
