Viccesnek szánt kommentárban nevezte meg az MSZP azt a zsarolót, aki Gyárfás Tamástól pénzt szeretett volna kicsikarni a jelenleg börtönben ülő Portik Tamás egykori nehézfiú hangfelvételeinek felhasználásával.
„A mai MSZP-nek annyi köze van Dósa István Andráshoz, mint Dózsa Lászlónak az 56-os forradalomhoz”
– közölték a szocialisták, egyben nevet is adva az ügyet megszellőztető PestiSrácok hírportálon még csak D. I. A.-ként aposztrofált zsarolónak.
Dósa István Andrásról már korábban is jelentek meg olyan hírek, hogy közel állt a Prisztás-gyilkosság ügyében korábban jogerősen elítélt Portik Tamáshoz, a Heti Válasz egyik cikke szerint egyenesen pénzkezelője volt. Az MSZP-ben is jól ismerték: sokáig együtt mozgott a pártból utóbb kilépett és a Tisztelet Társaságát megalapító Schmuck Andorral, az 1990-es évek végén a párt karitatív tagozatát vezette, majd a Schmuck által alapított G3 Klub elnöke lett. Volt olyan Dósa-cég – a Soldus Kft. –, amelyben Schmuck felügyelőbizottsági tag volt. A társaság egyik tulajdonosa, Gulyás Emil pedig Portikkal is kapcsolatban állt.
A németországi lakcímmel rendelkező Gulyás Emil épp Dósát váltotta a Soldus tulajdonosai között, mégpedig Portik egyik közeli ismerősével közösen. Gulyás és Portik közvetlen kapcsolatára utal, hogy 1994-ben együtt alapították az olajszőkítési ügyek miatt megbukott Energolt, amelynek egy részén – Portik mellett – a magyar alvilág olyan prominensei osztozkodtak, mint Ferencsik Attila és Drobilich Gábor.
A cég megalakításának történetét ugyanakkor máig homály fedi, aligha függetlenül attól, hogy abban titkosszolgálati szálak is feltűntek. Miközben e szolgálatok többször közölték, hogy vizsgálták érintettségüket a cégben, de semmit sem találtak.
A Magyar Nemzet egyik korábbi cikke szerint viszont az Energol a katonai titkosszolgálatokhoz is köthető, állítólag dokumentum is van arról, hogy Stefán Géza, a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgatója rajta tartotta szemét a cégen, s az egyik ez ügyben tartott találkozón jelen volt Kerekes István nemzetbiztonsági tiszt is. Kerekes lett aztán az Energol első vezérigazgatója (bár a Népszabadság egyik cikke szerint nem sokkal az előtt fegyelmivel eltávolították a szolgálattól). Gulyást a katonai titkosszolgálatokkal hozták kapcsolatba. Az Energol Kerekest követő vezérigazgatója pedig Csikós József volt, aki éppen akkortájt ment nyugdíjba a BM Adatfeldolgozó Hivatalának vezetői székéből. A cég felügyelőbizottsága sem maradt figyelő szemek nélkül: a testület elnöke, Szabó József például korábban rendőr ezredesként szolgált.

Máig nincs válasz arra, hogyan kerültek a titkosszolgálathoz és a rendőrséghez kapcsolható emberek közös cégbe Portikkal, akit ma a kilencvenes évek alvilági leszámolásainak kulcsfigurájaként tartanak számon, s több gyilkosságban való felbujtásért börtönre ítéltek.
Az alvilági ügyekben nyomozó rendőrök viszont gyakran ütköztek falakba a titkosszolgálatoknál az Energol ügyében is. Bár még a parlamenti olajbizottság ülésén Sándor István, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság tisztje elmondta, hogy szerinte az Energol az akkor még külön működő két katonai titkosszolgálat valamelyikének cége lehetett, teljes bizonyossággal ezt ő sem tudta. Tonhauser László rendőr ezredes a bizottság előtt szintén azt mondta, hogy gyakran nehezítették feltáró munkájukat a titkosszolgálatok. Orosz István nyomozó pedig a Pesti Srácok nevű portálnak mesélte el, hogy a titkosszolgálatok is „folytattak információgyűjtést az Energol tagjaira”, viszont a rendőri felderítő szerveknek szelektált információkat adtak, vagy egyáltalán nem mondtak semmit. „Roppant módon nehezítette a helyzetet, hogy aki a rendőri szerveknél célszemély volt, az némely esetben informátorként dolgozott a Nemzetbiztonsági Hivatalnak. Az energolos kör feldolgozásakor is találkoztunk ezzel a jelenséggel” – mondta Orosz.
Gulyás tarthatta a kapcsolatot később is Portikkal, legalábbis erre utal, hogy 2011-ben cégvezető lett a Port Orange Kft.-ben. Előtte pedig nem más töltötte be ezt a posztot, mint Portik négy gyermekének anyja, illetve korábban benne volt a cégben Portik pszichológus barátja, Mészöly Gábor is. Portik a hírek szerint a megbeszéléseit hangfelvételeken rögzítette, ami hatalmas gyűjteménnyé nőtt. Ez most Dósáék lefogása után a rendőrök kezére került, ám arra kevéssé lehet fogadni, hogy ha van is köztük felvétel a titkosszolgálati kapcsolatairól, az valaha is kiderül.
Portik 2008-as találkozója a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgatójával, Laborc Sándorral bepillantást engedett az alvilág és a titkosszolgálatok kapcsolatának szürke zónájába, de ahogyan abban az esetben is politikai okokból került sor a megbeszélés nyilvánosságra hozatalára, az Energol ügyében is csak akkor várható nagyobb nyilvánosság, ha a Fidesznek sikerül valahogy az MSZP-re ráhúznia a történetet. Ebben Dósa István András nagy segítségére lehet.